Maros megye a közepmezőnyben

Két hét alatt közel 1,5 millióan töltötték ki a népszámlálási kérdőívet

Március 14. és 27. között 1,4 millió személy töltötte ki önkitöltés útján a népszámlálási kérdőívet. Ez hozzávetőlegesen napi 100.000 személyt jelent, ami közepes arány. Az első, önkitöltési fázisra 63 nap áll a lakosság rendelkezésére, ezt követően a számlálóbiztosok fogják felkeresni azokat, akik nem éltek az online kitöltés lehetőségével.

 A részletekről Barna Gergőt, az Erdélystat munkatársát kérdeztük.

 – Mennyire mondható elégségesnek az eddigi 1,4 milliós szám?

 – Egyelőre ez egy jó adat. Ahogy követjük a napi eseményeket, azt tapasztaljuk, hogy átlagosan napi 100.000 ember válaszol a kérdőívre: vagy úgy, hogy egyénileg otthon kitölti, vagy úgy, hogy bemegy a különböző településeken az összeírópontokra, és ott egy számlálóbiztos segítségével tölti ki a kérdőívet. Amennyiben sikerül fenntartani ezt az intenzitást, akkor a 63. nap végére 6 millió körül lesz azok száma, akik kitöltötték a kérdőívet, ami az ország lakosságának már közel egyharmada. Itt nagy kérdés, hogy mennyire tartható fenn az ország lakosainak az érdeklődése, azaz, hogy továbbra is ilyen ütemben fognak-e válaszolni az online kérdőívre.

 – Mi lesz azokkal, akik nem töltik ki az online kérdőívet?

 – Mindegy, hogy hányan töltik ki online, mert ezt a fázist követően még lesz két hónap, amikor a számlálóbiztosok felkeresik azokat, akik nem éltek az online kitöltés lehetőségével. Természetesen az lenne a kívánatos, ha minél többen kitöltenék. További kérdés, hogy a kitöltők között hányan vannak a magyarok, vagyis hányan lesznek azok a magyar közösségen belül, akik az önkitöltés módját választják. Egyelőre azt látjuk, hogy hasonló ütemben halad a magyarok részaránya is. Reménykedünk, hogy a magyarok körében is meglesz a 30%, de a 40-50% lenne az igazán jó arány. Ezt kellene elérni az önkitöltés szakaszában. Ez azért nagyon fontos, mert a második szakaszban – amikor a számlálóbiztosok járnak – fennáll annak a kockázata, hogy nem fogják megtalálni az embereket, mert le lesznek terhelve. Különösen igaz ez a nagyvárosok és ezek metropoliszövezetében élő személyekre. Ezért őket különösen arra biztatjuk, hogy töltsék ki a kérdőívet online.

 – Jelenleg hogy állnak a székely megyék?

 – Megyeszintű adatok vannak, és elég jelentős a különbség. Kovászna megye nagyon jól áll, a kitöltések számát illetően az első tíz megye között van, vasárnap a hetedik helyen állt. Ezzel ellentétben Hargita megye a lista második felében helyezkedik el. Maros megye, akárcsak Kovászna megye, szintén elég jó helyen szerepel ebben a rangsorban, de ezt tartani is kell, amihez szükséges az, hogy továbbra is minél többen kitöltsék a kérdőívet. Ha a három megyét összesítve számoljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy átlagos a részvétel. Reménykedünk abban, hogy a későbbiekben Hargita megye be fogja hozni a lemaradását.

 – Az eddigi statisztikák alapján milyen a magyarok részaránya?

 – Erre vonatkozó konkrét adat nincs. Abból tudunk kiindulni, hogy az egyes megyékben milyen a részvétel. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy egy kicsivel jobb a magyarok részvétele. Tehát jobban odafigyelnek, bátrabbak, vagy fontosabbnak tartják a népszámlálást. Valószínűleg többen töltötték ki, de erről nincs konkrét statisztika. Továbbá jelen állás szerint még kevés is az adat. Ahogy időben előre fogunk haladni, annál egyértelműbb lesz, hogy milyen a magyar részvétel.