Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-01-15 16:27:00
Kínlódnak a meredek feljárókon, jókora kerülőt tesznek, hogy feljussanak a járdára, a sofőr jóindulatától függ, hogy felülhetnek-e vagy sem a buszra, és inkább lemondanak a színházi előadásról, mert nem tudják megközelíteni az épületet. Bár a vonatkozó törvény világosan előírja, hogy a különböző intézményeknek meg kell teremteniük a feltételeket a mozgássérült személyek akadálymentes ügyintézésére, ők naponta nehézségbe ütköznek. Olyan személyek osztották meg lapunkkal tapasztalataikat, akik kerekes székben kénytelenek tölteni mindennapjaikat.
A 2006. évi 448-as törvény előírja, hogy a különböző közintézményeknél, tanügyi, egészségügyi, illetve kulturális intézményeknél és kereskedelmi egységeknél megfelelő megközelítési és bejutási lehetőséget kell biztosítani a mozgáskorlátozottak számára.
A feljáró másik felén ablak
Az utóbbi években a közintézmények, egészségügyi egységek egy része eleget tett a követelményeknek, és kialakították a feljárókat, hogy elkerüljék a bírságot, azonban nem vették figyelembe, hogy ezeket kerekes székben ülők kell használják, és legtöbb esetben annyira meredekek, hogy egy egészséges embernek is kihívást jelent feljutni rajtuk. Gyógyszertárak előtt, de még orvosi rendelők bejáratánál is van feljáró, amelyet segítség nélkül nem tud igénybe venni a sérült. A várost járva a legabszurdabb helyzeteknek lehetünk tanúi, például egy, a marosvásárhelyi Mihai Viteazul utcai gyógyszertár előtt kialakított feljárón ha fel is gördül nagy nehezen a tolószékben ülő, egyenesen az ablaknak ütközik.
Kelemen Attila, a Hifa Románia Egyesület kerekes székbe kényszerült tagja szerint Nyugaton úgy alakítják ki ezeket a feljárókat, hogy a tervező beül egy tolószékbe és kipróbálja, hogy használható-e. Ha tévedett, kijavítja, újraépíti.
– Nálunk általában gyorsan megcsinálják, anélkül, hogy kikérnék hozzáértő személynek a véleményét, és olyan lehetetlen feljárókat alakítanak ki, hogy azon kerekes székkel simán hanyatt esem, annyira meredek. Vagy ha fel is jutok az ajtóig, az vagy túl keskeny, vagy felém nyílik, így nem tudok bemenni – tette szóvá a nehézségeket.
A kórházi mosdóba nem fér be a kerekes szék
A kórházak zömében lehetővé tették ugyan a sérültek bejutását, viszont ott egyéb nehézségekbe ütköznek. A mozgáskorlátozottakat tömörítő Hifa tagjai elmondták, egyesületük elnöke, aki maga is tolószékbe kényszerült, nemrég több mint egyhetes kórházi kezelésre szorult, és az ott töltött idő bebizonyította, az egészségügy sem áll készen a fogyatékkal élők ellátására, fogadására. – Annak ellenére, hogy a törvény előírja, nehezen fogadták el a sérültet kísérő személyi gondozót, először nem akartak ágyat, illetve étkezést biztosítani számára. Az egészségügyi személyzet egy része ugyanis nem ismeri az erre vonatkozó törvényes előírásokat. A gondozó folyamatosan a sérült mellett kell legyen, ugyanis a kórház személyzete nem tudja biztosítani a sajátos, állandó ellátást, amire a mozgáskorlátozottnak szüksége van. Ugyanakkor a kórházbeli mosdók bejárata annyira szűk, hogy tolószékkel lehetetlen oda bejutni. Ha a sérült gondozója éppen idős édesanyja, segítség nélkül meg sem tudja emelni ahhoz, hogy bevigye a mosdóba – számoltak be a negatív tapasztalatokról. Érdeklődésünkre, hogy miként járnak el, amikor tolószékes beteget utalnak be, Lavinia Abu Amra, a Maros Megyei Sürgősségi Kórház sajtószóvivője kifejtette, a sérült az adott osztályért felelős főasszisztensnél fel kell mutassa a rokkantsági bizonylatát, ha ezt megteszi, akkor természetesen az őt kísérő gondozónak is biztosítanak ágyat, illetve étkezést. A mosdókkal kapcsolatosan a szóvivő elismerte, hogy régi épületről van szó, és amikor a kórház épült, még nem voltak érvényben a jelenlegi előírások, így az osztályok zömében a mosdó ajtaján kerekes székkel nem tud begurulni a beteg. – Az újonnan felújított osztályokon igyekeztünk mozgáskorlátozottak által is használható fürdőket kialakítani. Emellett a kórházban lévő kerekes székek, amelyekkel a betegeket szállítják, kisebbek az átlagnál, így esetenként ezekbe helyezik át a mozgássérülteket, hogy eljussanak a mosdóba – tájékoztatott Lavinia Abu Amra.
