2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

az 1848–1849-es szabadságharc leverése után

170 évvel ezelőtt, az 1848–49-es magyar szabadságharc leverése után a Székelyföldön is a megtorlás hónapjai, évei következtek. Számos honvéd és honvédtiszt került fogságba az erdélyi hadsereg fehéregyházi vereségekor (július 31.) és még többen a világosi fegyverletétel után (augusztus 13.). Akik elmenekültek, és szülőfalujukba vagy -városukba tértek vissza, azokat a helységek elöljárói össze kellett írassák. Marosvásárhelyen a kinevezett utcafelelősöknek kellett számba venniük a honvédeket, a honvédtiszteket, és a névsort át kellett küldeniük a székelyföldi katonai, az ún. Udvarhely vidéki katonai parancsnoknak, báró Heydte von August alezredesnek, aki Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre tette át székhelyét, a Teleki-könyvtárban rendeztette be lakhelyét és irodáját. Marosvásárhelyen már szeptemberben megkezdődött a Szebenből kiküldött katonai hadbíró ítélkezése. Az említett katonai parancsnok október 5-én SZÓZAT a székely nemzethez címmel egy kiáltványban tudtára adta a közhonvédeknek és honvédtiszteknek, hogy „Azon számos hadi foglyokból, kik feltétlenül magukat megadták, az arra alkalmasok a cs.k. austriai seregben hadi szolgálatra alkalmaztatnak, és ezen hadsereg osztályaiba besoroztatnak”. Ezeket a honvédeket büntetésként az észak-olaszországi osztrák „bűnhődési hadseregbe” sorozták be, de 500 forintért kiválthatták magukat, viszont ez az összeg olyan nagy volt, hogy Marosvásárhelyről csak néhány gazdag család menthette ki hozzátartozóját. A honvédeknek, tisztjeiknek szembesülniük kellett a hadbíróval, hasonlóképpen a férfiak jelentős részének is: át kellett esniük az ún. purifikációs eljáráson, azaz be kellett bizonyítaniuk „ártatlanságukat”. Többek között az idős Bolyai Farkasnak is. A bebörtönzöttek közül sokakat jelentős összegű hadi adó fizetésére köteleztek. Marosvásárhely város büntetése 40.000 pf. hadi adó volt, ebből a legtöbbet, 18.300 pf.-ot a – szabadságharc ideje alatt a nagy lelkesedéssel tevékenykedő – gróf Lázár családnak kellett adnia, amit képtelenek voltak törleszteni.

 A marosvásárhelyi állami levéltárban őrzött iktatói jegyzőkönyvekben olvasható az általam összeállított foglyok névsora. Ezeknek a vaskos könyveknek az 1849. október 1. és 1851. december 31. közötti följegyzései segítettek összegyűjteni azoknak a politikai foglyoknak a nevét, melyek mellé hűen csatoltam az egy- vagy többszavas megjegyzéseket (rab, fogoly, várbeli fogoly, várbörtön, honvédtiszt stb.). Az említett levéltári iratok többször is megemlítik, hogy újabb 20 politikai fogoly érkezett a Székelyföldről, de erre a névsorra mindeddig nem bukkantam rá. A csíkszéki foglyokat először Csíksomlyón tartották fogva, ahonnan a marosvásárhelyi várbörtönbe szállították őket. Megérkezésüket bizonyítják azok a bejegyzések, melyekben húsz rab számára alsóneműt rendeltek. Ebben a névsorban a székelyföldi városok, helységek több jelentősebb személyiségét fedezhetjük föl, akiknek az életrajzát valamennyire már ismerik az 1848–49-es szabadságharccal foglalkozó történészek. A marosvásárhelyi várbörtön annyira zsúfolt volt, hogy a foglyok számára szobákat béreltek a városban, így a tanácsháznál, a volt marosszéki székháznál, a Korona szállónál, a ferencesek kolostorában, a református iskola épületében, Veres Lajos házánál. Közülük többen az Osztrák Birodalom hírhedt börtöneibe kerültek (Kufstein, Therezienstadt, Josefstadt, Königgratz, Olmütz, Arad, Nagyszeben, Pétervárad, Komárom, Munkács stb.). A foglyok feletti ítéletet a Nagyszebenből Marosvásárhelyre, Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre kirendelt császári-királyi katonai hadbírók mondták ki. Marosvásárhelyen 1849–1851-ben három hadbíró ítélkezett, akik közül a leghosszabb ideig egy Loderer nevű főhadnagy tevékenykedett, a katonai törvényszék hadbírója, akinek nagyszebeni szigorú ítéletei is ismertek. Ez a hadbíró osztotta a legszigorúbb büntetéseket az alább fölsorolt honvédek, honvédtisztek és a szabadságharc ideje alatt a polgári közigazgatásban tevékenykedő személyek fölött.

