Mezőbánd

Harminc százalékkal nőtt a búza ára

A mezőbándi pékség is kénytelen drágítani

A világjárvány és az ukrajnai háború kedvezőtlen hatásait naponta tapasztaljuk, drágul az élelmiszer, az energiahordozók, az üzemanyag, bizonytalanság uralkodik a gazdasági vállalkozások és a lakosság körében is. Nagy Levente mezőbándi vállalkozó, malom- és pékségtulajdonos az iparág gondjait osztotta meg velünk.

– Közismert, hogy elszabadultak az árak, de amennyiben lehet, vállalkozásunk szintjén megpróbáljuk ezt megfékezni, ám ez csak rövid távon sikerül. Az orosz–ukrán konfliktus miatt lezárták a kikötőket, bizonyos országokból nem lehet gabonát importálni, emiatt 30 százalékkal megugrott a búza ára. A gázár tekintetében nagy az összevisszaság, a világpiaci ár a háromszorosára nőtt a novemberihez képest. Ez és az üzemanyag-drágulás magával ránt mindent, megdrágultak az alkatrészek, még a kenyeresláda és a csomagolózacskó is. Nálunk a legfontosabb alapanyag a liszt, ez 25-30 százalékkal drágult. Tehát az energiahordozók és az alapanyag árának az emelkedése befolyásolja a kenyér előállítási árát. Kénytelenek vagyunk 20 százalékkal drágítani. Ez azt jelenti, hogy egy 5 lejes kenyér ezután 6 lej lesz. Ezelőtt négy hónappal csak 4 lej volt. Ilyen méretű árnövekedés még soha nem volt. 

Azok, akik ragaszkodnak a helyi kenyérhez, akik megszokták, azok ezután is megvásárolják a termékeinket. Annyi történik, hogy az emberek kevesebbet fognak pazarolni. A kenyeret a környéken értékesítjük, az autóink reggelente három útvonalon indulnak el. Kenyérből nagy a választék, a falusi üzletekben is több pékség többféle kenyerét árulják. Korábban 1200–1500 kenyeret sütöttünk naponta, most 900–1000-et viszünk ki az üzletekbe. Most, hogy nagyobb a versenyhelyzet, lehet, hogy több odafigyelésre, jobb menedzsmentre lesz szükségünk. 

– Milyen típusú kenyeret sütnek? 

– Házias jellegűt, vert héjút, krumplis kenyeret, hagyományos erdélyi kenyeret. Senki sem mondja meg, hogy például a vert héjú kenyerünk nem házilag sütött, sütőkemencés kenyér. Van félbarna és rozskenyerünk, magos kenyerünk, káposztás kenyerünk és sokféle. Sütünk zsemlét, hotdogkifliket vendéglátóipari egységek számára. Gondolkodtunk azon, hogy építsünk egy hagyományosan hevített kemencét, azonban a benne sütött kenyér drágább lenne, s az emberek inkább az olcsóbbat vásárolják. 

 – Mekkora a kapacitása a malmuknak? 

– A malom 800–900 kg gabonát őröl meg egy óra alatt, egy nyolcórás műszakban ez 6–7 tonna búzát jelent. A lisztet pékségeknek őröljük. Amióta megdrágult a búza, a pékségek nem búzát, hanem inkább lisztet vásárolnak. Nekünk is van eladó lisztünk, jelenleg 2,40 lejért értékesítjük. 

– Honnan vásárolják a búzát?

– Helyi gazdáktól, olyan farmerektől, akiknek kitűnő minőségű a búzájuk. Akinek kevesebb, gyengébb búzája van, azt állatok takarmányozására értékesíti. Jó kenyeret csak jó minőségű búzalisztből lehet sütni. Erre nagyon odafigyelünk – fogalmazott Nagy Levente malom- és pékségtulajdonos, aki végigvezetett a malmon, ahol rakásban álltak a liszttel tele zsákok, majd a pékségen, ahol az asszonyok a kenyér- és zsemlecipók előkészítésével foglalatoskodtak. 

