Holnapután van a rendszerváltás 34. évfordulója. Nem számít hivatalos ünnepnek Romániában: Temesváron december 16. és 20. között, Bukarestben december 21-22-én tartanak hivatalos megemlékező rendezvényeket.
A hivatalosságok ugyanakkor rendszeresen „elfelejtik” Tőkés László szerepét az 1989. decemberi eseményekben. Holott 1989-ben a Ceauşescu-rendszert nyíltan bíráló Tőkés László temesvári református lelkész körüli szolidaritási megmozdulásból nőtt ki a diktatúrát megdöntő forradalom. December 15-én a református gyülekezet néhány tucatnyi tagja élő lánccal akadályozta meg lelkésze kilakoltatását, másnapra néma tiltakozásukhoz több ezren csatlakoztak, majd a megmozdulásból az egész várost körbejáró hangos rendszerellenes tüntetés bontakozott ki. A kommunista hatóságok december 17-én a népbe lövettek, de a véres megtorlás dacára Temesvár teljes lakossága utcára vonult, december 20-án a városban a hadsereg is átállt a tüntetők oldalára. A népfelkelés december 21-én terjedt át több erdélyi városra és Bukarestre. Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor hatalma 22-én dőlt meg.
Az idei temesvári rendezvénysorozaton Tőkés László azt mondta: Temesváron 1989-ben a románok, a magyarok, valamint az itt élő közel tíz nemzetiség és felekezet tagjai felismerték, hogy közös az ellenségük, közös az érdekük, a szabadság egy és oszthatatlan. Úgy értékelte: Temesvár egyik csodája volt az az előre láthatatlan fordulat, hogy a Ceauşescu-féle történelemhamisítás és a Securitate megosztó politikája pillanatok alatt kudarcot vallott, a románok és a magyarok összefogtak a kommunista rendszer elleni fellépés és a szabadság kivívása érdekében. Ezért is rendkívül zavarónak nevezte, hogy azóta etnikai alapon kettészakadt a forradalom emlékezete, elkülönülve tart megemlékezéseket a román és a magyar közösség. Úgy vélte: ha nem keresné a közös emlékezés lehetőségét, azzal akaratlanul is hozzájárulna a történelemhamisításhoz, aminek „a temesvári népfelkelés és a forradalom szent ügye, eszmeisége lenne a kárvallottja”.
Fontosnak nevezte, hogy román barátai felajánlották közreműködésüket a közös fellépés érdekében, és így idén a Temesvár Társaság, a Noua Revistă de Drepturile Omului című emberjogi szemle, a Temesvári Forradalom Emlékezete Egyesület, a Pavesiana Könyvkiadó, a bukaresti Lengyel Intézet, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platformja, valamint a két éve alapított és azóta is bejegyzésre váró December 15. – A Román-Magyar Szolidaritás Napja Egyesület közösen szervezhette meg az évfordulós rendezvénysorozatát a Temesvári Forradalom Emlékmúzeumában.
Szilágyi Zsolt a román demokrácia szégyenének nevezte, hogy Románia kormánya mindeddig megtagadta a December 15. – A Román-Magyar Szolidaritás Napja Egyesületnek a bejegyzését, amely december 15-ét az 1989-es forradalom kitörésének napjaként akarja elismertetni.
Talán, mert december 15-e elismerése a forradalom kezdeteként Tőkés László és a magyarok szerepének az elismerését jelentené.
A liberálisok vezetője, a szenátus elnöke is azt mondta, Temesvár nélkül nem valósulhatott volna meg „egy gyilkos rendszer” bukása. Mint mondta, hálával tartozunk a hősöknek, bátorságuk és áldozatkészségük volt az az alap, amelyre a mai „szabad és demokratikus Románia épült”.
De lássuk, milyen 34 évvel az események után Románia? Az EU egyik legszegényebb országa, ahol virágzik a drogkereskedelem, pusztítja az ország fiataljait, a korrupció átszövi az élet minden területét, az emberek ugyanúgy szenvednek a tél nehézségeitől, az energia- és az égbe szökő élelmiszeráraktól, mint annak idején.
Ez lenne a „szabad és demokratikus” Románia? Ezen az országon tényleg csak a Megváltó segíthet.
