A múlt rendszer vívmányait megéneklő közlemények hangulatára emlékeztető nyilatkozatban számolt be július végén a pénzügyminiszter arról, hogy az adóhatóság túlteljesítette a féléves bevételi tervet. Ez magában jó dolog, akkor is, ha a többlet nem valami egetverő, az előirányzatnak egy százalékára sem rúg. Arról már nem pisszent a tárcavezető, hogy bezzeg a kiadásoknál messze túlteljesítette a tervet a kormány.
Csak a miniszteri nyilatkozat után több nappal hozta nyilvánosságra a szaktárca a kiadási adatokat, amelyek rekordokat döntő költségvetési hiányról árulkodnak. Az idei egész évre tervezett deficitnek már az év feléig „sikerült” összehozni a 77 százalékát, ami azt jelenti, hogy az idei évből még hátralevő két választási kampánnyal és a hamarosan jelentkező újraszámolt nyugdíjkiadásokkal akkora lesz az idei költségvetési hiány, hogy a Marsról is látszani fog.
Az egyik mérvadó gazdasági lapban megszellőztetett részletes adatokból jól látszik az is, hogy az a kormányzati diskurzus, mely szerint az óriási államháztartási hiány a beruházások miatt keletkezne, akkora lódítás, ami rendesebb helyeken már bűnvádi elbírálás alá esik. Látszatra tényleg hatalmas pénzek mennek befektetésekre, de azok jó része uniós forrásból származik, a kormány saját hozzájárulásából a féléves kiadásoknak az egetverő 8 százaléka ment beruházásokra. Saját alapokból közel 27 milliárd lejt költött a kormány beruházásokra az év első felében. Miközben ennek közel háromszorosát, közel 78 milliárd lejt fordítottak az állami alkalmazottak bérére. A kormány illetékesei rendszeresen szoktak szavalni arról, hogy megfontoltan költekeznek, ezzel szemben a bérkiadások éves összevetésben 23 százalékkal nőttek az első fél évben, „csekély” duplájával a 11 százalékos előirányzatnak. Hasonló nagyságrenddel nőttek a kormány dologi kiadásai is, amelyek az év első felében közel 46 milliárd lejt vittek el, ez is nagyságrendileg duplája annak, amit a kormány saját erejéből beruházásokra költött. A beruházásokra szánt alapok nagyságát nem érte el, de lendületesen közelít hozzá az államadósság kamataira elfolyó pénz, ami az első fél évben 17,6 milliárd volt, tíz százalékkal több a tavalyinál éves összevetésben.
Tehát, a tervezetthez képest minimálisan magasabb adóbevételekkel szemben az év első felében a kormány masszívan meghaladta a bérekre és a dologi kiadásokra tervezett összegeket, csak ennél a két tételnél tízmilliárdnál is többet költöttek az előirányzottnál. A valóság az, hogy a megfontolt költekezésről regélő politikusi nyilatkozatokkal szemben a kormány úgy költekezik, mintha nem lenne holnap, és ebben az esztendő második felében sem lesz semmi változás, sőt. Ennek a böjtje majd a választások után jön, és a bőrt, mint mindig, az adófizetőkről fogják lehúzni.