A buszsofőr jóindulatától függ
– A tömegközlekedés kész katasztrófa, kézzel-lábbal mászom fel, vagy felhúznak, szóval kritikán aluli – mutatott rá a másik akadályra Györfi Júlia, a Hifa alelnöke, aki szintén segédeszközzel közlekedik. – Van néhány alacsony padlózatú busz, amin van ugyan leengedhető feljáró, de ott is a sofőr jóindulatától függünk, attól, hogy éppen zsémbes-e, van-e türelme megállni, hogy leengedje a feljárót. A közszállítási társaság vezetése részéről teljes nyitottságot tapasztaltunk, mindig mondták, hogy jelezzük, ha akadályba ütközünk, ha valamelyik sofőr megtagadja az intézkedést. Általában délután 4 óra után maxitaxik közlekednek, amire mi nem tudunk felülni, megtörténik, hogy két órát is várok a megállóban, kénytelen vagyok elengedni több maxitaxit és buszt várni, amire fel tudok ülni – tette szóvá.
Megkeresésünkre Ioan Truţă, a Siletina Impex közszállítási vállalat járatfelelőse közölte, a városi útvonalon közlekedő 60 buszból 48-on van leengedhető feljáró, amely lehetővé teszi a tolószékben ülők fel-, illetve leszállását. Amikor a sofőrök hozzáállását tettük szóvá, a járatfelelős hangsúlyozta, a járművek vezetőinek kötelességük leszállni és leengedni a feljárót, ha észreveszik, hogy a megállóban mozgássérült várakozik. A Marosvásárhelyt Marosszent-györggyel összekötő vonalon közlekedő kiránduló típusú buszra, illetve a többi peremjáratra ellenben már nem tudnak felszállni.
A színházlátogatásról is le kell mondaniuk
A 2006. évi 448-as törvény értelmében nemcsak az ügyintézésben és egészségügyben, hanem a kulturális intézményekben is lehetővé kell tenni a tolószékbe kényszerültek bejutását, viszont ez sem mindenütt történt meg.
– A Kultúrpalotánál készítettek feljárót, hátul a könyvtár felől lehet bejutni, valaki kell, aki segítsen, mert egyedül azon is nehéz feljutni, de legalább a jóindulat megvolt. A színházba csak lépcsőkön lehet bejutni, ha barátokkal megyek és nem az idős szülőmmel, akkor esetleg ők felvisznek. Ha nincsenek barátok, a színházlátogatók segítségére szorulok, így inkább nem megyek – vázolta a lehetetlen helyzetet Kelemen Attila.
Kitérőt kell tenni, hogy felguruljanak a járdára
A járdákra való fel-, illetve legördülés, valamint az egyes intézmények megközelítése során is akadályba ütköznek a mozgáskorlátozottak.
– Adott helyen, például a Romtelecom épülete és a Maros Mall közötti átjárón, az úttest egyik felén ki van alakítva a járdaszegélynél a lejáró úgy, hogy azon le tudjunk jönni az úttestre, ellenben sok esetben a másik felén már nincsen, ahol felmehetnénk a járdára a kerekes székkel, így kivárom, míg újra zöldre vált a lámpa a gyalogosoknak, visszajövök oda, ahonnan elindultam, és keresek egy másik átjárót. A Kossuth utcai lakosság-nyilvántartó előtt ugyanez a helyzet, egyik felén lemegyek, a másikon nem tudok felmenni. Az épület bejáratánál van egy nyaktörő feljáró, de ha be is jutunk ezen, azzal még nem értünk semmit, hiszen újra három lépcső fogad. A lift valamiért le van állítva.
A polgármesteri hivatalban általában megbeszéljük az időpontot, amikor fogadnak, és a hátsó bejáratnál találkozunk az illetővel. De az emeleti gyűlésteremben tartott tevékenységeken, megbeszéléseken nem tudunk részt venni – válaszolta Kelemen Attila, amikor az intézmények megközelíthetőségéről faggattuk, ahová akarva-akaratlanul kénytelenek időnként bejutni a sérültek.
Ioan Chiorean, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóirodájának illetékese szerint folyamatban van a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, aminek az eredményeképpen liftet helyeznek üzembe a hivatal épületében, hogy a mozgáskorlátozottak az emeleti irodákat is meg tudják közelíteni. Ugyanakkor az Enescu utcában egy földszinti székhelyet bocsátottak a mozgáskorlátozottakat tömörítő egyesület rendelkezésére.