Nagykorúsították a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Marosvásárhelyi Református Kollégium tizenkettedikeseit

„Egy új ént avattak, aki nyitott a szellemi fejlődésre, és bátran, hittel veszi az akadályokat”

Diákokkal, szülőkkel, tanárokkal telt meg zsúfolásig február 18-án, hétfőn délután a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyterme, ahol közel ötórás színvonalas műsor keretében avatták nagykorúvá a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Marosvásárhelyi Református Kollégium végzős diákjait. 

Az eseményt a Református Kollégium kórusa nyitotta meg Enyedi Csaba Márton lelkész tanár irányításával, majd Cătana Cristina és Incze Gáspár házigazdák a 11-es évfolyam nevében bátorították a felnőtté válás, az Élet kapujában álló társaikat, hogy „Maradjatok küzdő diákok! Álljatok ki magatokért, egymásért, és a helyes utat kövessétek, akkor is, ha az küzdelmesnek, nehéznek bizonyul! Kívánjuk, hogy merjetek álmodni, hogy szálljatok harcba vágyaitokért, hogy a gyermeki önbizalom lángja ne aludjon ki szívetekben”.

– Ez az a nap, amikor lehetőségünk nyílik hangosan kimondani: büszkék vagyunk rátok! Hiszen eljutottatok ifjúkorotok legszebb és egyben legnehezebb szakaszához: amikor megismerhettétek önmagatokat, vágyaitokat, korlátaitokat, tehetségeteket. Ebben a folyamatban szeretettel támogattunk, segítettünk benneteket, mi, az iskola, tanáraitok és a családotok is – mutatott rá a felnőtté válás folyamatának összetettségére Mátéfi István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója köszöntőbeszédében. Hozzátette: a szalag színe a reményt jelképezi, a bizalmat, az intelligenciát, a becsületet, az igazságot. A szalagon látható két évszám (2015–2019) pedig jelképesen magába sűríti a Bolyaiban, illetve a Refiben eltöltött évek emlékét. Ugyanakkor felelősségteljesebb gondolkodásra és cselekedetre is sarkall a szalag viselése. „A jövőben is merjetek nagyok lenni, gondoljatok nagyot, és valósítsátok meg álmaitokat” – így hangzottak az útravalónak szánt szavak. 

– Az ősi iskola karjaiba fogadott benneteket, s adott nektek minden tőle telhető jót: tudást, értelmet, de hitet, szeretetet, törődést is. És adott új barátokat, osztálytársakat, szerelmet, élményekkel teli kirándulásokat, felejthetetlen bulikat, sulis csintalanságokat, de adott törődő osztályfőnököket, tanárokat, dicséretet és dorgálást – sorolta Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója mindazokat az élményeket, amelyekkel a maturandusok az iskolai évek alatt gazdagodtak, s amelyeknek köszönhetően magabiztosabban léphetnek most a felnőttkorba. 

A szervezők nevében Simon Dorottya, a XI. Beta osztály tanulója szólt az ünneplőkhöz: „Ettől a pillanattól a magad ura lehetsz, senki sem mondhatja meg, hogy mit csinálj, de ez felelősségvállalással is jár. Emellett a felnőtté válás a lehetőségekről is szól, arról, hogy hallasd a hangod, megtaláld önmagad, fejlődj, megtaláld a célod, s valóra váltsd álmaid”. 

Koncz Andrea XII. A osztályos diák köszönetét fejezte ki tanárainak és családjának, azaz a jellemformálóknak. Szerinte a szalagavatón egy új ént avatnak fel, aki nyitott a szellemi fejlődésre, és bátran, hittel veszi az akadályokat, bármit is hozzon a jövő. 

Az ünnepelt osztályok színpadra vonulása előtt a rendkívül találékonyan, élénk képzelőerővel összeállított rövidfilmeket tekinthették meg az érdeklődők. Diáktársaik és tanáraik tapsa közepette az osztályfőnökök feltűzték az iskolához tartozás, a gyermekkortól való elválás és a felnőtté válás jelképét a kilenc maturandus osztály 256 diákja mellére. 

A programterv rengeteg más gyönyörű produkciót is tartogatott a meghívottak számára: a már hagyományossá vált bécsi keringőt, melyet a tizenegyedik évfolyam adott elő, valamint a zenekör, a kórus és a néptánccsoport fellépését. Márton Előd iskolalelkész útravalót fogalmazott meg, melyet közös imádkozás követett. 

A szalagavató ünnepséget a közös éneklés zárta, Nemes Nagy Ágnes Tanulni kell című megzenésített versét dalolták az egybegyűltek. 

Az állófogadáson a szervezőket kértük, osszák meg velünk gondolataikat. 

Hajdu Zoltán, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatója

– A szalagavatót nagyon hosszú felkészülési folyamat előzte meg, hiszen szeptemberben, már az iskolakezdés után elkezdődik a táncok betanulása, a szervezés. Amivel a leginkább küszködünk, a nagyobb terem hiánya. Helyszűke miatt minden diák részéről csak egy szülő lehet jelen gyereke nagykorúsítási ünnepségén. Volt év, amikor a nagyobb befogadóképességű Kultúrpalotában tartottuk az eseményt, s reményeink szerint jövőre visszatérünk oda, de más lehetőségekben is gondolkodunk. Így ezután mindkét szülő jelen lehet gyermeke szalagavatóján. 

Dr. Puskás Attila koordinációs szervező tanár, a XI. B osztályfőnöke

– Ez az ünnepség a marosvásárhelyi magyar közösségnek is az ünnepe, amely ezt fel is vállalja azáltal, hogy önzetlenül támogatja a rendezvényt. 

Az idén új elemekkel próbáltuk gazdagítani a műsort, a leginkább a kisfilmekre, az osztálybemutatókra koncentráltunk, ahol az összesen négy percig tartó, rövid képkockákba négy év eseményeit sűrítették bele, a diákélet minden csínjával, a gyerekek, majd fiatal felnőttek őszinteségével. 

Incze Gáspár (XI. B), a rendezvény házigazdája

– Fárasztó és kimerítő volt a szalagavató szervezése és lebonyolítása, de megérte, hiszen örömet szerezhettünk végzős diáktársainknak. 

Nagy Annamária