Másképpen, jobban

Kívülről olyan, mint a többi polgárház a hajdani Zrínyi Miklós, ma Mărăşeşti téren. Bent az előcsarnok, a folyosók a jómódú polgári lakásbelsők hangulatát idézik. A faragott bútorok, festmények, szobrok, berámázott régi diplomák, bőrrel behúzott ülőpadok láttán a tájékozatlan páciens azt gondolhatná, hogy eltévedt, annyira eltérő a kép ahhoz képest, ami az orvosi rendelők, laboratóriumok rideg fehérségéről bennünk él.

Kívülről olyan, mint a többi polgárház a hajdani Zrínyi Miklós, ma Mărăşeşti téren. Bent az előcsarnok, a folyosók a jómódú polgári lakásbelsők hangulatát idézik. A faragott bútorok, festmények, szobrok, berámázott régi diplomák, bőrrel behúzott ülőpadok láttán a tájékozatlan páciens azt gondolhatná, hogy eltévedt, annyira eltérő a kép ahhoz képest, ami az orvosi rendelők, laboratóriumok rideg fehérségéről bennünk él. Az ajtókon túli helyiségek korszerű felszerelését látva azonban már biztos lehet, hogy Marosvásárhely rangos diagnosztikai és kezelési központjában jár.

A Dora Medicals naponta 100-150 pácienst fogad, az elmúlt évben 30.000-en vették igénybe egészségügyi szolgáltatásait. Tíz évvel ezelőtt a Visó (Vişeului) utcai tömbházban három alkalmazottal indultak, ma 33 állandó alkalmazottat foglalkoztatnak és 15 bedolgozó szakorvossal van együttműködési szerződésük. A belső teret a tetőtér beépítésével bővítették, s az udvaron már áll az új épület, ahol két fogorvosi, szakorvosi rendelők s kissebészeti műtő készült.

Dr. Kristály Dóra laboratóriumi főorvossal, a Dora Medicals cég vezetőjével az elmúlt tíz évről beszélgetünk, később csatlakozik dr. Madaras Sándor idegsebész főorvos, a cég igazgatója is.

– Miért vállalkozik egy helyi viszonylatban jól kereső orvos házaspár arra, hogy egy önálló cég gondját a „nyakába vegye”?

– Miután az állami laboratóriumokban egyre zavaróbbak, bosszantóbbak lettek a hiányosságok, másképpen, jobban akartam végezni a mesterségem, valami extrát, különlegeset akartam nyújtani, amiért megkeresnek a betegek. A volt 2-es poliklinikai munkahelyem mellett magáncégekhez dolgoztam be, ahol a számítógépes lehetőségek felhasználását sajátítottam el. Szakmai téren sokat köszönhetek Horváth Gábor biológusnak, s az ismereteimet alkalmam volt budapesti klinikákon, majd ösztöndíjasként Hollandiában bővíteni. Mivel a családból nem örököltük a vállalkozó szellemet, kezdetben a többi kis céghez hasonlóan a józan eszünkre kellett hagyatkoznunk, s csupán a barátok segítségére számíthattunk.

– Bár térben akár közelinek is mondhatnók, hogyan sikerült megtenni a jelenlegi székhelyig a „távolságot”?

– 2001-ben a Visó utcai tömbházlakásban berendezett laboratórium volt a mag, majd köréje rétegződött a szükségletek mentén a többi szolgáltatás, természetesen az igényeknek megfelelően. Öt-hat évi anyagi és menedzseri felkészülés kellett ahhoz, hogy az új székhelyre költözzünk, ahol minden előírást be tudtunk tartani. Nagyon fontosnak érzem, hogy már a Visó utcai laboratóriumnak megszereztük az akkreditálását, ami akkor még nem volt „divatos”. Az első orvosi laboratórium voltunk a megyében, amely megpróbált a nemzetközi előírások szerint működni.

– Azóta folyamatosan bővül a Dora Med. tevékenysége, megyei szinten a hivatalos besorolásban a legelső laboratóriumok között tartják számon.

