Mattot kapott a román állam

Búzaexport – politikai sakkjátszma

Úgy tűnik, rossz lépés volt az uniós sakktáblán Romániának az a lépése, hogy betiltotta a búzaexportot. Mint ismeretes, a 8-as számú katonai rendeletben, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő készlete az országnak, betiltották a búza exportját. Az intézkedés miatt kemény bírálatok érték a romániai hatóságokat, így a következő, 9-es katonai rendelettel érvénytelenítették a korábbi döntést. A konfliktus oka az, hogy Románia jelentős mennyiségű búzát exportál nem csak az uniós, hanem más országokba is, így tulajdonképpen a gabona világpiacának jelentős játékosa, és a román búza hiánya igencsak megemelte volna a világpiaci árat. 

Összehasonlításképpen: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi adata szerint például az ország 2018-ban több mint 12 millió tonna gabonát exportált, az ebből származó bevétel meghaladta a 2,2 milliárd eurót. A legfontosabb célországok: Spanyolország, Egyiptom, Olaszország, Szaúd-Arábia, Jordánia, Németország és Líbia. Az Eurostat – európai statisztikai intézet – adatai szerint Románia gabonatermesztésben Európában a harmadik volt Németország és Franciaország után, 31,2 millió tonnával, amiből 12 millió tonna szalmásgabona. Búzatermesztésben az EU országai közül a negyedik volt 10,27 millió tonnával, úgy, hogy elég nagy szárazság és extrém időjárás volt. 3,35 millió tonna napraforgó termett, az ország az első lett Európában, itt megelőzte Franciaországot, Németországot és akkor még az unió tagjaként Angliát. 

Az április 9-én kibocsátott 8-as számú katonai rendelettel a szükségállapot idején megtiltották a búza, a zab, a sörárpa, a kukorica, a szója, a rizs, az olajos magvak, a búzaliszt, ugyanakkor a péksütemények, a keksz és a cukorrépamag exportját az EU tagállamain kívüli országokba. Az Európai Bizottság indokolatlannak tartotta a döntést, úgy véli, nincs ok az EU országain kívüli és belüli kereskedelmi piac szabályozására. Közleményben kifejtették, hogy az EB-nek nincs tudomása arról, hogy Románia a közeljövőben az emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági élelmiszeripari cikkekben hiányt szenvedne, ezért aránytalanul szigorú intézkedést hozott. Románia az EU jelentős búza-, kukorica- és zabexportőre, ellátja az észak-afrikai és a közel-keleti piacot is – nyilatkozta a sajtónak Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos, majd hozzátette, azonnal tárgyalásokat kezd a romániai hatóságokkal, hogy mérjék fel a döntés következményeit. 

Marcel Vela belügyminiszter a 8-as számú katonai rendelet élelmiszer-biztonsági óvintézkedésére hivatkozva erősítette meg a rendeletben foglaltakat. Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter már a rendelet kibocsátása után azzal szabadkozott, hogy az EU tagországait nem érinti az intézkedés, célja tulajdonképpen a vírusjárvány okozta élelmiszerkrízis megfékezése volt. Amennyiben megbizonyosodnak arról, hogy létezik az országban megfelelő tartalék, feloldják a tiltást. 

Ludovic Orban miniszterelnök a döntéshozatalt követően az országos televíziócsatornán kijelentette, hogy „a búzaexportőrök kapzsisága miatt nem engedhetjük meg, hogy az ország élelmiszer-tartalék nélkül maradjon. Megengedhetetlenül sokat, mintegy 700.000 tonna búzát exportáltak márciusban, s mivel megnövekedett a piaci igény, az árát emelték a kereskedők. Nekünk kötelességünk biztosítani a következő aratásig a hazai szükségletet” – mondta.

Az aggodalmat az is fokozza, hogy az időjárás-előrejelzések szerint az idén nagy szárazság lesz, és így jelentősen csökkenhet Moldvában és Dobrudzsában a búza mennyisége az őszi aratáskor. 

