Munkaerő-liberalizálás

• 2014-04-29 16:14:41

• Vajda György

Az idéntől az Egyesült Királyságban megszűntek a munkaerő-piaci korlátozások a romániai és bulgáriai munkavállalók számára.

Az idéntől az Egyesült Királyságban megszűntek a munkaerő-piaci korlátozások a romániai és bulgáriai munkavállalók számára. Ez a külföldi sajtóban indulatokat váltott ki, ennek ellenére a hazai munkaerő-közvetítő irodák tapasztalata szerint nem nőtt meg a kivándorlók száma, sőt, több ezer állás maradt betöltetlen. A munkaerő-vándorlásról Csatlós Orsolyával, a Tjobs munkaközvetítő ügynökség sajtószóvivőjével beszélgettünk.

– Tapasztalatuk szerint hogyan változott a munkaerőmozgás a korlátozás megszüntetése után?

– Cégünk Romániában és Magyarországon tevékenykedik, álláskereső platformunkon több mint 500 munkaerő-közvetítő hirdet, ezért ezeknek az adatoknak a tükrében válaszolhatok a kérdésre. A 2014. januári statisztika alapján 350 brit munkaadónak a 40%-a 2014 januárjában minimum 12 hónapos munkaszerződést ajánlott a romániai munkavállalók számára, 37,5%-a a munkáltatóknak nem tüntette fel a hirdetésben a szerződés típusát, 13,5%-a maximum 12 hónapig szerződtet. A munkáltatók 35%-a fedezi a különböző munkavállalók biztosításait, 15%-uk fedezi az úti- és szállásköltségeket, 10%-uk az étkezést is. 2014. január 1–31. között a legtöbb külföldi állásajánlatot a következő öt országtól kapta Románia: Anglia (37,72%), Németország (11,85%), Görögország (11,54%), Olaszország (5,10%), Franciaország (4,64%). A munkavállalók számára az angliai állásajánlatok kedveztek, mivel 24,28%-kal volt nagyobb a jelentkezési arány, mint a németországi állásokra.

– A brit közvélemény kedvezőtlenül fogadta a munkaerőpiac liberalizálását, a statisztikai adatok viszont azt igazolják, hogy van igény a romániai és bulgáriai munkaerőre. Mik a tapasztalatok e téren?

– Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a brit sajtóval, a Telegraph-fal, a BBC-vel, a Huffington Post-tal, és érdekes, hogy ellentétes szempontokat is feltártak a beszélgetések során. Mivel januártól több mint 350 közvetlen brit munkaadó hosszú távú szerződéseket ajánlott a román és bolgár állampolgárok számára, ez csakis azt jelenti, hogy mégis szüksége van a brit államnak a romániai munkaerőre, ezt bizonyítja a több ezer brit munkakínálat is. Úgy gondoljuk, hogy a szigorítások jogosak, viszont amennyiben mind a brit munkaadó, mind az innen emigrált munkavállaló jogszerűen jár el, és a munkaszerződésben feltüntetett előírásokat betartja, nincs ok az aggodalomra. A migráció és más országokban való munkavállalás mindig jelen volt és jelen lesz. A jogszerű eljárás a legbiztonságosabb és a legfontosabb mind a munkaadók, mind a munkavállalók szempontjából.

– Melyek a „menőbb” szakmák?

– A külföldön dolgozni akaró román állampolgárok által leginkább keresett és legkedveltebb szakmákat (férfiak és nők pályázatait összesítve) az idén a hotel/turizmusban (közel 27 ezer pályázat), az építőiparban (közel 21 ezer pályázat) és a mezőgazdaságban (közel 12 ezer) hirdették meg. A tavalyhoz viszonyítva ez a trend nagymértékben nem változott, csak annyi különbséget lehetett mérni, hogy az építőipar megelőzte a mezőgazdaságot. A legkevesebb pályázatot a fordító és tolmács, a biztosítások, a humán erőforrás és pszichológia munkakörökre mértek.

– Nemek szerint ki milyen állás iránt érdeklődik leginkább?

– Az említett adatok szerint 30 ezerrel több férfi pályázott, mint nő a külföldi álláslehetőségekre Romániából. Holott mind a két táborból a legtöbben a nagy-britanniai munkákra pályáztak (nők köréből közel 13 ezer és férfiak köréből közel 31 ezer), érdekes és különböző tendenciákat mértek a nemek között a Tjobs.ro online álláskeresési platformon. Anglia, Németország, Franciaország, Olaszország és a munkakörök esetében a hotel/turizmus, az idősgondozói, a folyami hajós és éttermi munkák a közös preferenciák közé tartoznak mind a férfiak, mind a nők esetében. A top 10 pályázatokból kiemelve kiderült, hogy csak nők pályáztak amerikai, osztrák és belföldi állásokra. A férfiak pályáztak Belgiumban, Dániában és Svédországban elérhető állásokra, a nők esetében a statisztikák azt jelzik, hogy kevésbé vállalnak ezekben az országokban munkát. Romániából a szebbik nem képviselői köréből a hotel/turizmus (7.229 pályázat), idősgondozás (6.006 pályázat), egészségügyi személyzet (3.849 pályázat) és gyerekgondozás (2.350 pályázat) terén pályáztak leginkább. A férfiak főként építőipari munkákra (18.817) pályáznak, ezt követi a hotel/turizmus 16.350 pályázattal, illetve a mezőgazdasági munkák, ezt igazolja a 8.396 pályázat is. A legtöbb állásajánlat a fentiekben említett munkakörökben magas fizetést ígér, ugyanakkor némely munkaadó ingyenes szállást és étkezést is biztosít a munkaszerződés függvényében.

