Megugrott közköltség
2013-02-04 16:06:27
- Menyhárt Borbála
Az utóbbi időben több, tömbházban lakó olvasónk tette szóvá, hogy növekedett az összeg, amit havonta közköltségként kifizettetnek velük.
Az utóbbi időben több, tömbházban lakó olvasónk tette szóvá, hogy növekedett az összeg, amit havonta közköltségként kifizettetnek velük. Két héttel ezelőtt a marosvásárhelyi tulajdonosi társulások szövetsége megbeszélést kezdeményezett, amelyen arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy sürgősen törvénymódosításra van szükség, ugyanis a vonatkozó 2007. évi 230-as törvény előírásai nem engedik meg, hogy a társulásoknál foglalkoztatott személyeket civil szerződéssel alkalmazzák, s emiatt jelentősen megnőtt a lakókra kirótt kiadás is.
Sok kicsi sokra megy
Tény, hogy a lakók is érzékelik: fizetésalap, adminisztrációs költségek címen kisebb-nagyobb összegeket sóznak rájuk, és sok kicsi sokra megy alapon, amikor végül meghúzzák a vonalat, bizony jókora összeg kerekedik ki. A napokban az egyik Tudor negyedbeli tízemeletes tömbházban lakó olvasónk tette szóvá, hogy az utóbbi hónapokban több mint 20 lejjel fizetett többet négyfős családjuk. A decemberi közköltség 150 lej. Ebből 37 lej az általuk elfogyasztott 5,50 köbméter víz kiszámlázott értéke: 25 lej a szennyvízdíj, 18 lejt fizet a lépcsőházbeli áramszolgáltatás fejében, további 14 lejt a lifthasználatért, 17,99 lejt a szemételszállításért, 8,41 lejt adminisztrációs költségek, 0,73 lejt javítások, 21 lejt bérek címen, az úgynevezett javítási alapba pedig 3,60 lejt kérnek el a négyfős családtól. Mindezt összeadva jön ki a 150 lej. Olvasónk hangsúlyozta, tisztában van vele, hogy amit elfogyaszt, azt ki kell fizetni, a lifthasználat, áramellátás is mind pénzbe kerül, csupán azt kifogásolja, hogy minek kell a társulásnál több személyt is foglalkoztatni és a lakókat terhelni ezek bérköltségeivel. – A társulásnak van egy elnöke, egy adminisztrátora és egy pénztárosa, aki heti két alkalommal összeszedi a pénzt. Emellett van tömbházfelelős, akihez hiába fordulunk, nem intézkedik. Mi, lakók, a saját pénzünkön cserélünk villanyégőt, javíttatunk mozgásérzékelőt, ha nem szeretnénk, hogy koromsötét legyen a folyosón. Ennek ellenére havonta kifizettetik velünk az adminisztrációs költségeket, amit tudomásom szerint a tömbházban felmerülő apróbb kiadások fedezésére kellene használni – tette szóvá. Panaszosunk azt állítja, rákérdezett a társulás székhelyén, hogy mi az oka a közköltség növekedésének, mire azt a választ kapta, hogy eddig civil szerződéssel foglalkoztatták a társulásnál dolgozó személyzetet, viszont a törvény kötelezte őket, hogy áttérjenek a munkakönyves viszonyra, az ennek nyomán fizetendő társadalombiztosítási járulékokat pedig leosztották a lakókra.
Folyamatban a törvénymódosítás
A két héttel ezelőtt sorra került megbeszélést a tulajdonosi társulások szövetségének elnöke, Ştefan Budai kezdeményezte, hogy ismertesse a meghívott képviselőkkel, milyen nehézségekbe ütköznek a tömbházlakók és a lakótársulások vezetői amiatt, hogy nem tudnak civil szerződéssel dolgoztatni. A találkozón megjelent több mint ötven társulási elnök és adminisztrátor szóvá tette, hogy a vizsgálódás nyomán a munkaügyi felügyelőség többször tetemes, 2000 lejes pénzbírsággal sújtotta őket amiatt, hogy még mindig civil szerződéssel foglalkoztatták az adminisztrátort, esetenként a pénztárost is, és csupán a 16 százalékos adót fizették be utánuk. A társulások körében elterjedt a bírság híre, ezért ahol még civil szerződéssel dolgoztattak, ott is munkakönyves viszonyra váltottak, ami egyértelműen adózási többletköltségekkel járt. A pluszkiadásokat pedig a lakókra osztották le, innen származik a közköltség növekedése.
