A felújított középületek ötlenek az ember szemébe a mezőségi faluban, ami igen jó benyomást kelt, annál is inkább, mivel pár évvel ezelőtt még sem a polgármesteri hivatal, sem a művelődési ház, sem az orvosi rendelő nem volt felújítva. A polgármesteri hivatalban Pánczél Szilamér alpolgármester fogadott.
– A polgármesteri hivatal épületének felújítását a tavalyi év második felében sikerült befejezni, az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozta. Először központi fűtést szereltünk, kicseréltük a nyílászárókat, a beltéri ajtókat, majd felújítottuk a tetőszerkezetet, cserepet cseréltünk. Csak a tetőszerkezet felújítása körülbelül 170 ezer lejbe került. Az épület felújítása után kicseréltük a teljes bútorzatot.
– Milyen projekteket sikerült még befejezni, illetve elindítani?
– Két kultúrotthont, a mezősámsondit és a sámsondifeketeit (Feketepuszta) újítottuk fel. Még nem használják őket, mindaddig, amíg az AFIR (Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége) szakembereivel a végleges átvételt alá nem írjuk, tekintettel arra, hogy az ügynökség finanszírozta a felújítást. Összesen 500 ezer euróba került. Mind a két épületet teljesen felújítottuk, új fűtési rendszert szereltünk, megújultak a falak, a tető, újak a nyílászárók. Rendbe tettük az orvosi rendelőt is, az erre kiutalt összeg 200 ezer lej körül volt.
Az iskola felújítására is van egy nyertes pályázat. Még nem fogtunk neki, reméljük, hogy jövőre itt is elkezdhetjük a munkát. Az óvoda szép, modern, azelőtt készült el, mielőtt a hivatalba kerültem volna.
– Más infrastrukturális beruházás van-e még a faluban?
– Két út aszfaltozására nyertünk pályázatot. Az egyik a Mezőmadarasra vezető 3,5 kilométeres út, a másik a Feketepuszta felé vezető. Az Anghel Saligny program keretében további három pályázatot nyertünk, három faluban lesz aszfaltozás. Jóváhagyták a sámsondi csatornahálózat kiépítését, jelenleg a tervezés folyik. Az ivóvízhálózat ki van építve. A csatornahálózat kiépítése nagyon sokba kerül, s költséges az üzemeltetése. A községhez tartozó Kislekencén van csatorna, 60 háztartás van rácsatlakozva, de drága a működtetése. Drágák a szivattyúk, az emberek nem használják megfelelőképpen, olyan dolgokat dobnak a lefolyóba, amit nem kellene, ezért szinte hetente eldugul. Az ülepítő is ott van Lekencén, s az a terv, hogy a sámsondi szennyvizet is oda vezetjük.
– Hogyan sikerült kifizetni a hátrányos helyzetű személyeket ápolók juttatását?
– Novemberre húsz személynek nem tudjuk kifizetni a juttatásokat. Nincs pénz, a kormány nem utalta át. Országos viszonylatban gond ez, hiszen nem volt költségvetés-kiigazítás.
Pánczél Szilamér alpolgármester a felújított kultúrotthon előtt
Díjazott Pánczél-mézek
A mezősámsondi Pánczél-méz egyre ismertebb, mind többen keresik a vásárokban. Jó minőségű termék, nem csoda, hogy a Nektária Székelyföldi Mézversenyen díjazták.
Pánczél Vilmost idén ütötték mézlovaggá, történelem szakos tanári végzettsége van, a község alpolgármestere volt. Tizenkét évvel ezelőtt kezdett méhészkedni, abból tíz évet munkahely mellett, ez a második év, amikor „főállásban” csak méhészettel foglalkozik. Az elején hobbiként indult, de addig fejlesztette méhészetét, amíg az teljes embert követelő vállalkozássá nem nőtte ki magát. Munkahely mellett méhészettel nem lehet teljes erőbedobással foglalkozni, és akkor nincs kellő eredmény.
