Megváltozott kedden a gazdaság teljesítményével kapcsolatos utóbbi időbeli kormányzati diskurzus: aznap tette közzé a kormány gazdasági előrejelzési bizottsága a pontosított idei prognózisát, amiben már csak 2,9 százalékos bővülést remélnek idénre a korábbi 4,3 százalék helyett. Még nem tudni, mennyire pontos ez a becslés, a bejelentés időzítése viszont telitalálat volt, mert ugyanaznap a mérvadó román gazdasági lap a márciusi költségvetési adatokat szellőztette meg, amelyekből szintén az látszik, mint a lapunkban korábban említett megugró csődhullámból is: baj van.
Ezt egyelőre kozmetikázással igyekeznek elfedni, legalábbis a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos adatokból ez köszön vissza. Ebből az adónemből a pénzek részben visszatéríthetők a szabályokat ismerő és a lehetőségeikkel jól sáfárkodó cégek számára. Igen ám, de ha a kormány szándékosan késlelteti a visszatérítést, akkor a kasszában több marad, és ez a voltaképpen jogtalanul ott tartott többlet hajlamos elhitetni az ártatlan szemlélővel, hogy a kormánynak több pénze van, mint a valóságban.
Más adatokkal viszont nem lehet játszadozni, és itt sokkal jobban látható a zűr nagysága. Ilyen a cégek nyereségadója. Ebből márciusban a tavalyi adatokhoz képest 45 százalékos volt a visszaesés, ráadásul a zuhanás gyorsult az év első két hónapjának azonos irányú, de mérsékeltebb trendje után. Magyarul, a háború nélkül is volt baj elég, de a konfliktus és nyomában a szankcióhullám megfelezte a versenyszféra nyereségeit. Azét is, aki még talpon van egyáltalán. Ez ellen tehetett volna a kormány a befektetések növelésével, és lépten-nyomon igyekszik is elhitetni a közvéleménnyel, hogy így is cselekszik. Csakhogy az adatok szerint idén márciusban 14 százalékkal költöttek kevesebbet befektetésekre, mint egy évvel korábban, és ezt a mélyrepülést úgy sikerült felmutatni, hogy a múlt év első negyedében voltaképpen költekezni sem lehetett, mert csak tavaszra lett költségvetés, lévén, hogy a pártok azelőtt a parlamenti választási marakodással voltak elfoglalva a munka helyett.
Aminek nem kéne, az viszont rendületlenül növekszik. A hiteltörlesztések költségére márciusban 1,3 milliárdot kellett költeni, ami 30 százalékkal volt több az egy évvel korábbi hasonló kiadásnál. Így nem csoda, hogy a hiány is hasonló tempóban nő, az év első két hónapjában összesen volt 9,5 milliárdos deficit, márciusban erre 6,3 milliárd tevődött rá. Így az év második felére az optimistán félrebeszélő nyilatkozatok helyét a megszorítások fogják átvenni, és majd az oroszok nyakába varrják a balhét. Csak részben jogosan.
