Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Teljesen felújítják a Kádár Márton Általános Iskolát, a község központi tanintézetét. Az éppen a tanév elején kezdődő munkálatok idejére az iskolát teljesen ki kellett üríteni, ami nem kis erőfeszítést jelentett a pedagógusoknak és az alkalmazottaknak. Az oktatást több mint 200 tanuló számára az óvodában, illetve konténer-tantermekben oldják meg. Az önkormányzat az országos helyreállítási terv keretében (PNRR) nyert pályázatot az iskola felújítására, a projektről Bodó Előd Barna, a község polgármestere számolt be lapunknak.
– A községben az iskola a legnagyobb energiafogyasztó, ami azt jelenti, hogy téli időszakban 4-5 ezer eurós költséget jelent a gázszámlák kiegyenlítése. Az épületet teljesen felújítják, ezért úgy döntöttünk, hogy biztonsági okokból meg a munkálatok zavartalan menetéért a következő tanévre teljesen kiürítjük az iskolát. Az épületet kívül újraszigetelik, kicserélik az ajtókat, ablakokat, bent szigetelik a mennyezetet, a padlót, felújítják a villany- és fűtéshálózatot, új bútorzat kerül az osztálytermekbe, s egy másik projekt révén minden tantermet digitális felszerelésekkel látnak el. Ezek az eszközök meg is érkeztek, az ideiglenes termekbe fel is felszereltük. Jövőre ezek átkerülnek a felújított iskolába, s minden diák korszerű, a 21. századnak megfelelő intézményben tanulhat.
– Nemrég volt felújítás az iskolában, miért időszerű egy újabb?
– Az előző felújítást a tízes évek elején végezték, de azóta elavult az az energetikai megoldás, amit akkor alkalmaztak. Nem oldották meg a víz elvezetését, az udvart burkolták ugyan, de a víz ráfolyik az épület falaira, ami tönkreteszi a vakolatot. A gázfűtésű csempekályhák is maradtak, ezeket most lebontjuk, és új fűtőtesteket szerelünk. A kivitelezővel aláírtuk a szerződést, az iskolát, azaz a munkatelepet kedden adjuk át a kivitelezőnek, a D&D Instal Kft.-nek. A projekt teljes értéke 7 millió lej.
– Hová költöztetik a gyerekeket, hol folyik az oktatás, ameddig az iskolát felújítják?
– Szanaszét. Az elemi osztályokat az óvodába költöztetjük, az óvodásokat egy évre átvisszük a bölcsődébe, mert ott ebben a tanévben három üres terem van, ugyanis egyelőre egy bölcsődei csoport indul. Az öt-nyolc osztályos tanulóknak vásároltunk egy konténeriskolát, négy teremmel. Ezeket a sportpálya mellett helyeztük el. Kényszermegoldás, de ki kell bírjuk azzal a tudattal, hogy jövő ősszel mindenki visszaköltözik a szépen felújított iskolába. A felújítási munkálatokat egy év alatt kell befejezni.
– Hogy fog elférni egy-egy osztály a konténerekben?
– Három konténerből áll össze egy osztályterem, ami 36 négyzetméteres felületű. Egyetlenegy osztálynak lesz szűkös egy kicsit a hely, mert abban az osztályban 27 gyermek van. Tanévkezdésre készen állnak a konténerek, a héten szerelik be a légkondicionáló berendezéseket, bent vannak már a padok. A konténereket az önkormányzat vásárolta, ezeket a későbbiekben felhasználjuk, például Székelykövesden, ahol sok gyermek van. A mezőbergenyei iskola felújítására is pályázatot nyertünk, ott is szükség lesz a konténerekre. Most következik a tervezésre vonatkozó szerződés aláírása. Jövő év elején ki szeretnénk írni a licitet a munkálatokra.
– A csittszentiváni iskolát is korszerűsítették, de az udvaron maradt egy elhanyagolt állapotban lévő épület, azzal mi lesz?
– Pályázatot nyújtottunk be a csittszentiváni iskola udvarán levő kisebb épület újjáépítésére, itt orvosi rendelőt létesítünk, külön helyiséget a tej-kifli program lebonyolításához. Egyúttal egy sportpályát is kialakítunk. Reméljük, nyertes lesz a pályázatunk – mondta bizakodva a polgármester.
Ráduly Csongor, a Kádár Márton Általános Iskola igazgatója szerint az adott körülmények között is az oktatás ugyanolyan színvonalú lesz, mint az iskola épületében. A pedagógusok és a diákok is alkalmazkodnak a körülményekhez, mindenki megérti, hogy erre az intézkedésre szükség van ahhoz, hogy egy év múlva modern iskolába térjenek vissza.
A Saligny program keretében pályázott a község Mezőbergenye és Csittszentiván vízhálózatának részleges kiépítésére azokban az utcákban, ahol vízhiány van, nem iható a kutak vize, és létkérdés a vezetékes víz. Ennek a projektnek a kivitelezése kezdődik el most, miután Bodó Barna Előd polgármester és az Instgaz Kft. aláírta a kivitelezési szerződést.
