Megálmodott történelemóra a balavásári iskolában

Rendhagyó történelemórát tartottak a balavásári gyerekek Szőcs Anikó történelemtanárnő, Székely Andrea angoltanárnő és Földvári Tibor református lelkész szervezésében a napokban. Témája: Bethlen Gábort 1613-ban Erdély fejedelmévé választják. A 400. évfordulót ünnepelve emlékezünk rá.

Nehéz történelmi helyzetet ismertetnek a gyerekek az előadás során. Vallásháborúban sínylődik Európa, Magyarországot felosztják egymás között a törökök és a Habsburgok. Bethlen Gábor politikai fogásokkal mindent elkövet, hogy szövetségeket bontson és kössön, hogy önálló fejedelemségnek tartsa meg Erdélyt. Vállalja a török vazallusi státust, mint a legkisebb rosszat, ami nem veszélyezteti az erdélyi szellemiséget. Amikor Báthory Gábor a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele.

Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, ezért ezt az időszakot Erdély aranykora néven ismerik (1619-1626). Mindezt nem magyarázattal, előadáson ismertették a tanárnők, a gyerekek, szülők, pedagógusok előtt, hanem történelmi személyiségbe öltöztetett tanulók vitái, párbeszédei, énekei, táncai által szemléltették. Több mint 40 tanuló ajkáról ismertük meg e kor szellemiségét. Kortárs írók szavaiból, történelmi példázatokból, papnövendékek tanácsaiból, írók, költők idézeteiből kaptunk hű korképet erről az időszakról.

Bethlen Gábor, felesége, Károlyi Zsuzsanna, továbbá Pázmány Péter, Mikó Imre – mind-mind beöltözött ügyesen szereplő gyerekek – történelmi személyiségek gondolatait, problémáit fogalmazták meg. Nem merek neveket felsorolni, hisz egyformán szerepelt tökéletes középkori szókinccsel király és udvari bolond, követ és lanténekes. Igazi reálpolitikust ismerünk meg Bethlen személyében, akit anyagilag leigáznak, de szellemileg, lelkileg nem, hisz a kultúra, a vallás tovább fejlődik általa.

Mint demokrata, nagy református  fejedelmünk, bár vallásháborúban vett részt a csehek oldalán a Habsburgok ellen, mégis nagyra értékeli a jezsuita tanítást. A katolikusoknak, ortodoxoknak Bibliát fordíttat, sőt testamentumában is a négy „recepta religio” vallást említi, és azt a szabadságot, hogy mindenki azt „amplectálja”,  amit szeret. Európai gondolkodású fejedelmünk „én creaturaimnak” nevezi embereit. Pázmány Pétert, akivel felekezeti vitákat folytatott, értékeli. Meglátta benne az embert, az államférfit.

A gyerekek ajkáról komplex előadás – vers, ének, idézet, tanítás, tánc – révén elevenedik meg e kor, amelyben az „Arte et Marte dimicandum” jelmondat által nevelő eszméjét hirdeti. A református papoknak nemesi rangot ad, a saját pályáját jellemző jelmondatát adva a neve alá. Hangsúlyozza a tanulás, oktatás fontosságát. Támogatja a magyar diákok külföldi tanulmányát, főleg Hollandiában és Angliában.

1622-ben Akadémiát állít Gyulafehérvárra, professzorokat hozat tanítani. Nagyszerű építkezéseit, az erdélyi renaissance legszebb alkotásait nemcsak honfitársai, de idegenek, későbbi korok emberei is csodálják.

Mesélő emlékezet és sorsdöntő jelen, sugárzó szerelem és öldöklő harc, hit és esendőség, szelíden zengő lanthúrok, nemes erkölcs és vérbő tréfa, ágyúdörgés és madárdal, azaz maga a sokszínű, sokarcú reneszánsz hangjai szólalnak meg az előadásban. A lantdarabok főleg külföldi szerzők magyar dallamra írt dalai voltak. Erre táncolva ringatták magukat gyerekeink.

Forrásanyagok: Chorea a lőcsei virginálkönyvből, Debreceni Szappanos János Katonai köszöntője, Balassi Bálint Hymnus Tertus és még sorolhatnám.

Az előadásban az udvari bolonddal együtt szomorkodunk, amikor meghalt a fejedelem, aki Mátyás királyhoz volt hasonló, István királyon kívül nem  hallott és nem remélhet jobbat a nép. Szelleme, eszmeisége ma is aktuális – in anno 2013.

Köszönjük e szép, a nagy fejedelmet méltató történelemórát a gyerekeknek és az őket oktató tanárnőknek. 

Nagy Erzsébet 

magyartanár