2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Július 11-e a népesség világnapja. Ilyenkor érdemes megtekinteni azokat a honlapokat, amelyekből pontosan követhető, hogy másodpercenként hány ember születik és hal meg a Földön. A vasárnap délelőtti (tíz és tizenegy óra közötti) adatok szerint (amikor ezeket a sorokat írtam), a világon 7.767.317.210-en éltünk. Idén közel 44 millióval nőtt a Föld lakossága, számunk naponta 169.984-gyel gyarapodott, és 70.619-en távoztak az élők sorából. A halottak számát feltehetően növelték a világszerte dúló koronavírus-járvány áldozatai is, a pozitív népesedési mutatót azonban nem befolyásolták olyan arányban, ami a túlnépesedés látványos csökkenéséhez vezetett volna.

Ha visszafelé tekintünk, az utóbbi időszakban a világ népessége átlagosan 14 évenként nőtt egymilliárddal, 1987. július 11-én érte el az ötmilliárdot, az ENSZ két évvel később a népesedés világnapjává nyilvánította ezt az időpontot. 

Közismert tény, hogy Ázsiában élnek a legtöbben, a világ népességének 60 százaléka. Az összlakosság 4,6 milliárd körül van, számuk idén 22,7 millióval nőtt, 39,6 millió gyermek született és 16,9 millióan haltak meg. A világ népességének 60 százalékát jelentő ázsiai lakosoknak a 19 százaléka Kínában, 18 százalékuk Indiában él. Gyorsan változó mutatókkal Afrika zárkózik fel Ázsia mögött, 1,3 milliárd lakosával (a világ népességének 17 százaléka). 

747 millió lakójával Európa a világ népességének 10 százalékát adja, és a többi földrésszel ellentétben ez a szám fokozatosan csökken. Ahogy egyébként Románia lakossága is. A július 12-i adatok szerint ez 19.233.090 volt, messze a Ceauşescu által megálmodott és megvalósított hajdani 23,4 milliótól. A csökkenés, amely a statisztikák szerint 2050-re 16.259.789 millió lakost vetít előre, évente 126.000 személlyel kevesebbet jelent. 

Miközben száz év alatt Földünk lakossága megnégyszereződött, a termelés és a keletkezett hulladék a hússzorosára emelkedett. Míg 1990-ben 500 millió autó szennyezte a légkört, a feltételezések szerint 2050-re számuk hárommilliárd körül lesz, ha sikerül áttérni a jobbára elektromos meghajtásúra, akkor talán kevesebb légszennyezéssel. 

Az utóbbi években az átlaghőmérséklet világszinten hat százalékkal növekedett, ami jelentős mértékben nehezítette meg az élelmiszerek előállítását, holott közben a megszaporodott népességnek nagyobb volt az étvágya és a vízszükséglete is. A növekvő fogyasztás a környezetkárosodás (erdőirtás, a talaj, a vizek szennyezése) mértékének a növekedéséhez vezetett. Csak az idén 2,7 millió hektár erdőt vágtak ki, 3,7 millió hektár föld vált megművelhetetlenné talajerózió és 6,3 millió hektár elsivatagosodás miatt.

Kiszámították, hogy 15.677 nap van hátra a Föld olajtartalékának kimerüléséig, 57.622 napra elengedő a földgáz és 148.791 napra a Föld széntartaléka. 

Ahogy Kellermayer Miklós, a neves sejtkutatónak Az élet című könyvében olvashatjuk, nem azért jutott bajba az emberiség, mert túl sokan élünk a Földön, hanem azért, ahogyan élünk, ahogy éltetőnket, az erdőségeket kiirtottuk, s közben „mindent elszennyeztünk, megmérgeztünk, levegőt, talajt, vizeket s legfőképp a saját lelkünket”. Az adósság nagy, és nagyon gyorsan törlesztenünk kell. Amíg még egyáltalán lehetséges. Erre lehetne ösztönző erő a népesség világnapja is. 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató