Marosvásárhelyi filmmaraton

Véget ért a 31. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál

Több mint három évtizedes múlttal az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál a marosvásárhelyi kulturális kínálat része és rangos filmszemle lett, semmivel sem maradva le a más országokbeli hasonló rendezvények mögött, ezt a benevezett filmek mennyisége, minősége is tükrözi. A filmvetítést több éve kiegészítik az alternatív képzőművészeti és színházi produkciók és nem utolsósorban a szervezők arra törekednek, hogy bemutassák a legújabb román és magyar játékfilmeket. 

Éles társadalomkritika 

Amint már volt szó róla lapunkban, a rendezvény november 1-jén kezdődött és csütörtökön este folytatódott, amikor megtartották a hivatalos megnyitót, és visszatérő vendégként Földes László Hobo előadta legújabb produkcióját, a Hobo az utcán címűt Kiss Zoltán gitárkíséretével. Természetesen a közönség megtekinthette a versenyprogramba benevezett alkotásokat, amelyek közül a zsűri (Ana Gheorghe forgatókönyvíró, producer; Bodolai Balázs színész; Iulia Voicu, a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, az aarc.ro szerkesztője, Bernáth Szilárd rendező, operatőr, vágó; Buglya Zsófia filmesztéta, az Uránia Nemzeti Filmszínház programigazgatója) alapos mérlegelés után választotta ki a díjazottakat, illetve a filmes szemle fődíját. 

A versenyprogramon kívül bemutatott filmek közül megemlítjük Oláh Kata Aki legyőzte az időt című portré-dokumentumfilmjét a világ legidősebb élő olimpiai bajnokáról, Keleti Ágnes tornászról. Életigenlő, humoros életszemléletének, a sportból merített kitartásának, küzdőszellemének köszönhetően érhette meg a 102. évet, átélve egy olyan évszázadot, benne két háborúval, hidegháborúval, amely társadalmunkat megrázó eseményekkel van teli. 

Pénteken kora délután Bernáth Szilárd Larry című, többszörösen díjnyertes filmjét láthatták az érdeklődők. A film rendezője a szemle zsűritagja. A film valós történeten alapszik, egy dadogós, abuzált gyerek története, aki rendezetlen családi körülmények között él, szégyelli dadogását, nem találja helyét a közösségben, míg fel nem fedezi a rapzenét. Elégedetlenségét, dühét e zenei műfaj segítségével kürtöli világgá, majd Larry művésznéven benevez egy országos tehetségkutató versenyre. A vetítés utáni közönségtalálkozón Kányádi Orsolya, a fesztivál sajtóreferense Bernáth Szilárddal és a szereplőválogatásért felelős Muhi Zsófiával beszélgetett. A rendező elmondta, hogy Larry alakját létező figura inspirálta. 2016-ban volt az a tehetségkutató, ahol feltűnt a kazincbarcikai rapper – a filmben is ugyanazok a zsűritagok szerepeltek. A tehetségkutató verseny után készült portréfilm inspirálta a rendezőt a játékfilm elkészítésére, amely lehetőséget adott a társadalom ábrázolására. A forgatókönyv a helyszínek és a karakterek alakítása közben életszerűen változott, a színészek mellett amatőrök is részt vettek a forgatáson. A helyszín is alakította a történetet, sok az olyan improvizáció a filmben, ami hitelessé tette a karaktereket. Azt is megtudtuk, hogy a színész annyira megtanult dadogni logopédus segítségével, hogy a forgatás lejárta után nagyon nehezen tudott „visszaállni”. 

A napot Andrei Tănase Marosvásárhelyen forgatott Tigris című párkapcsolati drámája zárta. Ez is valós történeten alapszik, a nagyszebeni állatkertből kiszabadult tigris becserkészése ihlette. (Sz.m.: A filmről egy korábbi lapszámunkban írtunk, Marosvásárhelyen is bemutatták.) 

Szombaton kora délután Tudor Giurgiu Szabadság (Libertatea) című díjnyertes alkotását tűzték műsorra. A játékfilm dokumentumfilm-hitelességgel mutatja be az 1989. december 22-én és azután történteket Nagyszebenben, amikor a rendszerváltást követő, mesterséges hisztériakeltésben a katonaság több mint 500 vélt „terroristát” tartott egy úszómedencében fogva, ameddig az újonnan megalakult hatalom által kinevezett katonai ügyészség nem „tisztázta” a helyzetüket. Az első olyan román játékfilm, amely rámutat a katonaságra, őt vádolja az értelmetlen gyilkosságokkal és az államcsínyt takaró diverzióval. Sajnos a közönségtalálkozó elmaradt. 

Belső vívódások megjelenítése színházi és filmes nyelven 

Különleges színházi csemege volt a Patrice Pavis Ványa és Ő című darab ősbemutatója, amelyen a szerző is jelen volt. Az előadást Láng Zsolt dramatizálta. Egy korosodó pár – Ványa és Jelena – egymáshoz közeledését és távolodását, belső vívódásait követhettük Hatházi András és Monica Ristea előadásában, amit a Művészeti Líceum zene szakos diákjai egészítettek ki zenei aláfestéssel és interextualitással (fotó és szöveg). 

