Március 20-án, mintegy három hónapos késéssel, a parlament elfogadta a 2026-os költségvetést. A társadalombiztosítási költségvetésről szóló viták módosítások elfogadása nélkül zárultak. A csütörtöki viták hajnali 3 órakor értek véget, feszültségek sorozata után. A zárószavazás után Ilie Bolojan kijelentette: a 2026-os költségvetés tükrözi az eddig végrehajtott reformokat, és az ország pénzügyeinek stabilizálását célozza. Köszönetet mondott minden parlamenti képviselőnek, aki megszavazta a költségvetést, egy olyan költségvetést, „amely új, méltányos megközelítést biztosít a polgárok felé”.
Az általános költségvetés mellett a projekt szabályokat is tartalmaz a Bukarestben beszedett jövedelemadó elosztására vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan tartalmaz egy szociális támogatási csomagot is az alacsony jövedelmű nyugdíjasok számára.
A tervezetben szereplő makrogazdasági adatok azt mutatják, hogy a 2026-os állami költségvetés 1%-os gazdasági növekedésre és 6,5%-os átlagos éves inflációra épül. A bruttó hazai terméket (GDP) több mint 2045 milliárd lejre becsülik, míg az általános konszolidált költségvetés bevételeit több mint 736 milliárd lejre tervezik.
A kormány azt állítja, hogy a költségvetési stratégia célja a fiskális kiigazítási folyamat folytatása, a beruházások fenntartása és a bevételek beszedésének javítása, míg az ellenzék a hiány szintjét és a kiadások szerkezetét kritizálja.
A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) bejelentette, hogy kezdeményezni és támogatni fogja az igazságszolgáltatás más intézményeinek minden olyan intézkedését, amely „a bírák által megszerzett jogok hatékony érvényesítése érdekében” történik. A bejelentés azután történt, hogy Ilie Bolojan szerint a PSD által javasolt szociális csomag forrásait a bírák által bírósági határozatok révén megszerzett jogok kifizetésére szánt összegek csökkentésével kell megszerezni.
„Az elmúlt öt évben a végrehajtó hatalom mint adós, ismételten egyoldalúan úgy döntött, hogy elosztja a kifizetési összegeket, majd ezt követően, a szakaszos kifizetéssel vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt, újabb, egymást követő átütemezésekről döntött” – jelentette be a CSM egy közleményben. Illetve, hogy az elmúlt két évben elérték a maximális szintet az „illegális” cselekmények.
Az AUR – szokásához híven – azonnal bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a tervezetet.
Sorin Grindeanu PSD-elnök a költségvetés elfogadása után a sajtónak elmondta: a párt a kormányzás eddigi tapasztalatait is értékelni fogja, beleértve a koalíción belüli együttműködést és a PSD javaslatainak érvényesülését. A belső konzultáció során arról is döntenek, hogy indokolt-e Ilie Bolojan leváltása. Grindeanu közölte azt is, hogy a héten Brüsszelbe utazik, ahol az Európai Szocialisták Pártjának (PES) vezetését tájékoztatja a PSD helyzetértékeléséről. A belső konzultációval kapcsolatban kijelentette, hogy „minden lehetőség nyitott”, ugyanakkor a párt nem támogat kisebbségi kormányt, és nem lép szövetségre a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
A bukaresti politika kulisszái mögött egyre több szó esik a kormánykoalíció esetleges átalakításáról, Ilie Bolojan pozícióját egyre inkább vitatják mind szövetségi partnerei, mind a saját pártján belüliek. Politikai elemzők szerint a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt tárgyalásokon elemzi a kormánykoalíció fenntartásának lehetőségét, de a miniszterelnök változtatását és az USR lehetséges kizárását is.
Köztudott, az elmúlt hetekben fokozódott a feszültség a koalíción belül a költségvetési politikával és a közigazgatási reformokkal kapcsolatos nézeteltérések miatt. Ezek felerősítették az Ilie Bolojan és néhány PSD-vezető, valamint a miniszterelnök és a PNL-n belüli bizonyos csoportok közötti politikai konfliktust. A Sorin Grindeanu vezette PSD-n belül számos költségvetés utáni forgatókönyvet vitatnak meg, és az egyik legszélesebb körben elterjedt az, hogy folytatják a kormányzást, de egy másik formulával a Viktória-palotában. Ugyanezen források szerint a végső döntést a párton belüli konzultációk befolyásolnák. Ha ezt az irányvonalat elfogadnák, az egyik elemzett lehetőség a politikai támogatás megvonása lenne a PSD-miniszterek kormányból való lemondása révén, ami automatikusan a jelenlegi többség elvesztéséhez vezetne. Ilyen esetben a végrehajtó hatalom ideiglenesen működne, és a parlamentnek jóvá kellene hagynia egy új kormányzati formulát.
Ezzel párhuzamosan a PNL-n belül a Bolojan-párti és -ellenes táborok vitatják a párt politikai irányvonalát. Egyesek a jelenlegi miniszterelnök mandátumának folytatását támogatják, míg mások a PSD-vel való kompromisszumos megoldás felé hajlanak, ami a kormányvezetés lecserélését vonná maga után. Ebben az összefüggésben Cătălin Predoiu belügyminiszter neve merül fel lehetséges utódként. Ennek fényében Ilie Bolojan megpróbálja megszilárdítani pozícióját a pártban, többek között belső ülések összehívásával, amelyek célja a PNL-n belüli támogatottságának tesztelése. Ezen mozgalmak tétje a miniszterelnöki posztra való jelölés feletti ellenőrzés fenntartása. A jövő tehát még bizonytalan.
Politikai források szerint támogatásának elvesztése esetén Bolojan a kormány elhagyása és a párton belüli pozíciójának esetleges megkérdőjelezése felé sodródhat. Egy ilyen forgatókönyvben a kormánykoalíció gyorsan átalakulhat, megnyitva a tárgyalásokat egy új parlamenti többség létrehozásáról.
Egyelőre ezek a forgatókönyvek a politikai viták és elemzések szintjén maradnak, hivatalos, nyilvános döntés nélkül. A PSD és a PNL közötti feszültségek azonban arra utalnak, hogy a következő időszak döntő lehet a jelenlegi kormány struktúrája és a politikai egyensúly szempontjából.
