Milyen sportot űzzön a gyerek?

Az egészséges életvitel kialakítását célszerű már gyerekkorban elkezdeni, mert ha a gyerek rendszeresen sportfoglalkoztatásra jár, felnőttkorában is folytatni fogja, és ez életvitellé alakul. A legtöbb szülő ragaszkodik is ahhoz, hogy gyereke sportfoglalkoztatásra járjon, de nincs tisztában azzal, hogy milyen sportok javallottak a különböző életkorokban. Egyesek nem tartják fontosnak gyerekeik módszeres megmozgatását, mások már óvodás korban beíratják őket különböző foglalkoztatásokra. És ez rendjén van így. Az okoz problémát, ha a szülő nem elég körültekintő a sportválasztásban. Valami olyan sportot szeretne, amely az ő személyét érinti vagy érintette. Olyan sportágat részesít előnyben, amiben ő sikeresen teljesített, vagy esetleg nem tudott teljesíteni, vagy olyant, ahová a barátok gyerekei járnak, vagy ami közel esik otthonához (stb.), és figyelmen kívül hagyja gyermeke akaratát. Sokan bajnokot akarnak nevelni, s már a gyerek 2-3 éves korában el akarják kezdeni, főleg olyan helységekben, nagyvárosokban, ahol egy-egy sportág virágkorát éli, és a bajnokok, élsportolók követendő modellként szolgálnak. Például Nadia Comăneci idejében a szülők százszámra adták be gyerekeiket 3 éves korukban tornára, vállalva a vele járó nehézségeket. Kedves szülők, helytelen a saját becsvágyunkat, kedvtelésünket ráerőltetni a gyerekre! Tisztában kell lenni azzal, hogy a különböző felépítésű és mentalitású gyermekeknek bizonyos életkorokban milyen tevékenység ajánlott. Ez azért nagyon fontos, mert akkor dől el, hogy a gyerek megszereti-e a sportot, ami egész életében végigkísérheti, vagy megutálja, és a sorozatos kudarcélmények miatt eltávolodik tőle. Fontos tiszta képet alkotni arról is, hogy milyen életkorban szabad elkezdeni a rendszeres, versenyszerű sportolást, mert így sok felesleges problémától, sérüléstől óvjuk meg a gyereket. Azt is tudni kell, hogy bármely sportág nehézségekkel, lemondásokkal és anyagi áldozatvállalással jár. Tehát az intenzív, versenyszerű sportolással érdemes várni. Figyelembe kell venni a gyerek testalkatát, fizikai képességeit, természetét, szervezetének működését és nem utolsósorban érdeklődési körét. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a nagyon intenzív mozgásformák, valamint a sportág specifikumának megfelelő egyoldalú szakfoglalkozás – bármelyik sportágról legyen szó – negatívan befolyásolja a gyermek csont- és izomrendszerének, ill. egészséges testi és lelki fejlődését. Számos példa van arra, hogy sok szülő nincs tisztában ezzel, és már 3-4 évesen beíratja gyerekét szakedzésre (tornára, műkorcsolyára, balettre), ahol a sport jellegzetességeinek megfelelően a korai szelekciót alkalmazzák, egyoldalúan fejlesztenek, szakosítanak, még mielőtt az általános harmonikus testfejlődés végbement volna, így pedig beleszólnak a gyerek egészséges fejlődésébe. Korunk egyik nagy negatív jellemzője az eredménycentrikusság. Ez természetesen kihat a szülőkre is, akik már három-négy képzésre is elvonszolják kisgyereküket, és nem veszik észre, hogy az fáradt, sápadt, természeténél fogva nem igényelne ennyit a mozgásból, ám olyan gyerek is van, aki alig várja, hogy minél több edzésre járjon (úszás, korcsolya, sízés, tánc, zongora), nyilatkozta büszkén egy szülő, mikor megkérdeztem, jár-e valamilyen foglalkozásra IV. osztályos gyereke. Ha belegondolunk, a tanügy nagyon eredménycentrikus, egymást érik a felmérők és kiértékelők, a gyereket a nagy információözönben állandóan minősítésekkel bombázzák, nem nehéz elképzelni, hogy gyerekünkben is idő előtt kialakul az eredménykényszer. Ráragad a szülőről, és akkor, amikor még a játékosságon kellene legyen a hangsúly, amikor még minden tevékenységet így kellene tanulni, már komoly célkitűzésekkel terheljük, és észre sem vesszük, hogy idő előtt felnőttet csinálunk belőle. Mi lenne a helyes út? A szakemberek olyan táborokat javasolnak, ahol a gyerek több sportággal is megismerkedhet játékos formában, olyan versengéseken vehet részt, amelyek mentális, szociális képességeire is rávilágítanak (küzdőszellem, önbizalom, kitartás, bátorság, önismereti adottság). Így kiderülhet, melyik sportág a megfelelő számára. 

A folytatásban részletezzük azokat a sportágakat, amelyek a különböző korosztályúak számára a legjavallottabbak, és amelyek nem akadályozzák a gyermek harmonikus fejlődését.

Bogdán Emese