Maros megye önellátó lehetne

Tavaszi mezőgazdasági körkép

Nagyon nehéz időt élünk, ami érinti a világ mezőgazdálkodását. A világjárvány, majd az utána kirobbant háború miatti energiaválság, a műtrágya hiánya, az inputok drágulása Romániát is szítja. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mindez hogyan tükröződik a Maros megyei helyzetképben. Ileana Guşatu, a megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója tájékoztatása szerint, a rendelkezésükre álló adatokat elemezve, megyénket kevéssé érintette a válság. A lakosság fogyasztását, szükségleteit és a mezőgazdasági termelés arányát tekintve akár önellátóak is lehetnénk. 

Az igazgatónő elmondta, ősszel kedvező volt az időjárás, még nem érintette a mezőgazdászokat az energiaár növekedése, a műtrágya-krízis, mivel akkor még nem volt háború, így sikerült, a korábbi évekhez hasonlóan, 30.600 hektár szalmás gabonát és tritikálét, 6550 hektár repcét, 4000 hektár zabot és árpát vetni. A tavaszi munkálatokat megelőzően kialakult válság miatt az árak (gázolaj, vetőmag, és műtrágya más inputok) megugrottak, azonban a Maros megyei gazdák úgy szervezték meg a munkát, hogy a bevetett terület nagysága a tavalyhoz képest nem csökkent. Például tavaly kukorica 72.000 hektáron termett, az idén mintegy 70.000 hektárt vetettek. Az előző évek tapasztalata szerint van, aki később veti el a törökbúzát, így remény van arra, hogy a tavalyi mennyiséget az idén is elérik. A legnagyobb gondot a továbbra is a tárolókapacitás hiánya jelenti, hiszen tavaly 7000 kg termett hektáronként. Bár már vannak nagyobb gabonaraktárak megyénkben, a termesztett mennyiséghez viszonyítva még mindig nem elég, és emiatt nem termesztenek többet. Sajnálatos, hogy a marosludasi cukorgyár bezárása miatt az előző évekhez viszonyítva, amikor 4000-4200 hektáron is termett cukorrépa, az idén alig 370 hektáron termesztik ezt az ipari növényt, annak ellenére, hogy megyénkben kiválóak a talajtani és időjárási feltételek, ugyanakkor a vetésforgó miatt is szükség van erre. A miniszter megígérte, megtesz mindent, hogy a francia tulajdonosok eladják a gyárat. Kérdés, hogy ki vásárolja meg, és miként fogja majd üzemeltetni. A napokban döntenek az ügyben. Az ősszel és tavasszal elvetett növények vegetációja kiváló, ha az időjárás megfelelő lesz, ősszel jó termést arathatnak. A vidékünket nem érintette annyira a szárazság, mint a déli megyéket. 

A minisztérium által lebonyolított, zöldségtermesztőket támogató programmal kapcsolatosan megtudtuk, hogy tavaly megyénkben 55 paradicsomtermesztő pályázott. Ez a szám a déli megyékhez viszonyítva jóval kevesebb. A gazdák jelezték, hogy az értékesítési határidő túl szűk, hiszen legalább két-három héttel később érik itt a paradicsom, kérték, hogy a minisztérium az erdélyi és az északi megyékben tolja ki a határidőt. Az üvegházakban és a fóliasátrakban be tudják ezt tartani, de a szabadban termesztőknek gondot okoz a határidő. Az idén eddig 24-en igényelték ezt a támogatást, 16 gazda nyújtott be kérvényt a fokhagymatermesztés támogatására. 

Ami az állattenyésztési adatokat illeti, továbbra is csökken a szarvasmarha-állomány. Az igazgatóság nyilvántartása azt igazolja, hogy megszűnnek az 1-10 állatot tartó háztáji gazdaságok, ezzel szemben megnövekedett az üzletszerű farmok állatállománya, ahol genetikailag bevizsgált állatokat tartanak, így a termelt és a feldolgozókhoz juttatott tej mennyisége és minősége több és jobb. Jelenleg, a nyilvántartás szerint, mintegy 85.000 szarvasmarhát tartanak a megyebeli állattenyésztők. Ebben nincsen elkülönítve a tej- és a húshasznú szarvasmarhák száma. Az utóbbi tenyésztése nálunkfelé csak néhány éve honosodott meg, elsősorban Nagy Péter Tamás farmernek köszönhetően, akinek sikerült fellendíteni ezt a szakágat. Az igazgatónő külön kiemelte azt az összefogást, társulást, amelynek példáját a nyárádmenti zöldségtermesztők is követhetnék, mivel évtizedek óta az a hazai mezőgazdálkodás legnagyobb hiányossága, hogy nem társulnak a termesztők, nem értik meg, hogy így olcsóbban szerezhetik be az inputokat, és az értékesítés is egyszerűbb lenne. Nagy Péter Tamás kitartó munkájának köszönhetően, aki létrehozott egy integrált infrastruktúrát, feltételezhetően 3000-5000 húshasznú szarvasmarhát tenyésztenek a megyénkben, és jó esély van arra, hogy ez fejlődjön. 

Rossz hír, hogy a növényvédő szerek miatt nagyon pusztul a méhállomány. Télen 60.000 családot jelentettek le a méhészek, az előző években 80.000-100.000 is volt megyénkben. A túlzott növényvédőszer-használat miatt azonban nemcsak Romániában, hanem világszerte pusztulnak a méhek. Egy szaklap szerint fennáll a veszély, hogy a számunkra igen hasznos méh a veszélyeztett fajok listájára kerül – tette hozzá az igazgató. 

Nemsokára zárul a biogazdálkodásra való átállást támogató program. Tavaly 570, az idén egyelőre csak 370 gazda kérte a biominősítéshez szükséges támogatást. Ennek az ágazatnak van jövője, hiszen uniós követelmény, azonban nálunk még nincs megfelelően kiépített struktúra a termék követésére, így sok esetben a termékek az áruk szerint bionak minősülnek azonban, ha alapos vizsgálatnak vetjük alá, kiderül, hogy nem mentesültek a vegyhatástól – állapította meg az igazgató. 

Jó hírként közölte, hogy az ukrajnai háború miatt kialakult étolajválságra megyénket érintően is születik megoldás. Azok a gazdák ugyanis, akik cukkorrépa-termesztésre készítették elő a talajt, az idén bevethetik napraforgóval. Jelenleg zajlanak a tárgyalások, hogy Kolozs és Maros megye határában, Marosludas közelében építsenek egy étolajprést, amely Közép-Erdélyből összegyűjtené és feldolgozná a napraforgómagot. Ezáltal növelhető a hazai termelés. Románia jelentős európai mezőgazdasági termesztő, azonban nagyon kevés a feldolgozó egység, így kénytelenek vagyunk drágán megvásárolni a hazai alapanyagból készült, de importált végterméket. Ezért a mezőgazdasági minisztériumnak továbbra is szorgalmaznia kell a termelőegységek létesítését – mondta Ileana Guşatu.