Angyalosi Ignátz honvédtiszt

Argyelán Péter fogoly

Bak József, vason a kolozsvári hadi törvényszékhez küldve

Balogh Antal, várbörtön, 3 évi kemény fogság

Balás János fogoly, Náznánfalva 

Bartha József fogoly, 3 évi rabságra ítélve

Berémi Sándor honvédtiszt

Bereczki László, 100 pf hadiadó-fizetésre kötelezték

Bercsényi László honvédtiszt 

Béres Sámuel várbeli fogoly

Bíró Mihály várbeli fogoly, hivatalnok a forradalom idején,1000 pf. hadiadót követeltek tőle

Bodoni Nagy József, 200 pf. hadi adó fizetésére kötelezve

Bodor Ferenc, a csíkmadarasi lőporgyár igazgatója

Bokor Gyuszi fogoly

Boér Antal, Marosvásárhely országgyűlési követe

Bukur János fogoly

Búzás Vaszil fogoly, Oláhzsák

Búzás Iuon fogoly, Oláhzsák

Borbé Mihály várbeli fogoly

Csíki József várbeli fogoly

Cseh Lajos, felségárulás vétkéért elítélt csernátoni Cseh Lajos

Czimer Ferdinánd honvédtiszt

Czóbel Pál székely huszár hadnagy, várbörtön

Csatlós Ilie fogoly, Czikmánthál

Csávási József honvédtiszt, őrmester

Czunguli Józsi újparaszt Mihály nevű fogoly

Czura Péter fogoly

Dálnoki József főhadnagy, hadi törvényszék által elítélt

Deáki Károly fogoly, Náznánfalva

Demjén Lajos honvédtiszt

Dezsőfi Károly huszárkapitány, Szászrégen, 1848. nov. 1–2.

Dobai Dobai József hadi tiszt

Dobokai Gyula Dobokai József fiának Nagyszebenbe küldése

Dobozi István kormánybiztos

Dobul Ferenc honvédtiszt

Dósa Elek jogtanácsos, a forradalom idején kormánybiztos

Egyed Márton id. fogoly

Ekeli Károly honvédtiszt

Farkas Ferentz fogoly

Farkas József, hivatalnok a forradalom idején, 400 pf hadiadó, várbörtön

Fejes Mari Czegő Miklósné fogoly

Fekete Ferenc honvédtiszt

Fekete Péter fogoly

Fodor István, a mvhelyi bűnfenyítő törvényszék fogházából megszökött korondi születésű

Forró Elek hadi tiszt (Olmützbe vitték)

Fülöp József rab

Füstös Ferentz fogoly

Gáll Pista fogoly, Marosvásárhely

Gödner (v. Gödnitz) Ferdinánd honvédtiszt

Gombos István honvéd

Hajnal József várbeli fogoly, Mvhely főbírója a forradalom idején,1851 januárjában szabadul

Hajdu József és felesége elleni actumok

Hartyán Todor fogoly

Hámorotzki Sámuel rab, várbörtön

Hegyesi Ferentz százados, várbörtön

Incze György fogoly

Jakab Imre, várban fogságban lévő

Jánosi László főhadnagy

Jenei József vadász major

Jenei Polixena letartóztatva lévő fogoly

Karacsai Sándor, vason a kolozsvári hadi törvényszékhez küldve

Kerestély Károly, Marosvásárhelyen fölállított nemzetőrségben hadnagy

Kis Anti fogoly, Náznánfalva

Kiss Antal őrnagy, halálra ítélték, várfogságra változtatták, 

4 évet ült

Kis Ferentz hadi tiszt

Kis József fogoly

Kocsi Gergely rab

Kolozsi János kerelőszentpáli katolikus pap, Küküllő vármegye nemzetőrségének őrnagya