Beüzemelték a szennyvíztisztító állomást

Horváth Árpád alpolgármester arról számolt be, hogy kiépült a település víz- és csatornahálózata, s ezzel a falu lakossága közel 100 százalékban haszonélvezője az elengedhetetlen közüzemi szolgáltatásoknak. Az infrastrukturális fejlesztésekből a romatelepeket sem hagyták ki, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak minden mezőbándi lakosnak. A szennyvíztisztító állomás elkészült, jelenleg próbaüzemben működik. 

Miután a csatornahálózat kiépítése évekig húzódott az előző polgármester mandátuma alatt, a szennyvíztisztító állomás berendezések nélkül állt, mert egy iaşi-i cég semmit sem szállított le a megrendelt műszaki felszerelésekből. Az önkormányzati vezetés pert indított a cég ellen, ami jelenleg is tart. A polgármesteri hivatalnak újabb tervet kellett készíteni, hogy a tisztítóállomást üzembe lehessen helyezni. A derítőállomás és a településen található tíz átemelőállomás próbaüzemben működik. 

A polgármesteri hivatal a szennyvízhálózat kiépítésére és a derítőállomás megépítésére 7,5 millió lejt költött. A projektet a helyi fejlesztések országos programja (PNDL2) révén valósították meg. 

265 hidat építettek, parkolókat alakítottak ki

A mellékutak korszerűsítésére megpályázott projektből 400 ezer euró maradt meg. Ezt 100 ezer euróval kiegészítették, s az összeget az infrastruktúra korszerűsítésére használták. A településen közel fél kilométer járdát, a kapuk előtt 265 hidat építettek. Ugyanakkor 1800 méteren betonsáncokat alakítottak ki. Ezenkívül a temetőnél 290 méter hosszan lefedték a sáncot, és ezzel parkolóhelyeket létesítettek. A projekt az elmúlt év decemberében fejeződött be.

Az alpolgármester beszámolt arról is, hogy a Saligny-program keretében két projektre pályáztak, az egyik a további aszfaltozást, a másik a gázhálózat bővítését célozza.

A közelmúltban elkészült a tűzoltókocsiszín, ahol az önkéntes tűzoltók által használt jármű áll. Az önkormányzat saját költségén egy új exkavátort vásárolt, amivel a község területén dolgozhatnak. Nem az önkormányzat beruházása, de a településfejlesztéshez tartozik, hogy a polgármesteri hivatal közvetlen közelében rövidesen elkezdik egy üzletház építését.

Tele élettel a gyülekezeti ház

Tereputaink során sok szó esett a református templom melletti kultúrotthonról, amit mostanra szépen felújítottak. Gyülekezeti háznak használja a református közösség, olyan közösségi térként, ahol helyet kapnak az egyházi, ifjúsági, nőszövetségi, gyermekrendezvények, amelyek összességében a magyarság megmaradását szolgálják. Itt próbál a helyi tánccsoport is, a Csipkebogyó. Az igényesen felújított épületen Nyíri Gyopár tiszteletes asszony vezetett végig. 

Az épületet 1936-ban kezdte el építeni az egyház közösségi, művelődési térként. Az építkezés kezdetéről az alapkő tanúskodik, amelyet megtaláltak, és az épület előtt helyeztek el. Az ingatlant a kommunista rendszer beköszöntével államosították, a falu évtizedekig kultúrotthonnak használta. Aztán a rendszerváltás után visszakerült az egyház tulajdonába, s az felvállalta a felújítását.

– Amikor 2018-ban Mezőbándra kerültünk, az volt a gyülekezet vágya, hogy újítsuk fel az épületet. Első évben erre nem került sor, mert a lelki építkezésre helyeztük a hangsúlyt. 2019-ben fogtunk neki a felújításnak, de akkorra már annyira tönkrement az épület, hogy a mennyezetből darabok estek le. A padlót megette a szú, a tető elkorhadt, úgyhogy teljes felújítás következett. A tetőt le kellett bontani, csak a négy fal maradt. Közös erővel láttunk neki a munkának: az Erdélyi Református Egyházkerület, a helyi tanács, a helyi vállalkozók, a gyülekezeti tagok, a presbitérium, a Pro Band Egyesület. Szabó János vállalkozó felajánlotta, hogy finanszírozza a cserepek cseréjét. 2020-ban következtek a belső munkálatok, a gyülekezet adakozott, szép összeg gyűlt össze. A püspök februárban jóváhagyott egy 80 ezer lejes támogatást, hogy a külső-belső munkálatokat el tudjuk végezni. Úgy volt, hogy itt tartják meg az egyházkerületi közgyűlést. Ez nem valósult meg, mert elkezdődött a járvány. A munka azonban csak rövid időre állt le, s mivel mezőbándiak voltak a vállalkozók, jöhettek dolgozni. 2020 augusztusára befejeztük a külső-belső munkálatokat. A gyülekezet rengeteget közmunkázott, minden szombaton betonoztak, járdát építettek, kerítést javítottak, virágágyásokat készítettek, s elkezdték a parókia udvarának a rendezését is. A régi gabonás helyén megépült a fedett terasz, ami kinti tevékenységekre lesz ideális, főleg gyermekfoglalkozásokra, mert gyermekek, hála Istennek, szép számmal, átlagban 65-en járnak vallásórára, angolórára, kézműves-foglalkozásra – mondotta el Nyíri Gyopár tiszteletes asszony.