– Munkánk kétharmadát a laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások (röntgen), ultrahangos vizsgálatok, csontsűrűségmérés teszi ki. A laboratóriumi alapvizsgálatok mellett erősségünk az orvosi mikológia, azaz a gombás fertőzések (nyálkahártyán, bőrön, körmön, hajon stb.) diagnózisa, amire a bőrgyógyászok küldik vagy magától jön el a páciens. Végzünk fertilitási analíziseket is, s a 650-féle vizsgálatból azokat, amelyekre ritkán van igény, máshol végeztetjük el. Ha szükséges, külföldre repülnek a minták, természetesen ellenőrzött körülmények között, a páciens beleegyezésével, így például az immunológiai, genetikai, s a ritkább fertőző betegségek diagnózisához szükséges tesztek – mondja Kristály Dóra. Majd hozzáteszi, hogy kedvenc területe a mikrobiológia, s a legjobban kis laborjában, a mikroszkóp fölé hajolva érzi magát. Azt tervezi, hogy a rendkívül változatos, színes gombatenyészetekből, amelyek az ember életét keserítik, egy albumot ad ki, ami sokévi tapasztalatának az eredménye.

Amikor a felszerelésre terelődik a szó, elmondja, hogy egy sikeres pályázat nyomán 200.000 eurós támogatással a teljes gépparkot a legkorszerűbb, csúcstechnológiát jelentő gépekkel, berendezésekkel újították fel, s néhány hete működik a csontsűrűségmérő készülék is.

– Mit tettek a hitelesség érdekében, ami a legfontosabb elvárás egy laboratóriumtól?

– Nehéz és sokba kerül, rengeteg összetevője van, de ebben nagyon sokat segítettek az akkreditációs követelmények, amelyek betartásával a minimálisra csökken a bizonytalansági százalék. Amióta bevezettük az egyéni azonosító vonalkódot, s a címkét a mintavételt követően azonnal ráragasztjuk a mintát tartalmazó kémcsőre, a tévedések lehetősége nagyon csekély.

– A laboratóriumok köré egyre több szakrendelő épül ki az évek során; van-e elegendő szakorvos minden területre?

– Tízféle szakrendelést biztosítunk a betegeknek. 15 bedolgozó szakorvossal van együttműködési szerződésünk, s a két fiunk, akik szintén orvosok, már besegítenek a munkába. Sajnos, nemrégiben három kollégánk távozott külföldre, s van néhány terület, mint például a bőrgyógyászat, nemi betegségek, amire nem találunk orvost. A laboratóriumi és röntgenasszisztenseink közül is mentek el külföldre dolgozni. Helyüket nagyon nehéz betölteni, mert laborasszisztensi képzés évek óta nincs, s ez minden hozzánk hasonló egység közös problémája. Orvos alkalmazottaink 15-20 százaléka tud legalább két nyelven beszélni, s hiába szeretnénk a kétnyelvű szolgáltatást egyforma színvonalon biztosítani, ennek sok akadálya van.

A betegfogadásra is próbáltunk egyetemet végzett magyar fiatalokat alkalmazni és betanítani, sajnos, többen nem voltak képesek a telefonhívásokra civilizáltan válaszolni, anyanyelvükön és románul helyesen fogalmazni.

Azt szeretnénk, ha minden munkatársunk partner lenne abban, ahogy mi ezt a szolgáltatást elképzeljük. Amikor az orvosi hivatást választottuk, annak a hitnek, képességnek a birtokában tettük, hogy őszintén oda tudunk figyelni a beteg emberre, aki érezze, hogy segítséget kérhet, mert az orvos célja az, hogy a rászorult emberek bizalmát megnyerve segítsen rajtuk. Ezt a hangulatot próbáljuk meghonosítani munkatársaink, alkalmazottaink körében, s reméljük, hogy a hozzánk fordulók többségénél el is értük a célunkat.

– Gondolom, ennek a szándéknak a része, hogy az előtér, a folyosók hangulata a megszokottól eltérő, családias, barátságos.

