Ne üljenek karba tett kézzel!

Módosulhat a 231/2018-as törvény alkalmazási határideje

Mint ismeretes, Császár Károly Maros megyei RMDSZ-es szenátor javaslatára tavaly elfogadták a 231-es törvényt, amely módosította a 18/1991-es földtörvényt. Ennek alapján rendezhették a tulajdonjogot azok is, akik korábban államosított, kollektivizált telket kaptak és rá házat építettek. Mivel a törvény megjelenésétől számítva szűk határidőt szabtak meg a dokumentáció benyújtásáig, szükségessé vált a határidő módosítása. A jogszabály alkalmazásáról a határidőt módosító javaslat kezdeményezőjével beszélgettünk. 

 – Miért volt szűk az alkalmazási határidő?

 – A 18/1991-es földtörvényt módosító 231/2018-as törvény alapján az említett esetekben december 6-ig lehetett benyújtani a jogtulajdont visszaigénylő kéréseket a megyei földosztó bizottságokhoz. Mivel a törvény megjelenését követően – 2018. augusztus – elhúzódott a kérvények kezelését rendező szabályzat kidolgozása, amelyet csak novemberben jelentettek meg a megyei földosztó bizottságok, alig egy hónap állt az érintettek rendelkezésére ahhoz, hogy többek között rendezzék a hagyatékot, topográfiai méréseket készítsenek.

 – Tegyük hozzá, hogy a kataszterezés igencsak költséges, s mivel elindult egy országos program, nagyon nehéz szakembert találni. Ez is konkrét akadály lehet. 

 – Valóban, folyamatban van az országos kataszterezés, de ez leginkább a kültelkekre vonatkozik. A topográfusok vonakodnak a belsőségek feltérképezésétől, mivel ez igen aprólékos munka, és nyilván ezt a tulajdonosnak kell fizetnie. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy az 1991-ben kibocsátott 18-as törvény lehetővé tette a beltelkek visszaigényelését, telekeltetését. Sokan azonban azzal a meggyőződéssel használták a területeket, hogy a tulajdonjog rendezve van. Most viszont az a nemzedék, amelyik annak idején a kollektív gazdaságok által adott területre házat épített, kihal, és az örökösök kerülnek olyan helyzetbe, hogy az ingatlan még mindig a román állam tulajdona, vagy netán egy korábbi tulajdonosé, nincsen telekelve, illetve utólag kézzel írott, ún. zsebszerződéssel cserélt tulajdonost. Az ilyen helyzetekre gondolva született meg tavaly az a törvénymódosító javaslat, ami segít megoldani a jogi zsákutcába került ügyintézést. 

 – Ha erre lehetőség volt, akkor miért nem lehetett előrelépni az 1991-es törvény erre vonatkozó cikkelyének alkalmazásában? 

 – A korábbi törvény előírta, hogy vissza lehet kérni az említett jogi helyzetben levő telkeket, azonban a megyei földosztó bizottságok hoztak egy olyan szabályzatot, amiben igazolásként naprakész telekkönyvi kivonatot kértek. Ez abszurdum volt, hiszen ha lett volna naprakész telekkönyv, akkor nem kérték volna a területet használók, hogy telekeljék. Még jegyzőként – 50 más Maros megyei polgármesteri hivatallal közösen – bíróságon megóvtuk a megyei földosztó bizottság ezen szabályzatát, a pert elvesztettük, és így továbbra is érvényben maradt ez a kitétel, amelyet törvény által megszüntettünk. A felmérések igazolták, hogy 2013 és 2017 januárja között az összes erre vonatkozó kérést a megyei földosztó bizottságok 99%-ban elutasították. 

 – Tegyük hozzá, hogy a módosító javaslat által előírt dokumentumok beszerzésének említett gyakorlati akadályai mellett nem volt kellőképpen népszerűsítve ez a lehetőség. Talán ezért nem léptek az érintettek? 

 – Ahogy tavaly a Hivatalos Közlönyben megjelent a 231-es törvény, azonnal népszerűsítettük. Szórólapot készítettünk, amelyet – legalábbis Maros megyében – minden polgármesteri hivatalba eljuttattunk, a sajtóban több alkalommal ismertettem a jogszabályt. 

