Meddig kell megkötni a kötelező lakásbiztosításokat?

Ezt a kérdést újból sokan felteszik azok közül, akik eddig nem kötöttek lakásbiztosítási szerződést. Sem fakultatívat, sem kötelezőt.

Ezt a kérdést újból sokan felteszik azok közül, akik eddig nem kötöttek lakásbiztosítási szerződést. Sem fakultatívat, sem kötelezőt. Bár a választási kampány hevében ez mellékes témának tűnhet, mégis az elmúlt napokban bekövetkezett természeti csapások, a megyénkben is pusztító vihar, jégeső és árvíz kapcsán ismét aktuális téma a biztosítás. Erről kérdeztük Bíró Albint, a Biztosítási Felügyeleti Tanács tagját.

– A kötelező lakásbiztosítás megkötésének határideje – a törvény ma érvényes változata szerint – 2012. augusztus 6-a. Mint ismeretes, a lakások földrengés, földcsuszamlás és árvíz okozta károkra való biztosításáról szóló törvény hétévnyi vajúdás után, 2008 nyarán született meg. 2010 decemberében a törvényt módosították, kimondottan jó irányban. A PAID (a kötelező lakásbiztosításra létrehozott biztosítási szövetség) 2010. július 15-én kezdte értékesíteni a kötvényeket a biztosítótársaságokon keresztül. A lakásbiztosítás megkötésének határidejeként más-más időpontot emlegettek. Mivel a biztosítások megkötésének üteme nem az elképzelések szerint haladt, az embereket sok esetben félrevezették. Az RMDSZ parlamenti képviselőinek két lényeges ponton sikerült a törvényben változtatást eszközölniük. A javaslatokat – ésszerűségük miatt – a parlament nagy többsége megszavazta. Az egyik módosítás azokra a jogi és fizikai személyekre vonatkozik, akik fakultatív biztosítást kötöttek, s amennyiben ez a biztosítás magában foglalja a három kockázatot, nem kötelesek újabb kötelező biztosítást kötni. A második módosítás értelmében a Biztosítási Felügyelet nem egymaga, hanem a Belügyminisztériummal közösen, rendeletekkel szabályozza a törvény alkalmazását. Ez a változtatás jótékonyan hatott a biztosítási piacra. Tucatnyi új biztosítási termék jelent meg, amelyek ugyanabba az árba a kötelező kockázatokat is belefoglalják. Csak ezek a biztosítások tűzkárra, betörésre, áztatásra, villámcsapásra, robbanásra is fedezetet biztosítanak. Így az erdélyi települések lakói számára is nagyobb értelme van a lakásbiztosításnak – mondta el lapunknak Bíró Albin.

Annyit még hozzátennénk, hogy határidőként 2011. január 15-ét, július 15-ét, majd augusztus 6-át is emlegették. Hírügynökségek a PAID elnökének bejelentésére hivatkozva közölték, hogy akik ez időig nem kötnek biztosítást, milyen bírságokra számíthatnak. Eddig egyetlen olyan esetről sem tudunk, hogy valakit a biztosítás megkötésének elnapolásáért megbüntettek volna.

5,5 millió lakást biztosítottak

A PAID továbbra is azt erőlteti, hogy árvízre, földcsuszamlásra és földrengésre ne lehessen fakultatív biztosítást kötni. – Úgy néz ki, hogy a csőd szélére kerültek, mert náluk kevesebben kötöttek biztosítást, mint más társaságoknál. Azt szeretnék, hogy visszatérjenek az eredeti változathoz, hogy kizárólagos joguk legyen e három kockázatra. Ezért a helyhatósági választások után parlamenti csatározásra lehet számítani. A jelenlegi állás szerint a lakások 60 százalékát biztosították, ami körülbelül 5,5 millió lakást jelent. Ebből 4,6 milliót magánbiztosítók kötöttek meg, s csak egymilliót a PAID. Teret vesztett tehát a PAID, érthető, hogy miért szeretnék módosítani a törvényt – tájékoztatott a felügyelet szakembere, Bíró Albin.

A közelmúltban bekövetkezett esőzések, az áradások okozta károk ismételten bebizonyítják: a lakásbiztosítás nyújtotta biztonsággal nem szabad játszani.