Este Baranyi Gábor Benő Zanox – Kockázatok és mellékhatások című filmjét lehetett megnézni. A humoros filmben egy furcsa időutazásnak lehettünk tanúi. Egy kísérleti céllal kipróbált gyógyszerrel próbálja gyógyítani a főszereplő Misi – akit a székelyudvarhelyi Bálint Előd alakított – érettségi vizsga miatti szorongását, amikor egy különös találkozásnak köszönhetően pálinkát iszik, és ennek hatására időutazáson vesz részt, megpróbál megakadályozni egy gyilkosságot, s közben maga keveredik bele, végül megsebesíti a kezelőorvosát. A fordulatos epizódokkal tele film burkoltan a tudatmódosító szerek káros hatására is rávilágít. 

A közönségtalálkozón Baranyi Gábor Benő rendező és a kezelőorvost alakító Hatházi András színművész lépett színpadra. A rendező elmondta, hogy a történet még középiskolás korában jutott eszébe. Elképzelte, ha számítógépen futna élete síkja, és ebből csak a jót lehetne lementeni, amikor rossz időszak következik, azt kivágva továbbra is jó irányba terelné a sorsát. Amikor 15 év múlva első filmesként megpályázott egy produkciót, alapötletként előkerült a tinikori elképzelés, és ebből alakult ki a forgatókönyv. A közönség kérdésére a rendező tisztázta, hogy a cím nem utalás egy gyógyszerre, csupán a hangzás miatt választotta, mert mindamellett, hogy hasonlít egy nyugtatóra, egy kicsit a tudományos-fantasztikus filmek világát idézi. Hatházi András elmondta, máskor is dolgozott a rendezővel, így felkérésére azonnal elvállalta a szerepet. Baranyi Gábor Benő azt kérte tőle, mint a többi színésztől, hogy ne vígjátékként, hanem halálosan komolyan játsszák el a szerepüket, és ettől lettek a jelenetek hihetően komikusak. Ezért sikerült olyan jól karikírozni egy egyébként drámai élethelyzetet. 

Izgalmas, színes művészi palettájú alkotások 

Szombaton este volt az ünnepélyes díjkiosztás. Miután Koszorus Krisztina és Palkó Attila műsorvezetők felolvasták a nyertes produkciók címét, a zsűri egy-egy tagja külön-külön is méltatta a kisfilmeket, amelyekből egy-egy rövid jelenetet is láthatott a közönség. A díjnyertes filmeket teljes egészében vasárnap délelőtt, a regionális filmek versenyébe benevezetteket délben láthatták a nézők a kisteremben. 

A nyertesek: a hazai filmek versenyét, a Luno Clor Grade Stúdió díját Cecilia Ştefănescu Tartsunk távolságot (Să păstrăm distanţa) alkotása nyerte el. A Schnedarek Ervin-díjat és az Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott töltőtollat a legjobb regionális filmért Frunza Roland Vándorol a pénz című filmje nyerte el. A nemzetközi versenyben a diákzsűri díja a Carmen Córdoba González Összekötve (Roped) című spanyolországi produkcióé lett. A zsűri dicséretben részesítette Ulrich Gábor magyarországi alkotó Rekonstrukt című filmjét. A Luno Clor Grade Stúdió külföldi filmeknek járó díját Tomasz Grzymała lengyel filmes A mező (The Field) című alkotása kapta. Különdíjban részesítették Vlad Ilicevici, Radu C. Pop: Suruaika – Románia című filmjét. A legjobb diákfilmnek járó Simó Sándor-emlékdíjat Alma Buhagiar kapta Szentimentális nevelés (Educaţie sentimentală) című filmjéért. A román Kulturális Minisztérium díját Kaspar Jancis észtországi alkotó Antipolis c. filmje, Marosvásárhely város díját a francia Quentin Papapietro Saintonge-i körforgalom (Saintonge Roundabout) című filmesszéje nyerte. A 31. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíjasa a magyarországi Gyimesi Anna Affrikáta című filmje lett. 