Típuskérvényt juttattunk el a polgármesteri hivatalokba, hogy megkönnyítsük az ügyintézést. Amint említettem, nem miattunk történt mulasztás. Folyamatosan felkerestem a polgármesteri hivatalokat, hogy az alkalmazás folyamán felmerült gondokról értesüljek, és amennyiben lehet, a határidőt módosító kezdeményezéssel együtt az ezeket rendező javaslatokat is benyújthassuk a törvényhozó fórumok elé. 

 – Van-e konkrét helyzet, amelyet a 231/2018-as törvény alapján sem lehet rendezni, megoldani? 

 – Van. Az olyan telkek esetében, amelyeket az államosítást követően a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az 1960-as évben házépítés céljából átadtak tagjaiknak, és kiderült, hogy az 1912-es kataszteri nyilvántartás szerint van tulajdonosa a teleknek. Ebben az esetben a területet használók az 1974/58-as területrendezési törvény alapján  2,5 árat telekelhettek. Az 1991-es törvény alapján a korábbi – az 1912-es nyilvántartásban szereplő – tulajdonos örököse pl. nem kérte vissza a földterületet. Az 1991-es törvény szerint, mivel időközben a telekre ház épült, nem is kaphatta volna vissza természetben, csak kárpótlásra jogosult. A területet és az időközben felépített házat használó, ha  rendezni akarta volna az államosítás előtti tulajdonos örökösével a tulajdonviszonyt, akkor sem tudná, hiszen azt sem lehet tudni, hogy ki az illető, hol van... szóval még nem találtunk megfelelő megoldást az ilyen esetekre, így a megyei földosztó bizottságoktól várok gyakorlati javaslatot, amelyet a határidő-módosítással együtt törvényerőre emelhetünk. Több ilyen esettel találkoztunk a Felső-Maros mentén, úgyhogy megyénkben is vannak olyanok, akiket ez a helyzet érint. 

 – Van-e konkrét felmérés arról, hogy hány családot érint a 231/2018-as törvény, és hányan éltek eddig a lehetőséggel? 

 – Sajnos nem készítettünk felmérést. De például Gyulakután, ahol jegyzőként dolgoztam, tudom, hogy a községben levő belterületek tulajdonosainak több mint 40%-át érinti a törvény, és alig 10%-uk nyújtott be a 231/2018-as törvény alapján kérvényt. Ismerve a megyénkbeli helyzetet, ezt az arányt általánosítani lehetne. Jó lenne, ha a polgármesteri hivatalok készítenének egy kimutatást, és eljuttatnák hozzám, hogy ezzel is alátámasszam a határidő-módosítás szükségességét. 

 – Mikor fogadhatja el a parlament a határidő-módosító javaslatot?

 – A szenátusban kezdeményeztem a javaslatot, ezt mintegy 50 szenátor támogatja, remélem, hogy minél előbb a plénumba kerül, majd – mivel sürgősségi eljárást kértem – döntő fórumként a képviselőház is letárgyalja. Meg kell várjuk a kormány véleményezését, ami elhúzódhat. Remélem, február első hetében a szenátusban letárgyaljuk, leghamarabb március elején kerülhet a Hivatalos Közlönybe. Eddig úgy van, hogy a 231/2018-as törvény megjelenésétől számítva 120 napos határidőn belül kell benyújtani a tulajdonjog-visszaigényléshez szükséges okiratokat a megyei földosztó bizottsághoz. Mivel a törvény 2018. augusztus 6-án jelent meg, az igénylés 2018. december 6-án lezárult. Mi azt kértük, hogy a törvény megjelenésétől számítva egy év álljon rendelkezésre, így jövő augusztusa lehet a határidő, de volt olyan PSD-s szenátorkolléga, aki azt javasolta, hogy ötéves határidőt szabjunk meg, így nem lehet tudni, mi lesz a végeredmény. Az a lényeg, hogy aki ennek alapján rendezni szeretné a tulajdonjogot, ne üljön karba tett kézzel, hanem intézkedjen, és szerezze be a szükséges okiratokat.