A találkozón bemutatott számítások szerint 45 százalékkal kell többet fizessenek az adminisztrátorok fizetésére, mint a civil szerződések esetében. Az ország nagyvárosaiban működő társulási szövetségek már tavaly is aláírásokat gyűjtöttek, kérve, hogy újra lehessen civil szerződéssel alkalmazni adminisztrátorokat.
A megbeszélésen jelen lévő Kerekes Károly parlamenti képviselő megígérte, hogy egyetlen cikkelyt tartalmazó törvénymódosító tervezetet fog benyújtani, amely megoldhatja a helyzetet. Tegnap Budai Ştefan lapunknak azt nyilatkozta, hogy erre még a napokban sor kerül.
10 százalékkal fizetnek többet a lakók
Lapunk megkeresésére Dorin Belean, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tulajdonosi társulásokkal foglalkozó osztályának igazgatója hangsúlyozta, a 45 százalékos többletkiadás túlzás. A társulásnál foglalkoztatott személyzet bérére fizetett összeg társulásonként változik, ugyanis nem mindegy, hogy egy társuláshoz egy-két, vagy ennél jóval több tömbház tartozik, ez utóbbi esetekben oszlanak a költségek. – Számításokat végeztünk, és átlagban egy család esetében 10 százalékkal lenne kevesebb a közköltség, amennyiben csökkenne a személyzet bérével járó kiadás – fejtette ki az igazgató. Ugyanakkor rámutatott, miközben a társulások szövetsége a törvénymódosítás mellett kardoskodik, a társulási alkalmazottak közül többen megkeresték, és jelezték, hogy rájuk nézve jóval előnyösebb a munkakönyves változat, mivel nagyobb biztonságot nyújt számukra.
Érdeklődésünkre, hogy a tulajdonosi társulások működését szabályozó 230-as törvényben szerepel-e egy bizonyos felső határ a társulások által foglalkoztatott személyzet bérét illetően, Dorin Belean nemmel válaszolt, elmondta, a társulások vezetőtanácsa dönti el, hogy a személyzet tagjai mennyi fizetést kapnak. Mint ahogyan azt is, hogy hány személyt foglalkoztatnak. Budai Ştefantól megtudtuk, hogy esetenként az adminisztrátor, aki a pénztárosi teendőket is ellátja, és átlagban napi három órát tölt a társulás ügyeinek intézésével, havi 850 lejt keres.
A javítási alap kizárólag javításra fordítható
Nemrég egy olvasónk a következő panasszal fordult hozzánk: a lépcsőházuk bejárati ajtaja megérett a cserére, nem zár rendesen, ezért az illető a tulajdonosi társuláshoz fordult, hogy a javítási alap címen a lakóktól havonta begyűjtött összegből cseréljék ki azt. A társulás adminisztrátora felháborodva reagált, mondván, hogy a szóban forgó összeget az adósok számláinak a törlesztésére kellett fordítani, hogy a szolgáltató ne hagyja ivóvíz nélkül a tömbházat, beleértve a jól fizető lakókat is. Olvasónk tudni szerette volna, jogosan jár-e el a társulás, amikor a lakóktól egy bizonyos célra összegyűjtött pénzt más célra használja fel.
Lapunk megkeresésére Dorin Belean kifejtette, a törvény értelmében a társulások kötelesek összegyűjteni a lakóktól egy bizonyos összeget forgóalap címen, éppen azért, hogy a közköltség kifizetését elmulasztók részét legyen amiből törleszteni, hogy az ivóvíz-, áramszolgáltató vállalatok ne függesszék fel a szolgáltatást a felgyűlt adósság miatt. A törvény megengedi, hogy javítási alap címen is gyűjtsenek havonta kisebb-nagyobb összegeket, ám ez nem kötelező, és a javítási alap kizárólag a tömbházban elvégzendő javításokra fordítható, semmi esetre sem az adósok részének a törlesztésére – hangsúlyozta az igazgató.