A Népújságnak Bernáth Szilárd magyarországi filmrendező, operatőr értékelte a díjnyertes filmeket. Elmondta, hogy az idén több kisfilmfesztiválon zsűrizett, és összehasonlítva a kínálatot, a marosvásárhelyi nagyon erős, sokszínű mezőnynek bizonyult. Izgalmas erdélyi magyar és romániai filmeket láthattak, amelyek kötődtek a román új hullámhoz, de Franciaországból, Spanyolországból, Olaszországból, Dániából és az óceánon túlról is érkeztek nagyon jó filmek, így igazi nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát az Alter-Native. A műfajokat illetően voltak klasszikus narratívájú munkák, kísérleti filmek, dokumentumfilmek, fikciós dokumentumfilmek, animációk és kísérleti animációk, amelyek sok esetben nehéz döntés elé állították a zsűrit. (Sz.m.: Volt előzsűrizés is.) Négy órán keresztül mérlegeltek az ítészek. Felállítottak egy pontrendszert, de végül az objektív szempontok mellett a zsűri ízlése, meglátása, szemlélete volt a döntő, amit a díjazáson el is mondtak. Bernáth Szilárd szerint az a jó film, amely nem hagy kérdést maga után a nézőben. Több olyan, formailag vagy színészi megoldásokban bővelkedő, érdekes témájú filmet láttak, de úgy érezték, valami hiányzott belőlük a történet végén, illetve hiányos volt a formai koherenciájuk. A díjazott filmek alkotói művészi értelemben mérföldkőnek tekinthetik az elismerést. Hogy ez azt jelenti számukra, hogy folytatják kisfilmes karrierjüket, vagy a nagyjátékfilmek felé irányulnak, a helyzet és az anyagi lehetőségek függvénye is, de mindenképpen fontosak az alkotóknak ezek a visszajelzések, ami igazolja, hogy jó úton haladnak-e, és talán elgondolkodnak azon, hogy irányt váltsanak, hogy fejlesszék vizuális művészeti tárukat. A díjazottak lelkesítően izgalmas alkotások – emelte ki a zsűritag. 

A díjkiosztó ünnepség végén Sipos Levente fesztiváligazgató megköszönte a zsűri munkáját, a közönségnek pedig, hogy nagy számban ment el mind a versenyfilmeket, mind a nagyjátékfilmeket megtekinteni, továbbá a lelkes támogatóknak, akik továbbra is éltetik a fesztivált. Azt is elmondta, hogy a kormány nemrég hozott állami költségmegtakarító intézkedései miatt sajnos jövőre bizonytalan a 32. fesztivál megrendezése. Egyelőre azzal zárják az idei rendezvényt, hogy nekivágnak a következőnek, de nagy a bizonytalanság. Ha sikerül, akkor ezután is szeretettel várják a filmszerető marosvásárhelyi közönséget. 

Összművészeti kínálat 

Nagy érdeklődés kísérte a záróünnepség után Reisz Gábor Magyarázat mindenre című alkotását, a velencei filmfesztivál Orizzonti kategóriájának fődíjasát. A film egy banális történet kapcsán készít keresztmetszetet a jelenlegi magyarországi politikai helyzettel kapcsolatos közbeszédről, az élesen elkülönülő, és néha a közéletben is egymásnak feszülő politikai álláspontokról. Egy politikai kapcsolatokkal rendelkező, befolyásos szülő fia, Ábel elbukik a történelem érettségi vizsgán, ahol ab-

ban a kosztümben jelenik meg, amelyben részt vett a március 15-i ünnepségen, kihajtóján felejtve a kokárdát. A vizsgabizottságban a történelemtanár „ártatlan” megjegyzést tesz a kokárdára, ebből pedig a sajtó hatására országos botrány lesz. A vetítést követő beszélgetésen az újságírót alakító Hatházi Rebeka árult el kulisszatitkokat a filmről. Ő nemcsak szereplő volt, hanem látványtervezőként a jelmezeket tervezte, a castingból is kivette a részét. Megtudtuk, hogy 12 személy készítette a filmet, nagy hozadéka volt, hogy egy jó csapat kovácsolódott össze. És, hogy jó munkát végeztek, a velencei díj mellett igazolja az is, hogy nemrég mutatták be, és máris 50.000-en tekintették meg, nem véletlenül telt meg a marosvásárhelyi Kultúrpalota is. 

Vasárnap, a szemle utolsó napján három játékfilmet vetítettek: Szikora János Hadik című kalandfilmjét, amely Mária Terézia hadnagyának, Hadik Andrásnak a legbravúrosabb bevetéséről szól, amikor a porosz–osztrák háborúban, kijátszva az ellenséget, Hadik Andrásnak sikerült bevenni a poroszok fővárosát, Berlint. A filmet korábban nagy mozikban is vetítették. 

Paul Negoescu Derék emberek című fekete komédiája Románia egyik rákfenéjét fedi fel, a korrupciót egy isten háta mögötti faluban, ahol egy erőszakos eseménysorozat szemtanúi átélik mindazt, amiről nagyobb kitekintésben is hallhatunk a hazai híradásokból. 

A közönség még láthatta Tősér Ádám többszörösen díjnyertes Blokád című alkotását a híres budapesti taxisblokádról, amely a rendszerváltás utáni zsenge demokrácia pudingpróbája volt. A film Antall József egykori ’56-os forradalmár miniszterelnököt állította középpontba, az ő vívódásain keresztül láthattuk a pár hónapja kialakult magyarországi demokratikus rendszer keresztmetszetét. 

A fesztivált színesítette a Yorick Stúdió Lélekfitnesz című zenés produkciója, amelyben Sebestyén Aba Lackfi János verseit szólaltatja meg Cári Tibor zenéjére, Szabó J. Attila csellókíséretével. És meg kell említenünk Bartha József installációit is, amelyeket ez alkalommal a B5 Stúdióban állított ki. A fesztivált vasárnap este a Bohém Ragtime Jazz Band koncertje zárta.