Munkahelyi kiégésre két hét betegszabadság

• 2024-11-12 17:00:00

• Tasnády Ádám

– Évente legalább 2000 órát dolgozunk, ezzel dobogósak vagyunk az EU-ban –

A szenátus elé terjesztett törvénytervezet szerint a kiégés (a munka okozta fizikai és mentális kimerültség) foglalkozási betegségként lenne elismerhető, ami az érintettek számára betegszabadságot, pszichológiai tanácsadást és akár a munkaidő csökkentésének lehetőségét is biztosítaná. Mint ismert, a múlt hónapban egy bukaresti cégnél egy 27 éves nő életét vesztette munka közben, miután rosszul érezte magát, és a főnökei nem engedték haza.

– Szerintem a legjobb megoldás egy legalább kéthetes szabadság lenne, amely alatt az illető elszakadna a munkától, ideális esetben a megszokott környezetétől eltérő helyen tartózkodna, és pihentető tevékenységekkel foglalkozna – mondja Keren Rosner pszichológus, akit az observatornews.ro idézett.

Románia Lengyelország után a második helyen áll Európában a kiégéses esetek tekintetében. Tízből hat munkavállaló panaszkodik a munkahelyi kiégésre, tízből kettő pedig annyira stresszes, hogy akkor is felmondana, ha nem kapna más állásajánlatot. A túlhajszoltság, akár a munka, akár a magánélet miatt, kiégéshez vezethet, amikor már nem vagyunk hatékonyak és produktívak.

A törvényjavaslat kimondja, hogy a kiégést a foglalkozás-egészségügyi szakemberek diagnosztizálhatnák: „A szakemberek értékelése mellett a diagnózist a közegészségügyi igazgatóság (DSP) is megerősíti. A betegszabadságnak, mint más foglalkozási megbetegedések esetében is, arányosnak kell lennie a súlyossággal. Az illető pszichológus és a DSP javaslatot tesz a szabadság időtartamára is” – magyarázza Irineu Darău (USR), a törvénytervezet kezdeményezője.

A kezdeményezők szerint a kimerültségben szenvedők gyógykezelési költségeit a munkabaleset-biztosítási alap fedezné. Az érintettek számára a munkaidő csökkentését és bizonyos esetekben a vállalat egy másik részlegére való ideiglenes áthelyezést is lehetővé tennék. A munkáltatók gondoskodnának arról, hogy a munkavállalók mentális egészségét rendszeresen felmérje a foglalkozás-egészségügyi orvos.

A modern élet egyensúlyának megőrzése és a kiégés elkerülése egyre nagyobb kihívást jelent – különösen akkor, ha a munkánkat teljes odaadással végezzük. Sokan hajlamosak vagyunk túlzásba vinni a munkát, és elfeledni a kikapcsolódást. 

Lukács-Márton Réka pszichológus, sportmentáltréner, egyetemi oktató nyilatkozott lapunknak arról, hogy hogyan ismerhetjük fel a kiégés korai jeleit, és mit tehetünk ellene.

– Hogyan definiálható a kiégés? Egyáltalán, van ennek tudmányos meghatározása?

– A kiégés egy olyan állapot, amelyben az egyén elveszíti a motivációját, nehezen veszi rá magát napi feladatai elvégzésére. Számos tényező okozhatja ezt, beleértve a hosszan tartó stresszt és azt az érzést, hogy munkánkat nem értékelik sem emberileg, sem szakmailag. A kiégés nem csupán a munkahelyen jelenhet meg, hanem bármilyen, hosszú távú elfoglaltság során, amelyben nem tapasztalunk pozitív visszajelzést – például a sportban is előfordulhat.

– Melyek a kiégés első jelei, melyekre okvetlen figyelnünk kell? 

– Az ingerlékenység és az örömtelenség a leggyakoribb tünetek, ahogyan a teljesítmény csökkenése is. Az egyén nem tud teljes energiával nekilátni feladatainak, amit gyakran kísérhetnek testi tünetek, például magas vérnyomás, alvásproblémák vagy gyomorpanaszok. Fontos felismerni ezeket az intő jeleket, hogy időben próbáljunk változtatni életvitelünkön.

– Igaz, hogy a kiégés azokra jellemző, akiknek nagy elvárásaik vannak?

– A kiégés bárkit érinthet, de vannak olyan foglalkozások – például a segítő szakmák –, amelyek különösen hajlamosítanak rá. Az orvosoknál, pszichológusoknál, tanároknál és ügyfélszolgálati dolgozóknál gyakran előfordul, hiszen ritkán kapnak pozitív visszajelzést, és nagy nyomás alatt dolgoznak.

– Hogyan hozhatjuk egyensúlyba a hivatásunkat és a magánéletünket? 

– Manapság a munka és a magánélet határai elmosódtak, az online értekezletek vagy az éjszakai üzenetküldések természetessé váltak. Fontos lenne azonban, hogy korlátokat szabjunk magunknak. Például ne válaszoljunk hétvégén munkahelyi üzenetekre, és tegyünk meg mindent, hogy a szabad-

időnkben valóban feltöltődhessünk.

– Ha valaki a közvetlen környezetünkben a kiégés jeleit mutatja, hogyan segíthetünk? 

– Fontos, hogy érezze: mellette állunk, és támogatjuk őt. Hasznos lehet egy támogató közösség, csoport, ahol az érintettek megoszthatják egymással tapasztalataikat. Egyesek számára a munkahelyváltás is frissítő hatással bírhat, az új generáció már jóval nyitottabb erre a lehetőségre.

Réka tanácsai segítenek abban, hogy felismerjük a kiégés jeleit, tudatosan kezeljük a stresszt, és megtaláljuk az egyensúlyt életünk különböző területei között.