A felújított gyülekezeti házban, ahogy a járványhelyzet engedte, a házasság estéjét, a nőszövetségi világimanapot, vakációs bibliahetet tartottuk.

A gyülekezetben tavaly 16 gyermek konfirmált, idén heten lesznek, jövőre nyolcan konfirmálnak. 

A nőszövetségi tevékenység most indult be. Nagyon sokan vannak a gyülekezetben, akik templomba jártak, de most már nem tudnak elmenni, a digitális eszközökhöz sincs hozzáférésük, ezért egy-egy prédikációt, a Református Családot, az Üzenetet vagy más egyházi kiadványt visznek el nekik az asszonyok. Felkeresik a tanyán élőket is, ami télen nem is olyan egyszerű feladat. A nőszövetség a virágoskert rendezését, egy csendes nap szervezését tervezi, kirándulással egybekötve. 

Arany és ezüst minősítésű borok

Mezőbánd eddig nem a minőségi borok előállításáról volt híres, bár itt a szocializmus éveiben a szövetkezeti társulás termesztett szőlőt, akárcsak Héderfáján, Balavásáron és Vámosgálfalván. A 136 hektáron termő szőlőt a Vinalcool dolgozta fel, és a bort nem bándi borként tartották számon. 

Az idén új fejezet kezdődött a bándi bor történetében, hiszen a balavásári Közép- és Kis-Küküllő menti nemzetközi borverseny XXVI. rendezvényén Szabó János és Horváth Árpád két borral is díjat nyert, s ezzel felkerültek a jó borosgazdákat jegyző települések térképére. A királyleányka borukkal aranyat, míg a cserszegi fűszeressel ezüst minősítést nyertek.

– Nem emlékszem arra, hogy mezőbándi termelő díjat kapott volna valaha borversenyen. A történet úgy kezdődött, hogy 2017-ben egy beszélgetésen szóba került, hogy egy dűlőt szeretnék venni. Úgy döntöttünk, hogy szőlőst létesítünk Szabó Jánossal. Kezdetben 70-70 árat vásároltunk meg, ezt a parcellát 3500 tő szőlővel telepítettük be. A szőlőst közösen dolgozzuk, gépeket vásároltunk, én megpályáztam egy traktort felszereléssel együtt. Utána a Pro Economica Alapítványnál 5200 tő szőlőt pályáztunk meg, ezzel ültettük be a második parcellát. Elég nagy befektetés volt, nem olcsó mulatság. A pince építése most van folyamatban.

A bor előállításával sok munka van, de a csapatmunka eredményeként jó minőségű bort állítottunk elő – fogalmazott Horváth Árpád.

Kérdésünkre, hogy milyen fajta szőlőt termesztenek, azt válaszolta, hogy az első parcellán rajnai rizling, királyleányka, szürkebarát, fehér leányka, fekete leányka és pinot noir, sárga muskotály és cserszegi fűszeres terem.

A második, nagyobb parcellára ezer tő tramini, ezer tő királyleányka, ezer tő oportó, ezer tő szürkebarát és egy másik magyar fajtából ezer tő van ültetve. Ez a telepítés az idén fordul termőre, az első parcella a tavaly fordult először termőre. Hatezer liter bort készítettek, ebből a téli ünnepekre értékesítettek, s most húsvétra is lesz kereslet – fogalmazott Horváth Árpád.