Mennyire „tiszták” az elektromos autók?

Környezetbarát vagy sem?

Az elektromos autók már a múlt század végén megjelentek. A világ egyik legnagyobb autógyártója, a General Motors dobta piacra az EV1 elnevezésű kétajtós elektromos autót. A gépkocsit nem eladásra szánták, 1996 és 2003 között használhatták az arizoniai és kaliforniai lakosok némi havi bérleti díj ellenében. Mivel ezek az autók a GM tulajdonát képezték, amikor lejártak a szerződések, 2003-ban visszahívták őket, és nagy részüket megsemmisítették. Az elektromos autók 2008 környékén kaptak nagyobb figyelmet, amikor a Tesla bemutatta az első generációs Roadstert (fotó). Az elektromos autók berobbanását a Tesla Model S hozta el 2012-ben.

Minden gyártó, amely villanyautókat gyárt, azzal kampányol, hogy ezek nem szennyezik a környezetet. Egyes elektromos hajtású autókra rá is írják, hogy „zero emission”, azonban egy szót elfelejtenek a gyártók, ez pedig a „local”. Hiszen a villanyautók valóban nem szennyeznek működés közben, hiszen nem pufognak ki szén-dioxidot (CO2), ellenben az elektromos áram, ami hajtja őket, az esetek túlnyomó részében szénerőműből származik. Ezek az erőművek pedig nagyobb mértékben szennyezik a környezetet, mint a belső égésű motoros gépkocsik. Természetesen ha valaki otthon tölti az elektromos járművét, és rendelkezik napelemekkel, akkor valóban képes mindenféle kibocsátás nélkül közlekedni. Azonban ez ritka helyzet, illetve ebben az esetben is fennáll az az opció, hogy kell töltsünk töltőállomáson is, ezeknek nagy része pedig szénerőműből kapja az energiát. Ha pedig hosszú útra indulunk villanyautóval, akkor muszáj megállni tölteni nyilvános állomásokon is. Kezdenek megjelenni azok a töltőpontok, ahol részben napenergiából próbálják fedezni az áramfogyasztást, de ez még ritka.

Elmondhatjuk, az elektromos autó legnagyobb előnye, hogy nem szennyezi tovább a városok amúgy sem tiszta levegőjét. De a városon kívül, a szénerőművek miatt, szennyez. Még van valami, ami nem környezetbarát az elektromos gépjárművekben, ez pedig az akkumulátor. A lítium kibányászása kimondottan nem környezetbarát, és felmerül az a gond is, hogy miután tönkremennek az autók, hol fogják tárolni a régi akkukat, vagy hogyan fogják megsemmisíteni őket? Egyes felmérések szerint, ha veszünk egy nagy kapacitású villanyautót, akkor felveszünk egy CO2-hitelt. Egyes felmérések szerint az elektromos autó legyártása megközelítőleg annyi szén-dioxidot termel, mint egy dízel- vagy benzinmotor 150.000 km alatt. Külön érdekesség, hogy a Volkswagen új elektromos autójának, az ID3-nak a gyártása állítólag teljesen CO2-mentesen történik a zwickaui gyárban, ott, ahol pár évtizeddel ezelőtt a Trabantot állították elő.

Hozzá kell tenni, hogyha a városokban vagy városközpontokban elektromos gépjárművekkel közlekednének az emberek, tisztább lenne a levegő. Az autózás a világ szén-dioxid-kibocsátásának mindössze a 6%-át teszi ki, de ennek jelentős része városokban történik, ahol mindenki ki van téve annak, hogy szívja a kipufogógázt. Erre jelentene elsősorban megoldást az elektromos autó. Nagyon hosszú utakra még nem alkalmas, hiszen a legnagyobb hatótávval rendelkező autó sem tud elmenni 400-500 kilométernél távolabbra, de ez idővel változni fog, hiszen a hírek szerint kb. 5 év múlva érkeznek a szilárdtestes akkumulátorok, amelyekkel már képesek lesznek ezek az autók több mint 1000 km megtételére. Illetve a Teslánál tervben van egy elektromos teherautó is, ami, ha minden igaz, a következő öt év során megérkezik. Habár az autózás csak kis szeletet tesz ki a föld szennyezéséből, valahol el kell kezdeni, az elektromos autó egy jó kezdet, és nagy valószínűséggel ebbe az irányba fog elmozdulni az ipar.

Még egy érdekesség: sokan azért választják az elektromos hajtású járművet, mert nem kell fizetni az „üzemanyagért”. Tévedés, hiszen az otthoni elektromos áramért is fizetünk, illetve a töltőállomásokon is egy bizonyos díj ellenében kapunk áramot. Az egyetlen lehetőség arra, hogy ingyen közlekedjünk, ha csak otthon töltünk, és az otthoni áramot megújuló energiából oldjuk meg.

 Kipróbálták, hogy mennyibe kerül az út Németországból Magyarországra egy elektromos, Tesla Model S-sel és egy dízelautóval, egy Volkswagen Passattal. A táv 1200 km volt, a különbség pedig, átszámolva, mindössze 70 lejnyire rúgott. Ez azonban csak az üzemanyagköltség, ebbe nincs beleszámítva, hogy a dízelautón még milyen kopások és más fogyasztás volt, mint például olaj, szűrők, motorfolyadékok, kuplung és sok minden más. Az elektromos autó esetében ezekkel a kopásokkal nem kell számolnunk, hiszen még a fékezést is megoldja az elektromotor, így egy fékpofával akár 200.000 kilométert is megtehetünk.

Összességében elmondható, hogy az elektromos autó az a trend, amely irányába halad az autóipar, azonban nem teljesen környezetbarát, és üzemanyag tekintetében sem sokkal olcsóbb, de nem ezért kell ilyen autót venni, hanem azért, hogy a városok levegője tisztább legyen, és élhetőbb városokban lakhassunk.