Módosulnak a labdarúgás szabályai

A labdarúgás szabályait felügyelő testület, az IFAB, amelynek a négy brit szövetség és (négy szavazattal) a FIFA a tagja, és amelyben legalább öt szavazatra van szükség a nyolcból a szabályok módosításához, kiadta a 2024–2025-ös idénytől érvényes új szabálykönyvet.

A labdarúgás az egyik legkonzervatívabb sportág, ami a játékszabályoknak az újabb követelményekhez való igazodását illeti, s noha az IFAB minden évben számos szabálymódosító javaslatot vitat meg, mielőtt szintén minden évben kiadja a következő idényre érvényes szabályokat, csak nagyon keveset fogad el ezek közül.

A következő idényre azonban van két fontos újdonság. Az egyik a fejsérülést szenvedő játékosok cseréjére vonatkozik. Mivel sok esetben a fejsérülést szenvedett játékost taktikai okokból haboznak lecserélni az edzők (nem akarnak cserelehetőséget elpazarolni), vagy már az összes cseréjüket kihasználták, az új szabály lehetővé teszi, hogy a fejsérülést szenvedett játékosok cseréje rendkívüli módon történjen, azaz ne számítson bele a maximális számú csere közé, illetve a maximális csereablak közül se veszítsen el egyet a csapat. Az indoklás szerint a fejsérülések rendkívül veszélyesek, különösen, ha a sérültet nem látják el azonnal és szakszerűen. A szabály július 1-jén lép érvénybe, de az Eb-n, mert korábban kezdődik, még nem alkalmazzák. Ugyanakkor a Copa Americán már igen, ahol ennek érdekében egy rózsaszínű kártyát is bevezetnek. Ezt a játékvezető akkor mutatja fel, ha engedélyt ad a fejsérülés miatti rendkívüli cserére.

Egy másik fontos módosítás a büntetőrúgások idején a játékosok korai behatolása a tizenhatosba. A jelenlegi szabály az, hogy amennyiben a végrehajtó csapattársa behatol a büntetőterületre, mielőtt a labda játékba kerülne (azaz a kerületének megfelelő távolság megtétele után), és a büntetőből gól születik, a tizenegyest meg kell ismételni. Ha védőjátékos hatol be, és a büntető kimarad, szintén ismételni kell, illetve ha mindkét csapat játékosai behatolnak, akkor minden körülmények között megismételteti a játékvezető a büntetőrúgást. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezt a szabályt sok esetben lehetetlen betartani, az esetek 99%-ában a játékosok már akkor befutnak, amikor a végrehajtó odaér a labdáig, azaz még bőven azelőtt, hogy megtenné a kerületének megfelelő távolságot. A játékvezetők ilyenkor legtöbbször csak a kirívó esetekben jártak el, mások pedig azzal, hogy nagyon szigorúan alkalmazták a szabályt, feszültséget keltettek a pályán.

Nos, mostantól a büntetőt csak abban az esetben kell megismételtetni, ha a behatoló védő nyilvánvalóan befolyásolja a végrehajtót, illetve, ha a behatoló támadó nyilvánvalóan zavarja a kapust. 

Példával illusztrálva: a védő korán behatol a tizenhatosba, de nem befolyásolja a végrehajtót, a kapus pedig szögletre üti a lövést. Eddig ismételni kellett volna, most szöglet következik. Azonban ha a kapus véd, és a korán behatoló védő felszabadít, akkor ismételni kell. Ellentétes példa: a végrehajtó csapattársa hatol be korán, ezzel azonban nem befolyásolja nyilvánvalóan a kapust, a lövésből pedig gól születik. Eddig ismételni kellett, az új szabályok szerint azonban megadják a gólt. Az indoklás szerint a túl sok fölöslegesen megismételtetett büntető kiküszöbölését szeretnék, illetve elkerülnék az eredménynek olyan tényezők miatti befolyásolását, amelyek csupán technikai jellegűek. 

A többi szabálymódosítás csupán az eddigiek pontosabb megfogalmazása.