Kotsis József fogoly

Korondi Lajos, románokat megölt csapat vezére

Kovács Áron 

Kováth Getzi fogoly, Mezőpanit

Kováts Ignátz hadnagy, fogoly

Kováts Péter hivatalnok volt a forradalom idején

Kováts Sámuel ügyvéd, hivatalnok volt a forradalom idején

Krizbai Miklós ügyvéd, vason a kolozsvári hadi törvényszékhez küldve

Lázár Albert gróf, őrnagy, térparancsnok Kis őrnaggyal

Lázár József gróf, vásárhelyi várbörtön

Lázár Dénes gróf, szintén jelentős szerepe volt a vásárhelyi forradalmi eseményekben

Lázár Móricz gróf

Lendvay Rudolf Hannover huszár ezredbeli elítélt főhadnagy

Lengyel Ádám fogoly

Macskási Lajos főhadnagy, felségsértés bűne miatt elítélt

Madéfalvi Kis Ferentz hadi tiszt

Márton Ignátz fogoly, várbörtön

Mayer Rozália Péter Mózesné, a bűnfenyítő törvényszék által elítélt

Mezei János rab

Mezei József fogoly, várbörtön

Mezei Pista fogoly, Mezőpanit

Michailovits Antal honvédtiszt

Nagy György fogoly, Csiba

Nikolay Stoikovits fogoly, Oláhzsák

Ocsvai Ferenc

Olajos János, fogva van a várban

Orbán Károly honvédtiszt

Orosz Sándor fogoly

Őri Albert hadnagy

Petri István, segédhadnagy Kis Sándor alezredes mellett

Péter Dégi fogoly, Dég

Péterfi János, a várból megszökött

Poninszki Mózes honvédtiszt

Prott József honvédtiszt

Rácz Gyuri fogoly

Rauber Ferdinánd, 1848 okt.–nov. a nemzetőrség ideiglenes parancsnoka Marosvásárhelyen

Roska Simonné Dotta fogoly

Rosnyai István rab

Sautner József hadnagy

Sándor László őrnagy, csíkszentdomokosi, halálra ítélték, kegyelem útján 1854-ben szabadul

Sándor László őrnagy, csíkszentmihályi, bitófán kivégezték

Sándor Péter fogoly, Náznánfalva

Sebestyén Julianna fogoly

Sollyom János rab

Soos József várbeli fogoly,1851 januárjában szabadul

Siko András fogoly, Mezőpanit

Svat Márton, marosvásárhelyi várfogságból kiszökött, Sáros megyei, berzeviczei születésű

Szabó János rab

Szabó Miklós honvédtiszt

Szabó Péter honvéd

Szarvadi Lajos honvédtiszt

Szebeni Mihály büntetéséről ítélet felküldetik

Szentgyörgyi József honvédszázados

Székely Ádám százados

Szentmiklósi Albert honvédtiszt

Szolga Miklós – felesége, Jenei Rákhel kérelmezi Schwarzenberg kormányzótól férje szabadon bocsátását

Tankó Károly, a forradalom alatt több bűntényt követett el

Tolnai Gábor honvédtiszt

Tolnai Lajos fogoly

Topler Simon, Marosvásárhely országgyűlési követe a forradalom idején

Török Pista jun. fogoly, Náznánfalva

Török Pista sen. fogoly, Náznánfalva

Wagner József hadnagy, 8 évi fogságra elítélt 

Varró József fogoly

Vásárhelyi Ferenc honvédtiszt

Vintze Ferenc ügyvéd, vason a kolozsvári hadi törvényszékhez küldve

Veres Sándor huszár hadnagy, kobori lelkész fia

Vitályos Áron huszár főhadnagy, 60 pf. hadi adó

Vízi Mária fogoly

Wisznyoszki Mária fogoly

Zudor Ferenc honvédszázados

Komán János


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató