Megvonnák a Románia Csillagát is Kelemen Hunortól

A Kelemen Hunornak 2000-ben adományozott Románia Csillaga kitüntetés visszavonását kezdeményezte a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) a politikus múlt heti nyilatkozata miatt – adta hírül az MTI.

A román akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő társaság kedden újabb közleményben bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének a Nagy-Románia megalakulása jövő évi centenáriumára vonatkozó kijelentéseit. Ezúttal azt kezdeményezte, hogy a Románia Csillaga adományozói indítsák el az érdemrend visszavonásának procedúráját.

„Ha ez nem történik meg, a CNMR bírósági úton indítja el a Románia Csillaga érdemrend  visszavonását, amiként a CNMR több tagja, mint például Constantin Degeratu és Costin Georgescu Tőkés László kitüntetésének a megvonását is sikerrel kezdeményezte” – áll a keddi közleményben.

A CNMR arra emlékeztetett, hogy a román állam legmagasabb rangú kitüntetését „olyan románok” birtokolhatják, akik „elismerik, értékelik az országot és a történelmét, és feltétel nélküli lojalitást tanúsítanak a román állam iránt”.

A társaság úgy vélte: az RMDSZ elnökének a múlt pénteki nyilatkozata a román állam megtagadásáról, a román történelem, kultúra és a románok alapvető jogainak az elvitatásáról szólt, és Kelemen Hunor „kiírta magát a román állampolgárok sorából” nyilatkozatával.

A CNMR két nappal korábban még Kelemen Hunor román állampolgárságának megvonását kezdeményezte.

Az RMDSZ elnökével a kolozsvári Szabadság napilap közölt interjút pénteken. Ebben a politikus kijelentette: „a románságnak el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at”. Az RMDSZ elnöke úgy vélte: az elmúlt évszázadban „folyamatosan újratermelődtek a félelmek. A románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól”.

Kelemen Hunor úgy vélte: hiba lenne, ha az erdélyi magyarság „sündisznóállásba” zárkózna a centenárium évében, ezért a szövetség konferenciákat szervez, és kiadványokkal készül felmutatni, hogy mivel járult hozzá a magyarság az elmúlt száz évben Erdély és Románia fejlődéséhez. Az RMDSZ azt a munkacímet adta centenáriumi programjának, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában.

Kelemen Hunor ugyanakkor kifejtette, a centenáriumon a románság nem ünnepelheti meg azt, hogy autópályákkal kötötte össze Erdélyt az ország többi régióival, és a vonatok is lassabban járnak ma az átvett infrastruktúrán, mint száz évvel ezelőtt. „Számomra nagy kérdés, mit tud felmutatni a román állam azon kívül, hogy száz éve létezik az ország” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy a megvalósítások hiányában félő, hogy Romániában nacionalista retorikával fogják megünnepelni a centenáriumot.

A Magyar Polgári Párt szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint a közösség érdekérvényesítése szempontjából a bukaresti közös fellépés fontos pillére a nemzeti együttműködésnek!

„Bízunk benne, hogy a többség – kisebbség viszonyát jelentő kérdésekben nem a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) véleménye az irányadó. Ez a „civilszervezet” korábban Kulcsár-Terza Józsefet, a Magyar Polgári Párt politikusát is feljelentette, mert a parlamenti képviselő egyértelművé tette, hogy a romániai magyarságnak december 1-je nem ünnep. Nem lehet ünnep olyan körülmények között, amikor az 1918-ban vállalt ígéretek a mai napig beváltatlanok maradtak, amikor nap, mint nap azzal szembesülünk, hogy másodrendű állampolgárként kezelnek bennünket. A magyarok álláspontja ezzel kapcsolatosan egyértelmű és egységes! Ismerjék el a romániai magyarságot, mint államalkotó tényezőt, és ezt garantálja Románia alaptörvénye. A száz éve tett ígéreteket és az uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeket pedig maradéktalanul teljesítse a román állam” – áll a közleményben.