Pánikhangulatot idézett elő a hét végén a WannaCry fedőnevű zsarolóvírus.
Pánikhangulatot idézett elő a hét végén a WannaCry fedőnevű zsarolóvírus. Több angliai kórház, távközlési hálózat, autógyár és bank esett áldozatul annak a kártékony számítógépes programnak, amely váltságdíjat követel az általa zárolt adatok hozzáféréséhez. Természeten minket sem került el a fertőzés. Szombaton a Dacia gyár alkalmazottait küldték kényszerpihenőre a kibertámadás miatt. A számítástechnikai szakemberek még napokig fogják magyarázni nekünk, a balga tudatlanoknak, hogy e katasztrofális eset azért fordulhatott elő, mert nem áldozunk elég pénzt a felturbózott digitális eszközök fejlesztésére. Pedig a gépi világ sokkal megbízhatóbb, mint a tökéletlen emberek. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy sokkal sérülékenyebb is, amint a jelen példa igazolja. Egyébként a mostani eset pikantériája az, hogy a hekkelők kezébe a fegyvert az amerikai nemzetbiztonságiak adták. Ugyanis ők fedezték fel azt a biztonsági rést a számítógépes rendszerben, amelyen behatolva a bankközi hálózatban követni tudták a feltételezett terroristák pénzmozgásait. És nemcsak az övékét. Természetesen az NSA mélyen hallgatott, hogy mire jött rá, így évekig kukkolhatta a globális pénzügyi rendszer adatait. Ki tudja, milyen gazdasági érdekcsoportok húztak hasznot az illegálisan megszerzett információkból? Egyébként az amerikai titkosszolgálat elit hekkercsapatot foglalkoztat a kiberfegyverek kidolgozására. Állítólag tőlük nyúlták le a mostani zsarolóvírus „törzsét”. A banki rendszerek sebezhetőségére mi sem jobb példa, mint egy tavalyi eset, amikor nyolcvanmillió dolláros csalássorozatot követtek el a hekkerek úgy, hogy a bangladesi központi bank rendszerébe hatoltak be, és kamu kifizetési kérelmekkel pénzeket utaltak át bankszámláikra. Még arra is vigyáztak, hogy ténykedésük nyomait eltüntessék.
Tökéletes biztonságot nyújtó számítógépes rendszerek nem léteznek, miközben mindennapi életünket behálózzák az egymáshoz kapcsolódó elektronikus kütyük. Sokszor döntenek helyettünk a digitális eszközök. Legtöbb esetben jól. De egyre nagyobb tragédiát idéznek elő, amikor rendszerhibából vagy illetéktelen beavatkozás nyomán nem a helyes megoldást választják. Legyen szó közlekedésről vagy orvosi beavatkozásról. De az is bosszantó lehet, ha az intelligens hűtőszekrényünk önkényesen átírja áruházi megrendelésünket. Egyre inkább rabjai leszünk a digitalizációnak. Az okostelefonok nemsokára nélkülünk társalognak. Ez a fejlődés. De a mesterséges intelligencia nem igázhatja le a homo sapienst. Az értelmes ember ereje abban rejlik, hogy a kibervírus még nem fertőzhette meg.
