Maros megyében is felütötte fejét a sertéspestis. November 5-én fertőzött vaddisznótetemet találtak Szovátától 16 kilométerre, a Szováta vize erdei úton. A sertéspestis vírusának jelenlétét november 8-án a bukaresti laboratórium is megerősítette. Az eset miatt Mircea Duşa prefektus összehívta pénteken az illetékes hatóságokat, intézményeket, és felszólította őket, hogy a sertéspestis terjedésének megakadályozásáért tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
13 km-es biztonsági körzet
Dr. Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság igazgatója a gyűlést követően a sajtónak elmondta:
– Sajnos Maros megyében is megjelent a sertéspestis. November 5-én egy elhullott vaddisznót találtak a vadőrök Szovátától 16 kilométerre, a Szováta vize erdei úton. A tetemből vett mintát behozták a laborba, Kolozsváron első ízben pozitívnak találták, majd Bukarestből megkaptuk a végleges eredményt, ami szintén pozitív. Ez az egyetlen Maros megyei eset. A lakosságra nézve nincs befolyással. Miután beigazolódott, hogy a vaddisznó fertőzött volt, meghatároztunk egy biztonsági övezetet 13 kilométeres körzetben. Ez Szováta, Nyárádremete és Libánfalva közigazgatási egységek hegyvidéki területeit érinti: Szovátát, Szakadátot, Kopacot, Illyésmezőt, Vármezőt, Laposnyát, Fâncelt, Zimţi-et, Brădăţelut. Öt vadászterület található itt, ahol betiltották a hajtóvadászatot, és csak lesből és cserkeléssel lehet vadászni. Minden elejtett disznót bevizsgálunk, ami eddig is megtörtént – tájékoztatott dr. Kincses Sándor igazgató.
Hetente 100-150 vaddisznót lőnek ki Maros megyében
Kérdésünkre, hogy hány vaddisznót lőttek ki idén Maros megyében, az igazgató elmondta, hogy 1500 egyedet ejtettek el, de a megengedett kvóta 3200, azonban a vadászati idény most kezdődik. Mostanában hetente 100-150-et lőnek ki, de tavaly volt olyan hét, amikor 200 egyedet is elejtettek. Eddig egyetlen egyed sem volt fertőzött. Sajnos, ahol a vaddisznó-populációban felüti a fejét a sertéspestis, ott a pusztulás nagymértékű, a halálozási arány száz százalék. Lehet, odajutunk, hogy az elkövetkező öt évben eltűnnek a vaddisznók – mondta az igazgató.
A háztájira vonatkozóan nem változtak az előírások
Tekintettel arra, hogy karácsony előtt vannak a hagyományos disznóvágások, a gazdák milyen feltételek között tarthatják, vághatják le, illetve adhatják el a háztáji gazdaságokban nevelt sertéseket? – kérdeztük az igazgatót.
– Az említett kilenc településen a kollégák felleltározzák a házisertés-állományt, és összeírják a disznókat. A lakosságnak tudni kell, hogy ezekben a falvakban ez elkövetkező hét napban nem szabad az állatokat adni-venni. A házi sertéseket a gazdák nem kell levágják, s más sem öli le őket. Tekintettel arra, hogy az állattetemet nagyon messze, az erdőben találták, nem érinti a gazdaságokat. Az állatokat ugyanúgy tarthatják, mint eddig, bezárva, az előírásokat, az elemi higiéniai feltételeket betartva.
Az állatok eladása ugyanolyan feltételek között történik, mint eddig. Az állat csak fülszámmal és állatorvosi bizonylattal kerülhet ki a gazdaságból. Sajnos ezeket az előírásokat nem mindenki tartotta be. A biztonsági övezetből egy hétig nem szabad kikerüljön disznó, de levágni, saját fogyasztásra lehet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy most mindenki essen neki, s vágja le az állatait – mondta dr. Kincses Sándor.
Körlevélben figyelmeztették a polgármestereket
Nagy Zsigmond alprefektus elmondta, hogy a sertéspestis miatti óvintézkedések miatt eddig 570 ezer sertést kellett leölni Romániában. Tavaly ilyenkor a sertéshús-fogyasztás 95 százalékát a hazai termelésből fedezték, 5 százalék volt import, most megfordult ez az arány – ha pontos az a forrás, amelyre hivatkoznak. Elképzelhető, hogy egy ilyen hagyományosan sertéstenyésztő megyében, mint Maros megye, egy ilyen járványnak nagyon negatív hatása lehet. A sertéstenyésztés egyre inkább a nagy farmokra korlátozódik. A háztáji gazdaságokban egyre kevesebb a sertés, mert az emberek félnek, hogy beüt a sertéspestis. Azonban a megyei hatóságok már három éve, amióta Romániában megjelent a kór, meghozták az intézkedéseket. Azzal, hogy a kór most Maros megyében is megjelent, még szigorúbbak lesznek az óvintézkedések.
– Másfél hónappal ezelőtt kiküldtem egy körlevelet a polgármestereknek, hogy fel kell készülni, jelöljenek ki egy olyan helyet, ahol szükség esetén az állattetemeket el lehet földelni. Meg kell felelni a biztonsági feltételeknek, amelyek előírják, hogy a gödörnek milyen mélységűnek kell lennie, mivel kell fertőtleníteni, hogyan kell történjen az elföldelés. A tetemeket nem szabad elégetni vagy kivinni a község területéről – mondta Nagy Zsigmond alprefektus. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a kór felütné a fejét a háztáji gazdaságokban is, akkor az elhullt vagy leölt egyedekért a gazdák csak akkor kaphatnak kártérítést, ha az állatok fülszámozva vannak.