– Köztudott, hogy a kereseti lehetőségek vonzzák a külföldön boldogulást keresőket. Van-e rálátás arra, hogy milyen keretek között mozognak a fizetések bizonyos szakmákban?

– Tekintettel arra, hogy a legnagyobb kínálat Angliából érkezett, erről készítettünk kimutatást euróban. Nos, az orvosok átlagos havi bruttó fizetése 5000–7000 euró, az ipari munkásoké 2400–5000, az építőiparban dolgozóké 1700–3200, az egészségügyi alkalmazottaké 1600–4000 euró, a gyerekgondozók, szociális ellátást vállalók 400–500 eurót kereshetnek, de ez legtöbb esetben kiegészül a házigazda által biztosított szállással és teljes ellátással (étkeztetéssel).

– Van-e életkor szerinti kimutatás?

– Igen, ilyen szempontból is követjük a munkaerő-piaci mozgást. Tapasztalataink szerint a 18 – 25 év közötti fiatalok nagyobb százalékban mennek ki, és kint is maradnak. A legtöbb pályázó 25 és 35 év közötti, azonban ezek közül nagyon sokan, még ha hosszabb időszakot külföldön is dolgoznak, hazatérnek, és itthon fektetik be az ott megkeresett pénzt. A bankok kimutatásai szerint is leginkább ebben a korcsoportban levők utalnak hazai számlákra pénzt. A 35 év felettiek legtöbb hat hónapos idénymunkát vállalnak, közülük szinte senki sem akar kint maradni végleg.

– Főleg a fiatalok panaszkodnak arra, hogy befejezik tanulmányaikat, de több helyen szakmai tapasztalatot kérnek alkalmazáskor, aminek nem tudnak eleget tenni. Mit tegyenek ebben a helyzetben?

– Azt javasolom a fiataloknak, hogy akár a középiskolában, de főleg az egyetemen különböző cégeknél gyakorlatozzanak, vállaljanak önkéntes munkát, mert az uniós munkaerő-szabályozások szerint az önkéntes munkát szakmai tapasztalatként fogadják el. Ez akár a szakmai önéletrajzban is sokat számíthat. Mi több, csoportos gyakorlatra is lehetőség van. Csak nálunk több ezer ilyen gyakornoki kínálat van.

– Több esetben szigorú feltételeket, elvárásokat fogalmaznak meg a munkaadók. Mire kell odafigyeljenek az állást keresők, hogy sikeresen pályázzanak?

– Amennyiben munkaerő-közvetítőn keresztül választanak munkahelyet, az első fontos lépés az önéletrajz. Ebben a valóságnak megfelelően fel kell tüntetni minden szakmai képzést, illetve mindent, amihez ért a munkavállaló, mert sok esetben lehet, hogy az kerül előtérbe, amit a munkavállaló kevésbé tart fontosnak. A következő lépés az állásinterjú, ahol tulajdonképpen letesztelik a jelentkező szakmai tudását. Fontos, hogy az idegennyelv-tudás szintjét pontosan jelöljék be. Volt már eset, hogy valaki az állás elfoglalásának reményében haladó szintet jelölt be, s közben kiderült, hogy hiányosságai vannak, s azonnal elbukott. A beszélgetésen pedig legyenek természetesek, egyszerűek, önmagukat adják, és ne játsszanak szerepet, mert ha fel is veszik, utólag kiderül, hogy nem illeszkednek be az új környezetbe, és ez mindkét fél számára kínos lehet. Ennél még fontosabb a szerződés aláírása. Mielőtt erre sor kerülne, nagyon alaposan el kell olvasni a szöveget. A munkáltató köteles két példányban a munkavállaló saját nyelvén elkészíteni a szerződést, ugyanakkor a munkaerő-közvetítőnek a feladata mindenfajta eligazítást nyújtani a körülményekről, ideértve a biztosítást, egészségügyi ellátást, de még arról is tájékozódni kell, hogy milyen távolságra van az esetleges szállástól a munkahely, hogyan lehet eljutni Romániából a céghez stb. Ez fontos azért is, mert akkor előre ki lehet számítani, hogy mennyi pénzt tudnak megtakarítani, egyáltalán megéri-e a munkavállalás.

– Tudomásunk szerint voltak olyan esetek, amikor a munkavállaló közvetítő révén jutott külföldre, és ott kiderült, hogy a cég nem is létezik.

– Vannak hamis, csaló ügynökségek a piacon – szerencsére egyre kevesebben –, akik először elveszik a pénzt a közvetítésért, majd valójában semmit sem kínálnak. A munkakeresőnek tudnia kell, hogy a munkaközvetítést a 156/2000-es törvény szabályozza. A munkaerő-közvetítőknek pedig rendelkezniük kell az úgynevezett TEOR- (munkaköri leírás) számmal, ami munkaközvetítés esetén a 7810-es, illetve munkaerő-kölcsönzés, lízing esetén a 7820-as. Ezt a megyei munkaügyi igazgatóságok bocsátják ki. A cégeket pedig le lehet ellenőrizni. Aki nem rendelkezik ezzel, az törvénytelenül működik. Mindezek mellett fontos támpont a szerződés, illetve az, ha valamelyik munkaerő-közvetítő cégen keresztül intézik az alkalmazást, mert ezek kötelezően fel kell vállalják az iratok rendezését is, így ha bármilyen gond van, ezek alapján akár jogi felelősségre is vonhatók a közvetítők. Ez nagyobb biztonságot jelenthet, mert valóban volt eset, amikor alig tudott hazajönni a hamis közvetítő révén külföldre jutott munkavállaló.