Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-01-10 16:29:50
Huszonkét évvel ezelőtt hittük, a történelmi események esélyt teremtenek arra, hogy nemcsak a mezőgazdaság, hanem más gazdasági ágazatok is megújuljanak. A mezőgazdaságban eddig lezajlott változások sajnos az ellenkezőjét bizonyítják, egyben azt is, hogy az esélyt nem sikerült egészében kihasználni. Kezdődött a tulajdonviszonyok megváltoztatásával. Három törvény alkalmazásával a mai napig sem sikerült rendezni. A mindenkori országos vezetés mezőgazdasági fejlesztési stratégiájának hiánya az oka, hogy a gazdatársadalomnak az akkor adódott esélyt nem sikerült kihasználnia. A magánvállalkozások, háztáji gazdaságok létrejötte, majd hosszú évek után egyes új típusú szövetkezetek megjelenése sem igazán billentette a helyére a mezőgazdaságot. Ezzel párhuzamosan megjelentek a szakágazati civil szervezetek, amelyek megalakulásukkor úgy hitték, hogy a mindenkori kormánynál, a döntéshozatalban szavuk lesz. Nem így történt. Úgy tűnik, az érdekképviselet nem könnyű napjainkban sem. Az elmúlt két évtized a gazdák számára a megpróbáltatás és a folyamatos reménykedés időszaka volt. A húszegynéhány év alatt azért reménykeltő változások is történtek: megváltozott a gazdák hozzáállása a termeléshez, elsősorban annak köszönhetően, hogy rájöttek: a fejlődéshez sokrétű ismeretre – szakmai, piaci, könyvviteli stb. – van szükség. Aki folyamatosan képezte magát, megmutatkozott az eredménye jövedelmének növekedésében. Ez viszont nem jellemző egész mezőgazdaságunkra, amely nem versenyképes a nemzetközi piacon, és belátható időn belül nem is lesz az. A gazdaságilag fejlett országok mezőgazdaságával nem tudja felvenni a versenyt. Bár azt mondják, hogy 2011-ben nagyrészt a mezőgazdaság volt a húzóágazat az országos bruttó össztermék jó alakulásában. Azt viszont kevesen hangsúlyozzák, hogy a tavalyi kitűnő terméshozamokhoz elsősorban a kedvező időjárás járult hozzá, nem pedig a technológiai színvonal, a nagy területeken hiányzó öntözőberendezések, a hatékonynak nem minősíthető állami támogatások. Mindezek hiánya és az őszi aszály miatt a mezőgazdasági termelők 2012-ben nagy megpróbáltatások elé néznek. Az őszről elmaradt munkálatokat a tavaszon kell elvégezniük, ha az időjárás is kedvez majd. Főleg ehhez kötik reményeiket a gazdálkodók, nem pedig a mezőgazdaságot hatékonyan támogató állami központi intézkedések bevezetéséhez. Ha a statisztikai adatokra figyelünk, a mezőgazdasági termelés növekedése is kérdéses, mert közel 500.000 hektár mezőgazdasági területet vontak ki a termelésből. Megyénkben, de országos szinten is csökkent az állatállomány. A mezőgazdasági összeírás előzetes adatai alapján országos szinten 32%-kal csökkent a szarvasmarha-állomány 2002-höz viszonyítva. Ilyen szempontból megyénk valamikor az elsők között volt a szarvasmarha-állomány és tejtermelés szempontjából is. A 60.000-es szarvasmarha-állománnyal megyénk ma csak az országos hetedik helyen van, a juhállománnyal az országos 6., a sertésállománnyal a 11. Csak remélni lehet, hogy az állományok csökkenő folyamata megáll.
A jó mezőgazdasági termelésnek sok feltétele van. Kérdés például, hogy végleg feledésbe merül-e a mezőgazdasági kamarák szervezése, vagy a mindenkori kormányok döntéseikkor mikor veszik figyelembe a mezőgazdászok civil szervezeteinek javaslatait, és ebben az évben a központi vezetés hajlandó lesz-e úgy kezelni a mezőgazdaságot mint alapvető gazdasági ágazatot. És még rengeteg kérdés vár válaszra ebben az évben. Ezért is kétséges mezőgazdaságunk megújulása 2012-ben.