– Azt a hangulatot, kiegyensúlyozottságot szeretnénk sugározni, ami a saját otthoni életünket jellemzi – mondja Kristály Dóra, s ekkor bekapcsolódik a beszélgetésbe férje, dr. Madaras Sándor idegsebész főorvos is.

– Amikor az épület átépítését terveztük, arra gondoltunk, hogy ne legyenek a megszokott egyenes műanyag felületek, s az ezekből áradó rideg hangulat. Egy olyan belső teret képzeltünk el, ahol az ember jól érzi magát. A bútorzatot is úgy választottuk, hogy a nagyszüleink korabeli tisztes jólétet sugározzák, s gyönyörködtessék a szemet és a lelket.

– Természetesen ehhez az is hozzájárult, hogy Madaras doktor hobbija a műgyűjtés, s a régiségek felújításával, restaurálásával profi módon foglalkozik.

– Megpróbáltam egymáshoz illeszteni a tárgyakat, a hajdani első osztályú vonatülésekhez hasonlóan bőrrel, rézszegekkel vontam be az ülőpadot. De voltak kellemetlenül humoros epizódok is, például a sarokban levő Mária-szobor miatt. A megyei rendőrségtől kerestek fel, hogy egy lopott darabról van szó, amire megmutattam, hogy a szobor a Mobexben készült, s én megrégiesítettem, raktam rá ötszáz évet, hogy stílusa illeszkedjék a váróterem berendezéséhez.

A közegészségügyiekkel is volt egy kis vitám, azt tanácsolták, hogy a képeket, díszítéseket naponta kétszer fertőtlenítő oldattal mossuk le. Sikerült meggyőznöm őket, hogy csupán rosszul értelmezett szabályokról van szó, s hogy nem lehet, de nem is kell a váróban levő festményeket fertőtleníteni.

– Mi a cég igazgatójának a feladata? – térünk vissza a vállalkozás lényegéhez.

– Nagyon sok adminisztratív feladatot látok el, amire a feleségemnek nincsen ideje: kapcsolattartás a biztosítási pénztárral, a banki műveletek, engedélyek beszerzése stb.

– Erre igencsak szükség van, hisz a cég megalapítása óta szinte egyfolytában építkeznek.

– Minden építkezés befejezésekor eldöntöm, hogy az utolsó volt, aztán jön egy ötlet, amikor megcsillan a megvalósíthatóság reménye, s újra beindulok. Másfél évet jártam 500 dossziéval, amíg az új építkezést – aminek most már a végére értünk – el tudtuk kezdeni.

A központ működtetése is rengeteg munkával jár. Bár természetes állapotnak tűnik annak, aki hozzánk fordul, nem is gondolja, mennyi utánajárásba kerül, hogy minden szükséges kelléket, fogyóanyagot beszerezzünk. De megéri, ha ezt szeretjük csinálni.

Én mindig azt hittem: annyit dolgoztam, hogy többet már nem lehet. Kiderült, hogy mégis lehet. Sőt, muszáj sokat dolgozni, mert másképpen nem lehet megmaradni a piacon. Mindezt csak az tudja megérteni, aki elkezdett egy maszek vállalkozást – mondja Madaras főorvos.

Felesége azért még hozzáteszi, hogy fárasztó, de izgalmas a férje életmódját követni, akinek a több fronton végzett munka mellett sok szabadidős kedvtelés is belefér az idejébe. A művészetek iránti érdeklődés, hangversenyek, előadások mellett egy jó táncmulatság, a borlovagi tisztség, izgalmas, kalandos utazások a családdal, barátokkal. S mindehhez a mamáról való gondoskodás, az unokákkal való foglalkozás, a ház, a kert rendezése is hozzátartozik. Csak jól meg kell tervezni a napot – mondja dr. Kristály Dóra, aki bevallása szerint a reggeli kávéillatra ébred, s azok a legszebb pillanatok, amikor átgondolják a teendőket, nyugodtan elbeszélgetnek, s ki-ki elindul a maga dolga után.