A Korunk májusi, Umbrárium című lapszáma az árnyék témáját vizsgálja multidiszciplináris – filozófiai, pszichológiai, irodalom-, művészettörténeti stb. – megközelítésben, sőt a szépirodalom eszközeivel.
A Korunk májusi, Umbrárium című lapszáma az árnyék témáját vizsgálja multidiszciplináris – filozófiai, pszichológiai, irodalom-, művészettörténeti stb. – megközelítésben, sőt a szépirodalom eszközeivel. Az árnyék kategóriája létünk mindenkor elfojtott, leplezett, meg- és letagadott részét képviseli, amelyet rendszerint nem engedünk át a tudat küszöbén, mert nem összeegyeztethető a „nappali”, tudatos énképpel, illetve világképpel. Ám az árnyék mégiscsak olyan állandó egzisztenciális háttérré szerveződik, amely a tudat világosságának egyáltalán értelmet ad, és így a kreativitás és a kultúra forrásául szolgál.
A tartalomból: Szabó Róbert Csaba: A közeli erdő című rémtörténet-gyűjtemény, András Sándor: Árnyék vagy fonák? Mese és töprengés a rémtörténetekről, Földényi F. László: Miért nevettem éjjel? Az Unheimliche megjelenése a romantika korában, Jakabffy Tamás: Az alkotó veszteség nyomában. Peter Schlemihl árnyékának értelmezéseiről, Kányádi András: Négy francia árnyékpár, Balázs Imre József: Baljós árnyak helyszíne: Malombra, Ritter György: Árnyálmok. Az árnyék és az álom filmes összefüggései, Láng Orsolya: Árnyék hét jelentése, Kántor Lajos: Forever living, Vida Gábor: Berlini levél – avagy hogyan léptem át az árnyékomon?
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
