Mezőségi Fejlesztési Műhely Mezőmadarason

Idén június 23–25. között Mezőmadaras adott otthont a Mezőségi Fejlesztési Műhelynek, amelyet kilenc évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy a Mezőség fejlesztéséért tenni akarók számára találkozási fórumot, jövőtervezési lehetőséget biztosítsanak. Az idei fórumon kiemelt hangsúlyt kapott a magyar kormány által támogatott maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program. 

A fórum első napján a helyi művelődési házban házigazdaként Szabó Izolda, a mezőmadarasi Pro Ruris Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta az egyesület tevékenységét és a térségben működő többi civil szervezetet. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója a magyar kormány egymilliárd forintos maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programját ismertette. A műhely mezőségi résztvevői – közel hetvenen – nagy érdeklődést mutattak a program iránt, hiszen hamarosan megjelennek a kiírások, s a gazdák telekelésre, mezőgazdasági gép- és eszközvásárlásra, a kis- és közepes vállalkozók cégfejlesztésre pályázhatnak. A rendezvényen tizenegy településről vettek részt: Mezőbándról, Székelykövesdről, Marosludasról, Mezőbodonból, Mezőszengyelről, Mezőméhesről, Mezőzáhról, Mezőbergenyéből, Csittszentivánról, Nagysármásról és Mezőmadarasról. 

A műhely munkálatain több mint húsz civil szervezet volt jelen és mutatkozott be. Többek között Székely Lajos, aki a csittszentiváni Bandi Dezső Kulturális Egyesületet, Czirjék Lajos a Maros-mezőségi Művésztelepet, Tamás-Nagy Levente istvánházi lelkész a Malozsa völgyét, Varga Loránd a Dézsi Civil Műhelyt, Bartha Éva a Bonus Pastor Alapítványt, Balázs-Bécsi Attila és Enikő a szamosújvári Téka Alapítványt, Balla Ferenc a Kallós Alapítványt képviselte, a Civitas Alapítványt pedig dr. Hunyadi Attila, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, fentiek a szervezetek újdonságait és terveit ismertették. 

Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának főtitkára a mezőségi műhelynek az egész erdélyi Mezőséget átölelő fejlesztési terv kidolgozásában betöltött koordinációs szerepéről beszélt. 

A műhelyprogram további részében a jövőtervezés volt a fő téma. Tekintettel arra, hogy a vajdasági és a kárpátaljai hasonló gazdaságfejlesztési programok esetében is szükségessé vált a területi tervek kidolgozása, amelyek a pályázati források lehívásához biztosítanak hátteret, célszerűvé vált azoknak a témáknak a megtalálása, amelyek egy mezőségi fejlesztési terv gerincét alkothatják. 

Elhangzott, hogy várhatóan az év végéig készül el a mezőségi fejlesztési terv, ami 2018-ban és az azt követő években a tudatos, tervszerű forrásfelhasználás alapját jelentheti. Ennek érdekében idén egy második műhelyre is sor kerül, amelynek a nagysármási szórványkollégium ad otthont. 

 A cél az, hogy addig kialakuljon egy olyan fejlesztési keret, amelyet Sármáson véglegesíteni lehet.