Meg kell húzni a nadrágszíjat!

Csökkenő infláció, növekvő üzemanyagárak

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint szeptemberben 4,62 százalékra csökkent az éves inflációs ráta Romániában. A hírnek lehet örvendeni, azonban azt is látni kell, hogy az üzemanyagok ára a közel-keleti konfliktus hatására emelkedik, továbbá arra is fel kell készülni, hogy jövőben a kormány kénytelen lesz megszorító intézkedéseket bevezetni a költségvetési hiány csökkentése érdekében.

A Román Nemzeti Bank nagy erőfeszítéseket tesz és tett annak érdekében, hogy az inflációt csökkenő trenden tudja tartani; ebben sikereket ért el, annak ellenére is, hogy a kormány a választási költségvetéssel és költekezéssel nem segít ebben, mutatott rá dr. Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara dékánhelyettese, aki rávilágított arra, hogy mind a tavalyi, mind az idén nyári szinthez képest csökkent az országban az inflációs ráta.

A szakértő arra is kitért, hogy az üzemanyaár növekedése a világpiaci folyamatok miatt következett be, októberben eddig már négyszer emeltek árat a benzinkutaknál. A piac már beárazta az orosz–ukrán háború hatásait, ami miatt most növekednek az árak, az a közel-keleti konfliktus. Az Izrael-Irán-Libanon térséghez nagyon közel van a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül az üzemanyag Európába érkezik, ha ott problémák jelentkeznek, azoknak súlyos következményei lehetnek az üzemanyag-ellátásra, ezt árazza be most a piac, emelte ki a közgazdász, hozzátéve, hogy meglátása szerint ez csak időleges hatás, nem kell attól tartani, hogy tartósan fennmarad az üzemanyag drágulása, hiszen amikor tisztábban fogjuk látni, hogyan alakul a közel-keleti háborús helyzet, azt a piacok is jobban be fogják tudni árazni.

Az európai uniós pénzek kapcsán is több a kérdőjel. Marcel Ciolacu miniszterelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az ország egy eurónyi EU-s pénzt sem fog elveszíteni, ezzel szemben olyanról is hallani, hogy 1,1 milliárd eurót nem fog tudni lehívni Románia. Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy milyen arányban fogja tudni lehívni az ország az uniós pénzeket, vagy hogy mennyit nem sikerül megszerezni, mondta dr. Rácz Béla Gergely, hozzátéve, hogy értelemszerűen a kormányzó párt azt kell mondja, hogy egy eurót sem fognak elveszíteni. Továbbá az Európai Bizottság is figyel arra, hogy ne mondjon olyat, amivel egyértelművé teszi, hogy ez a pénz elveszett, hiszen egyrészt nem akar beleavatkozni a romániai választásokba, másrészt ez még nem dőlt el. Vannak olyan projektek az európai uniós alapokból, például az úgynevezett PNRR-ből, ahol bizonyos mérföldköveket teljesíteni kell, hogy ezek a pénzek lehívhatók legyenek. Több olyan romániai projekt is van, ahol ezek a mérföldkövek, kritériumok nem teljesültek, vagy csak részlegesen valósultak meg. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország ezen összegek egy részét elveszíti, de egyelőre ez kockázat, és nem egy véglegesen eldöntött tény, fogalmazott dr. Rácz Béla Gergely.

A jövőre tekintve a szakember úgy vélekedett, hogy a választások után a kormánynak nem lesz más választása, mint a nadrágszíj meghúzása, ez helyénvaló. Az elmúlt években túl laza volt. Folyamatosan háborús gazdasági környezetről beszélünk, az Európai Unió gazdasági növekedése relatív alacsony, nagyon sok egyensúlytalanság jellemzi Románia költségvetését is, ennek ellenére az 5% körüli infláció mellett az átlagbérek 12–17%-kal emelkedtek, ilyenformán ki lehet jelenteni, hogy természetesen nem mindenkinek, de átlagosan jó évek voltak, nyomatékosította a közgazdász. Tehát az átlagbérek az inflációnál sokkal gyorsabban növekedtek, minden bizonnyal ennek lesz vége a választások után, mert ennek is az eredménye, hogy a költségvetés olyan egyensúlytalanságokkal küzd, amelyekkel már tovább nem tud megbirkózni, és ezért szükséges olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel fenntarthatóvá teszik Románia költségvetését.