– Mezőpanit község lemaradt a víz- és csatornahálózat kiépítéséről. Azért van hátrányos helyzetben, mert a megyei mesterterv keretében nem volt előrelépés, 2016 előtt nem használta ki a pályázati lehetőségeket, azt követően pedig a Saligny programig nem is volt lehetőség. A víz- és csatornahálózat kiépítése a községben nagyon költséges, hozzávetőlegesen 20 millió euróba kerülne. Mivel ekkora összeget sehol sem tudunk megpályázni, a község maradt a megyei mesterterv keretében, s pályázott ott, ahol lehetett – indokolta meg a lemaradás okait Bodó Előd Barna polgármester.
Az említett vízvezetési pályázat mellett egy másik pályázat is nyertes lett, ami a csittszentiváni csatornahálózat kiépítésére vonatkozik, a közbeszerzési eljárás elkezdődött, várják a jelentkező cégeket.
– A meglévő projektekre fog „ráépülni” a megyei mesterterv projektje, ami megoldja a község vezetékesvíz-ellátását, kiépül Mezőpanit csatornahálózata – lévén, hogy csak 2000 fölötti lakosú települések vehetnek részt a projektben –, aminek munkálataira jövőre kezdődhet el a licit. Kimarad Harcó, Kövesd és Mezőbergenye kanalizálása, ezért a Bergenye pályázatát beadtuk az AFM-hez. Most készítjük elő a pályázatot Harcónak és Székelykövesdnek – tájékoztatott a polgármester.
Mezőpanitban új színfolt a Varázsló lovasközpont, amelyet Szombat Ottó 2022 óta működtet. Maga Magyarországon, Szigetszentmiklóson végzett lovasiskolát, s az ott tapasztaltakat szülőfalujában is meg szeretné honosítani.
Múlt héten nomád lovastábort szerveztek 25 helyi, községbeli, illetve marosvásárhelyi gyerek számára.
A gyerekeket arra tanították, hogyan kell boldogulni a természetben. Saját maguk raktak tüzet, készítették elő az ételt, volt gyógynövénytúra, a gyűjtött növényekből teát főztek. Volt kézműves foglalkozás, fafaragás, csapatjátékok, ügyességi játékok, például kötélhúzás, akadálypályás vetélkedő, amellyel a másokra való figyelés, segítségnyújtás készségét is kívánták fejleszteni.
A fő tevékenység mégis a lovasoktatás és lovaglás volt, hiszen nagy az igény iránta. A Varázsló egyesület fejlesztő lovaglással is foglalkozik sérült vagy hiperaktív gyermekek számára.
Lenyűgöző szépségű és eleganciájú középkori épület. Dombról uralja az egész falut. Pár évvel ezelőtt romos állapotban várta az enyészetet, de – hála a Teleki László Alapítványnak – sikerült megmenteni ezt a 13. századi szentéllyel rendelkező műemléket.
Harcóról tudni kell, hogy a települést az 1332. évi pápai tizedjegyzék említi először Hudzov névvel. Későbbi névváltozatok a Hoczo (1356), Hoczo (1468), a Harczou megnevezés 1496-ban jelent meg.
A falu lakossága a reformáció idején lett protestánssá, jelenleg 150 református él itt. A harcói református leányegyházközség a székelykövesdi egyházközséghez tartozik, lelkészük Máthé-Farkas Zoltán, aki a templom történetét és a felújítással kapcsolatos adatokat ismertette, Weisz Attila művészettörténészt idézve.
A település középkori református temploma egy északi fekvésű domboldalon található. A téglából épült kis méretű épület téglalap alakú hajóból és félköríves szentélyből áll. A 19. század végén a hajó déli oldalához egy kis harangtornyot építettek. A szentély és a diadalív középkori falképtöredékei egy 2015-ben végzett falkutatás során kerültek felszínre.
A templom felújítását 2016-ban kezdték el, ekkor tárták fel az 1400 körüli falfreskókat a szentélyben és a diadalív oszlopain, valamint egy 1690-es évszámot mutató feliratot, karcolást a szószék mögötti falon.
A templom szentélye a 13. század végére, illetve a 13–14. század fordulójára keltezhető. A régészeti vizsgálatok során feltárt egyik, a templom szentélyének alapozásakor megkímélt sírban található csontváz a C14-es vizsgálat szerint kb. 1300-ra datálható, ennélfogva a templom építése néhány évvel később kezdődhetett (amikor az említett sírt még kegyeleti okokból védték).
A templom tornya egy emeletes portikusra emlékeztető építmény, késői, vélhetően a 19. század végén készült.
A harcói református templomot a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris Terv támogatásával sikerült teljeskörűen helyreállítani, a program lebonyolítója a Teleki László Alapítvány.
A felújítás során elvezették a templom körül a vizet, megújult a tető, a templombelső, restaurálták a falképeket, és helyreállították a teljes külső homlokzatot.