NATO- csúcsértekezlet
Az Európa védelmére szánt rakétapajzs elsô fázisának létrehozásáról, az "okos védelem" bevezetésérôl és arról döntöttek vasárnap chicagói csúcstalálkozójukon a NATO-tagállamok vezetôi, hogy a francia erôk idô elôtti hazarendelése ellenére tartják magukat az afganisztáni csapatkivonás eredeti ütemtervéhez.
Az Európa védelmére szánt rakétapajzs elsô fázisának létrehozásáról, az "okos védelem" bevezetésérôl és arról döntöttek vasárnap chicagói csúcstalálkozójukon a NATO-tagállamok vezetôi, hogy a francia erôk idô elôtti hazarendelése ellenére tartják magukat az afganisztáni csapatkivonás eredeti ütemtervéhez.
A bejelentés szerint a védelem mûködik, és alapszinten képes rá, hogy megsemmisítse a bejövô rakétákat. A szövetség ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban mûködô csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó, Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása. A rendszer létrehozása négy fázisból áll majd, teljes hadrendbe állítása 2020 körül várható.
Anders Fogh Rasmussen NATO-fôtitkár kijelentette: "továbbra is érvényben van" a NATO Oroszországnak szóló meghívása, hogy mûködjön együtt a rakétavédelem kiépítésében. Irán megnevezése nélkül kijelentette: "valós" fenyegetést kell elhárítani.
A tagállamok úgy döntöttek hogy az "okos védelmet" teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. "Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyûjtjük és megosztjuk kapacitásainkat, prioritásokat tûzünk ki, és jobban koordináljuk erôfeszítéseinket" – írta Facebook- oldalán Rasmussen. Az "okos védelem" keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá.
A szövetség növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti az oktatást, és e projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerôsíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttmûködést. "A NATO-nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon Szíriában" – hangoztatta a NATO fôtitkára.
"Mint ahogy eddig is hoztunk áldozatokat közös biztonságunkért, egységesek vagyunk eltökéltségünkben, hogy véghezvisszük ezt a küldetést" – jelentette ki Barack Obama a megnyitón. Az amerikai elnök figyelmeztetett, hogy "nehéz napok" várnak még a szövetségre, de megerôsítette: a francia erôk idei kivonása nem változtat a szövetség ütemtervén, miszerint harcoló alakulatait 2014 végéig vonja majd ki Afganisztánból. Jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik Afganisztánban. A NATO-erôk 2013 második felétôl az afgánoknak adják át a vezetést a harci mûveletekben, és túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.
Guido Westerwelle német külügyminiszter figyelmeztetett, hogy a "kivonulási verseny" csak a terrorfenyegetést erôsítené. Angela Merkel kancellár is kijelentette, hogy Németország "nagyon határozottan" kiáll az "együtt be, együtt ki" elv mellett.
A tanácskozás idején több ezer tüntetô demonstrált a csúcsnak helyt adó konferenciaközpont, a McCormick Place elôtt. Anarchista jelképeket viselô tiltakozók és a rendôrök között szórványos összetûzések alakultak ki. A demonstrálók közül többtucatnyit ôrizetbe vettek, többen megsérültek.
