Megelőzni a hepatitist

A vírusos okozta májgyulladások (hepatitisek) világviszonylatban a legelterjedtebb fertőző betegségek közé tartoznak, s megközelítőleg 400 millió személyt érintenek. A vírus alapján, amely a fertőzést okozza, különböző típusokba (A-tól G-ig) sorolhatók. Az idült (krónikus) B és C típusú májgyulladásból alakul ki a májzsugor és a májrák. A csendes járvány évente 1,4 millió, naponta 4.000 személy halálát okozza.

Az Egészségügyi Világszervezet július 28-át (2011 óta) a hepatitis világnapjává nyilvánította a Föld lakosságának tájékoztatása, a figyelemfelkeltés, a járvány terjedésének megakadályozása céljából. Ez a nap Baruch Samuel Blumberg amerikai Nobel-díjas orvos, a hepatitis-B vírus felfedezőjének születésnapja. 

Az idei világnap középpontjában a hepatitis-B és -C vírus áll. Ezek ugyanis sokkal veszélyesebbek, mint a tápcsatornán keresztül, a széklet és a legyek által, a fertőzött vízzel, alaposan meg nem mosott gyümölccsel, zöldséggel terjedő A vírus okozta sárgaság. 

A B és C vírus vérrel, vérkészítményekkel, testnedvekkel, kellőképpen nem fertőtlenített injekcióstűkkel, orvosi műszerekkel terjed a véren és a sérült hámsejteken át, gyakori a kábítószer-fogyasztók körében. Az említett két vírus a májrák okozta elhalálozások 80 százalékáért felelős. 

Az idei világnap jelmondata: A hepatitis megelőzése tőled függ. Az egyének figyelmeztetése mellett a WHO határozott fellépésre biztatja az országokat a megelőzés mellett a fertőzötteknek nyújtott védelem érdekében is. A világszervezet felhívja a figyelmet az intravénásan kábítószert használókra, akik közül 11 millióan fertőződtek meg, s a fertőzött terhes nők gyermekei is veszélyben vannak. 

Hepatitis-B vírusfertőzéssel világviszonylatban évente 21,7 millió új esetet vesznek nyilvántartásba, hepatitis-C-vel kétmillióan fertőződnek meg. Az intravénás szerhasználók 67 százaléka C vírussal fertőzött, vannak országok, ahol ez az arány eléri a 97 százalékot. 

A hepatitis-B a legelterjedtebb fertőző betegség, az 1960-as években mutatták ki a vírust, 1981-től van védőoltás ellene, amit ma már az újszülötteknek adnak, s ahogy értesültünk, jelenleg megyénkben nincsen fennakadás.

A vírus azért nagyon veszélyes, mert a fertőzött ember egy milliliter vérében több mint ezer vírusrészecske található. Ezenkívül nem tüntethető el a szervezetből, örökítőanyagát beépíti a májsejtekbe, s amikor az immunrendszer legyengül, újra aktiválódhat. Ezért nem tanácsos közös manikűrkészletet, borotvát, fogkefét használni, s a tetoválás is veszélyes lehet, ha nem tartják be a szabályokat.

A C vírus is a B-hez hasonló úton terjed, s a különböző felületeken szobahőmérsékleten is 16 órán át fertőzőképes marad. 

A hepatitis-A az európai országok közül Bulgáriában a leggyakoribb, 100.000 lakosból 66,82-t érint, Romániában 17,93-at, Magyarországon 3,35-öt. 2013-ban Romániában 58 fertőzésforrást azonosítottak, megyénk e tekintetben az első helyen állt a százezer lakosra jutó 93,48 esettel.

A hepatitis-B és -C fertőzések száma 2013-ban 12 százalékkal csökkent az előző évekhez viszonyítva, 583 esetet jegyeztek országos szinten nyilvántartásba. Megyénkben nyolc B típusú, és mindössze egy C típusú fertőzést regisztráltak 2014-ben, 

A típusú májgyulladás viszont továbbra is sok volt, tíz gócpontban 436 eset, jobbára a roma lakosság körében – derül ki a megyei közegészségügyi igazgatóság adataiból. 

Az EVSZ ajánlásai szerint javítani kell a higiénés feltételeken, ivóvizet kell biztosítani minden lakosnak, hogy a gyakori hepatitis-A fertőzések száma csökkenjen. A B és C típusú májgyulladás megelőzése érdekében az egészségügyi egységekben, a szexuális életben és kábítószer-fogyasztók körében kell nagyobb elővigyázatossággal eljárni.