Több mint százmilliárd eurós, tíz évre szóló gazdaságfejlesztési tervet mutatott be a kormány. Egy ekkora távra szóló, komoly hatástanulmányokkal alátámasztott dokumentum lehetne is egy olyan kiindulási pont, amelyre alapozva ezt a jobb sorsra érdemes országot és adófizetőinek életszínvonalát közelebb lehetne vinni az irigyelt nyugati országokban tapasztalhatóhoz. Viszont amikor azonnal alkalmazható mentőlépésekre is képtelen érdemben a kormány most, a válság idején, ugyan mennyire lehetne komolyan venni egy ilyen ambiciózus tervet?
Hatástanulmányokról nem sok szó esett még. Ha egy ilyen százmilliárdos nagyságrendű csomagról van szó, már legalább hónapok óta el kellett volna kezdeni a tanulmányok előkészítését. Egyrészt az eddigi teljesítmény láttán nehéz elhinni, hogy van az apparátusban ehhez elég szürkeállomány, másrészt azért már csak szivárgott volna ki valami a dolgokból az utóbbi időben. Szóval, ha dolgoztak, akkor azt nagyon csendben és szorgalmasan tették, de alapos a gyanú, hogy legjobb esetben is leporolták a régi szoci kormányprogramot, és rálicitáltak mind összegekben, mind határidőkben, hogy hatásosabbnak mutasson.
A terv anyagi megalapozásával is van baj, nem is kevés. A bejelentésnél az egészet elintézték annyival, hogy uniós és költségvetési forrásokból lenne pénz. Hogy ez mennyire komoly, az majd a legközelebbi költségvetési vitánál derülhet ki. De annyit még tudni,
hogy a beharangozott keretösszeg harmadát az uniós helyreállítási alapból Romániának jutó rész tenné ki. Ez az uniós helyreállítási alap a maga során szintén nagyon szép, ám egyelőre csak papíron létezik. Az eddigi hírek szerint részben uniós forrásokból, részben az Európai Bizottság által felveendő kölcsönből tevődne össze. Már a következő uniós költségvetés felett is több mint két éve vitáznak a brüsszeli irodákban, és még nem jutottak egyezségre, a kölcsön felvételéhez pedig konszenzus kéne a tagállamok között, mert az EB ezek nevében lépne fel, de ebben a kérdésben is távol állnak még a közös hangtól. Szóval abban az alapban már csak annyi a rejtély, hogy mennyi pénz lesz benne, és mikortól áll rendelkezésre, így korai még azokra a milliárdokra bármit is alapozni. Persze az uniós döntéshozás lassúságától függetlenül lehetne kitűnő terveket készíteni a várható alapok felhasználására, hogy amikor végre meglesznek, majd lehessen gyorsan lépni. Csakhogy amióta szép hazánk uniós tagállam, még sosem sikerült olyan jó terveket készíteni, hogy a nekünk jutó alapokat teljes mértékben meg tudjuk pályázni. Pont ezt a kapkodó liberális csapatot csókolta volna homlokon valamilyen rejtélyes múzsa, hogy hirtelen megtanuljanak rendesen pályázni? Csak a javunkra válhatna, ha így lenne, de azért van okunk ebben kételkedni. Szóval ez a valami nem annyira gazdasági fellendítési terv, hanem inkább olyan választási kampányprogram, amelyből egyedül annyit látni, hogy a készítői nemcsak a mostani, hanem a következő választásokat is meg szeretnék nyerni. De ennél még egyszeri szavazatszerzéshez is jobban kéne teljesíteni.