A Bloomberg Románia gazdasági újság szerint azonban ez az intézkedés a búzexport alig 1%-át érinti, ugyanis a kivitelre szánt mennyiség nagy részét már leszállították. A kereskedők inkább attól tartanak, hogy a vírusjárványra hivatkozó intézkedéssel bevezethetik az élelmiszer-kereskedelemben a védővámrendszert. Ha Románia kivonulna a gabona világpiacáról, jelentősen emelkedne a gabona ára. A tiltás hallatán a chicagói gabonabörzén a márciusihoz viszonyítva 12%-kal emelkedett a búza ára. Az ENSZ óva intett az ilyen intézkedések bevezetésétől, mivel a vírusjárványt követő hónapokban is több millió ember maradhat állás nélkül, és a világ szegényebb országaiban éhínség lesz, ami komoly társadalmi következményekkel járhat. Oroszország és Kazahsztán hasonló megszorító intézkedéseket vezetett be, de ameddig biztosított a gabonaexport más országokból, nincs gond. Románia kivonulása azonban már figyelmeztető jel lehet, jelentős mennyiséget szállít Egyiptomba, ahol gondot okoz, ha nem kapnak megfelelő mennyiségű búzát. A gazdasági újság rámutatott arra is, hogy a gabonapiac ingadozása miatt a kenyér árának a növelése 2008 és 2011 között több mint 30 afrikai, ázsiai és közel-keleti országban okozott társadalmi feszültséget, politikai konfliktust. 

Az intézkedés nemcsak külföldön, de hazai berkekben is ellenszenvet váltott ki. Az egyik romániai szaklap Aurelian Dochia gazdasági elemzőt idézi, aki szerint ameddig a hazai piaci ellátás nincs veszélyben, teljesen fölösleges egy ilyen intézkedést hozni. 2019. július és 2020. január között Románia az EU tagállamaként Franciaország után a legtöbb gabonát exportálta olyan unión kívüli országokba, mint Szaúd-Arábia, Algéria, Kína, Törökország és Egyiptom. Szerinte a kormánynak nyílt kártyákkal kellene játszania, közölnie kellett volna a hazai gabonafogyasztásra, a tartalékokra és a tavalyi termésre, illetve az idei termés-előrejelzésre vonatkozó reális adatokat, és aszerint hozni döntés. Azt viszont nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi helyzetet és az ezt követő időszakot tekintve hosszan tartó szárazság esetén kénytelenek lesznek bizonyos intézkedéseket hozni. 

Az elemző szerint azonban Romániának nincsen jogi alapja egy ilyen döntésre. 

Valeriu Tabără volt mezőgazdasági miniszter szerint a közvetítő cégek növelik a búza kereskedelmi árát, így meg kell találni a módot, hogy az ország direkt módon forgalmazza a búzát. Sajnos, ez egyre nehezebb, mivel egy 2015-ös adat szerint az ország mezőgazdasági területének a 40%-a, mintegy 5,3 millió hektár külföldi beruházók kezén van (sz.m.: a becsült adatok szerint azóta meghaladta az 50%-ot). 

Az intézkedés azonban nem csak a nemzetközi gabonapiacot ingatta meg. Makis Voridis görög mezőgazdasági miniszter levélben fordult az Európai Bizottsághoz, felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés, amely megsérti a közös piac és az EU közös agrárpolitikáját, dominóeffektust válthat ki az unióban, ennek alapján más országok is hasonló lépésre szánhatják el magukat olyan termékek esetében is, ami direkt érintené a román élelmiszerpiacot is. Ezért felszólította az EB-t, hogy lépjen közbe, az ilyen intézkedések nyomán összedőlhet az európai konstrukció, amelynek az alapja a közös piac, és nem akadályok, határok felállítása a javak és az emberek szabad közlekedésének útjában. 

Az április 16-án kiadott 9-es számú katonai rendelettel a kormány visszalépett, törölte a 8-as számú rendelet gabonaexportra vonatkozó cikkelyeit. Tudomásunk szerint a visszakozás okáról még nem nyilatkoztak az illetékes hatóságok képviselői. Sakk-matt.