– Minden munkahelyemen igyekeztem maximálisan teljesíteni, a méhészetet is így csinálom. Két rajjal kezdtem, amit egy parajdi kollégám adott ajándékba. Jelenleg 50 család méhem van. Az idei év méhészet szempontjából nem kimagasló, de panaszkodni sincs okunk, jó közepesnek minősíteném. Ahhoz, hogy legyen méztermelés, kedvező időjárásnak kell lennie, megfelelő körülmények kellenek a gyűjtéshez, és a méhek egészségesek kell legyenek. Nálunk nagy akácosok vannak a kaptáraktól 20 méterre, ezenkívül a gazdák nagy területeket dolgoznak meg, nagy táblákban napraforgót és repcét termesztenek. Ez nagyon nagy előny számomra, a vándorlásra nem kell költeni. Csak a hársra kellett vándorolni, a közelben találtam egy erdőt, ahol sok a hárs – magyarázta Pánczél Vilmos.
A mézet vásárokon értékesíti, a megrendelőknek Marosvásárhelyre és a környékbeli falvakba házhoz szállítja. A megrendelők a közösségi oldalakon, például a Helyi termelők piacán vagy más platformokon adják le a rendelést.
A Páncél-mézek között találunk akác-, hárs-, repce-, napraforgó- és vegyes virágmézet. Ezenkívül a standon megtalálható a propolisztinktúra, a propoliszos repceméz, ami krémméz, a diós méz és a homoktövises méz. A legújabb termék a mézet, propoliszt és virágport tartalmazó házi készítésű szappan.
A hársméz és a repceméz idén a Nektárián bronzérmes, a napraforgóméz a tavalyi Nektárián ezüstérmes lett.
Pánczél Vilmos standja
Fotók: Nagy Tibor
Visszakapja régi pompáját a katolikus templom
A Teleki László Alapítvány 1999 óta bonyolítja le a Magyarország határain kívül eső műemlékek felújítására irányuló kormányzati programokat. Ennek keretében nagyon sok egyházi műemléket, templomot sikerült helyreállítani. Több száz istenházán „dolgoztak”, jelenleg körülbelül negyven helyen vannak jelen a Kárpát-medencében, köztük van a mezősámsondi Nepomuki Szent János-templom is. A támogató szervezet a figyelem középpontjába helyezte ezt a templomot, az volt a cél, hogy állítsák helyre az eredeti szépségét, ugyanis nagyon impozáns épület. A felújításáról Szénégető István, a remeteszegi Szent Antal-plébánia fíliájaként működő egyházközségben szolgáló plébános számolt be lapunknak.
– A templom a késő barokk stílusjegyeit hordozza. Egyhajós, félköríves szentélyű, kétszintes nyugati toronnyal. A templomot hat évvel ezelőtt be kellett zárni, mert veszélyessé vált. Az történt, hogy a nyolcvanas évek elején deszkapadlót helyeztek el benne, s ezt a padlózatot súlyosan megtámadta a könnyező házigomba. Annyira tönkretette, hogy a gombásodás a falakra is kiterjedt, s az egész épületet veszélyeztette.
A Teleki László Alapítvány a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében vállalta a templomfelújítás támogatását. Először sürgősségi, állagmegőrző munkálatokat végeztünk. Az első fázisban annyit tettünk, hogy megvédtük a templomot a gombáktól, a falakat kiszárítottuk. Megfelelő szakmai felügyelettel, a törvényes szabályozásnak megfelelően felszedtük és eltávolítottuk a tönkrement deszkapadlót. Mivel az építéskor a járófelület kőpadlózat volt, az a döntés született, hogy ún. klinkertégla kerüljön padlózatként a templomba. Amikor a Rómer Flóris-programba bekerültünk, és a Teleki László Alapítvány megbízta a kivitelező céget, a teljes belső felújítás felgyorsult. Elsősorban a tetőszerkezetet, a tönkrement tartógerendákat kellett kicserélni, mert elkorhadtak, továbbá a tetőn a bádogmunkálatokat kellett elvégezni.
2019–2020-ban a templom belseje újult meg, belül kifestettük, minden szép új, világos lett. Teljesen kicseréltük a villanyhálózatot, beleértve a lámpatesteket is. Eddig ennyit haladtunk, nyilván még nagyon sok munka van. Ígéretet kaptunk, hogy egy harmadik fázisban a templom külsejét is felújíthatjuk, ez jövő év tavaszára maradt – mondotta Szénégető István.
Az istenházát Török Albert gondnok mutatta meg, aki visszaemlékezett, hogy pár évtizede milyen sokan voltak a templomban, gyerek is bőven.
