A NATO együttműködést, Moszkva együtt döntést szeretne
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára ismételten arról biztosította Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy a NATO tervezett európai rakétavédelmi rendszere nem irányul Oroszország ellen, és nem is változtatja meg a stratégiai egyensúlyt.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára ismételten arról biztosította Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy a NATO tervezett európai rakétavédelmi rendszere nem irányul Oroszország ellen, és nem is változtatja meg a stratégiai egyensúlyt.
Az atlanti szövetség tagországainak külügyminiszterei csütörtökön – kétnapos brüsszeli értekezletük zárónapján – megbeszélést folytattak az orosz diplomácia irányítójával, és arról próbálták meggyőzni, hogy a rakétavédelmi tervek az olyan veszélyek elhárítását célozzák, amelyek a jövőben Európára és Oroszországra egyaránt leselkedhetnek.
A 28 NATO-miniszter és Lavrov együttes ülésének kezdetén Rasmussen felhívta a figyelmet arra, hogy ma már harminc állam rendelkezik rakétatechnológiával, vagy ilyen programon dolgozik, és ezen államok közül néhány már ma is el tudná érni rakétáival az atlanti szövetség területét.
A NATO együttműködést kínál az oroszoknak a rakétavédelem terén, de értesülések szerint ez az együtt-működés jórészt a radarokkal nyert információk kicserélésére szorítkozna, míg
az oroszok valamiféle „együtt döntési” mechanizmust is szeretnének a védelmi rendszer működtetésében. Az orosz fél hiányolja ugyanakkor, hogy a NATO nem hajlandó írásban jogi kötelezettséget vállalni arra, amit szóban már sokszor mondott, nevezetesen, hogy a tervezett NATO-rendszer nem veszélyezteti Oroszországot.
„A NATO–Oroszország stratégiai partnerség nem olyasmi, aminek örülünk, ha van, hanem olyan valami, ami szükséges mind a NATO-nak, mind Oroszországnak” – fogalmazott a csütörtök délelőtti együttes ülés kezdetén Rasmussen.