A katolikusok mindig kisebbségben voltak a faluban, hiszen a református és az ortodox közösség van többségben. Sajnos, a mezősámsondi katolikusok körében nagyon nagy a létszámfogyás. A régi öregek nagy része elhunyt, nem jellemző a beköltözés. A Szénégető István plébánoshoz tartozó 19 településből itt a legszomorúbb a helyzet. A hetvenes-nyolcvanas évekbeli iratokban szereplő létszám mára az öt százalékára csökkent. Középkorúak alig vannak. Jelenleg misét kéthavonta tartanak, eddig a javítási munkálatok miatt a szomszédos papilak épületében – ami szintén nagyon romos állapotba került –, most már a felújított templomban.
A templomban helyet adnak a román görögkatolikus szentmisének is. Ilyen felekezetűek 13-an vannak a faluban.
Szomorú így az összkép, s nem ez az egyetlen a Mezőségen.
– Mégsem a lehangoltság, a jövőtlenség képe kell úrrá legyen rajtunk. A hit és a felújított templom mindig reménység, önmagában is – összegzett Szénégető István.
Értékmentés fogyó gyülekezettel
A Mezősámsondi Református Egyházközségben Sikó Domokos lelkipásztor szolgál, immár 23 éve. Amikor a faluba került, 590 híve volt az egyháznak, jelenleg 310 lelket számlál a gyülekezet. A lelkész két évtized alatt 300 hívét temette el, 114 gyermeket keresztelt meg, ebből 42 gyülekezeti tag, a többi vagy külföldön él, vagy a romatelep lakója, s nem gyakorló református. A lelkésszel előbb a parókián, majd a szépen felújított templomban beszélgettünk.
Az ifjúsági csoporttal öröm együtt muzsikálni
– A templomlátogatás az egyházmegyei átlag fölött van. Azt tapasztalom, hogy ahogy csökken a gyülekezet létszáma, nő a templomlátogatás a vasárnapi istentiszteleteken. Szerdán felnőtt-bibliaórát tartunk, szombaton pedig vallásórát a gyerekeknek. A gyülekezetben közel 30 gyerek van, a vallásórás alkalmakon 8-12-en vesznek részt. Sajnos idén nem volt konfirmálás, jövőben sem lesz, mert úgy gondoljuk, hogy két-három évfolyamot összevonva jobban tudunk dolgozni, erőteljesebb közösségi érzés alakul ki a gyermekekben. Volt olyan év, hogy egy konfirmáló korú gyerek sem volt. Jelenleg heten járnak kátéórára. Szép eseményünk volt az idősek vasárnapja, ahol 78 hetven éven felüli személy volt jelen a templomban, ők a gyülekezet egynegyedét teszik ki.
A kölpényi lelkésszel közösen egy ifjúsági csoportot vezetünk, ami nagy öröm számunkra, hiszen a kölpényi fiúk zenélnek, a sámsondi lányok énekelnek. Találkozókon szoktunk muzsikálni, részt vettünk a Jézus él! fesztiválon is – tájékoztatott a lelkész.
Felújított templom, emlékplakett Bethlen István tiszteletére
A 176 éves templomot 2017–2022 között újították fel, ami teljes, külső-belső felújítást, a bútorzat cseréjét, új fűtésrendszer beszerelését jelenti. A munka nagy részét a gyülekezet önkéntesen vállalta a lelkész és Kiss Márton gondnok vezetésével.
A költségek felét önerőből, felét a magyar kormány által biztosított támogatásból fedezték.
A templombelső nagyon ízléses, szép lett, kiemeli az eredeti szószék és szószékkorona, ahol a Bethlen család kígyós címere látható.
S ha már a címerről esett szó, a lelkész elmondta, hogy gróf Bethlen István, Magyarország volt miniszterelnöke emlékére, aki 1921–1931 között töltötte be ezt a tisztséget, születésének 150. évfordulója alkalmából egy emlékplakettet szeretnének elhelyezni.
Bethlen István, bár Gernyeszegen született – édesanyja gróf széki Teleki Ilona volt –, Mezősámsondon nőtt fel, és itteni birtokain gazdálkodott. Kastélyát 1953-ban lebontották, a nyomát is eltüntették, a helyén kultúrotthon épült. A hozzá fűződő emléktárgyakból, a feltételezhetően a kastélyból kikerült bútorokból egy emlékszobát szeretnének kialakítani.
A család kriptájából megmentett sírkövek a templomkertben vannak, sírkeretül a kripta bejárati ajtaja szolgál.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
