2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A honvédelmi miniszer elrendeli, hogy Marosvásárhelyen állítsák fel a gyorsfegyvernemi hadapródiskolát.


(Folytatás április 16-i lapszámunkból)

1940. szeptember legelején a román líceum elköltözik. (Az augusztus 30-án kelt nagyvezérkari parancs szerint a kiürítés iránya Temesvár, szeptember 1-jétől itt folytatja működését a középfokú katonaiskola.) Megint üresen áll az épület, mint két évtizeddel korábban. 1941. március 12. A honvédelmi miniszer elrendeli, hogy Marosvásárhelyen állítsák fel a gyorsfegyvernemi hadapródiskolát, kiegészítve a fogatolt és gépkocsizó vonat csapatnemek részére szükséges képzéssel. Ehhez március folyamán a hadügyi tárca 1 millió 600 ezer pengőt is kiutal az iskola épületének rendbehozatalára és felszerelésére, illetve bővítésére.

Ziegler Arnold mérnökkari őrnagy, a kivitelezés vezetője 1942. május 5-én jelenti a minisztériumnak, hogy nagyvonalakban befejeződött a hadapródiskola átalakítása, bővítése. Új legénységi épület, garázsok, istállók, műhelyek, a lovarda és altiszti lakások készültek el. Bevezették az épületbe a központi fűtést, parkosították a főépület előtti térséget, tujákkal ültették be, kialakították az iskola gyakorlóterét, azaz a későbbi lóversenyteret Marosszentgyörgy felé. Épületeket vásároltak tanári lakásoknak. A meglévőket korszerűsítették, környezetüket parkosították. 1943 januárjában megszerzik a vásárhelyiek közkedvelt erdei fogadóját, a Székely Kioszkot, amit tiszti étkezdévé alakítanának át. A tervekbe beleszól a háború. (Ma óvoda az új kórház közelében, az orvosi egyetem felső kapujával szemközt.)

Az épületben fúrnak-faragnak, tantermeket alakítanak ki, ablakokat kell üvegezni, mindent újra kell bútorozni, mert a kivonuló líceum tanszemélyzete és legénysége valamennyi mozdítható tárgyat magával vitt-hurcolt. (Ugyanez a helyzet 1944 őszén, négy év múltán.) 1943. október 10-én a hadapródiskola kápolnájában felavatják azt az oltárképet, amelyet Dudinszky Rudolf hadpiktor készített. Haász István tábori püspök szentelte fel.

Az 1918-ban honos tanügyi viszonyokhoz képest az újraberendezkedő hadoktatást átszervezték, modernebb követelményekhez igazították. A középszintű katonai képzésben 1941-től az Osztrák-Magyar Monarchia korából újra felélesztett hadapródiskolák játszották a főszerepet. Ezek a középfokú iskolák azonban eltértek a korábbi hadapródiskoláktól, csak nevükben voltak azonosak a Monarchia korabeliekkel. Létrehozásuk hiányt pótolt, ugyanis alantostiszteket képzett, akiknek az oktatása-nevelése a trianoni béke rendelkezései miatt az 1920-as évektől megoldhatatlan volt: a rejtés rendszerébe ez már nem fért bele. Így egy fokozat kimaradt a katonai képzési rendszerből. A hadapródiskolákban a csapattisztképzést fegyvernemenként szervezték meg, figyelembe véve, hogy a hadseregnek rövidebb idő alatt nem különösebben magas képzettségű tisztekre is szüksége volt. Hat ilyen iskola jött létre: M. Kir. Görgey Arthur Honvéd Műszaki Hadapródiskola, Budapest; M. Kir. Honvéd Repülő Hadapródiskola, Budapest; M. Kir. Csaba királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola Marosvásárhelyen; M. Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Nagyváradon; M. Kir. Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola Pécsett; M. Kir. II. Rákóczi Ferenc Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola pedig Sopronban.

Ennek megfelelően 1941. augusztus 1-jén Altorjay Jenő alezredest kinevezik a hadapródiskola parancsnokává. Az iskola is augusztus elsején indul. Szeptember 1-jén kell bevonulniuk az elsőéveseknek, akik előképzést kapnak, szoktatják őket a katonás fegyelemhez, a kaszárnyaélethez, október elsején pedig mind a négy évfolyamon megindul a tanítás. Ugyancsak szeptember első napjaiban vonultak be az iskolához beosztott kiképzőtisztek, tanárok, a gazdasági hivatal vezetője, az intézet főorvosa és a tanszékek beosztottjai, a hivatalok.

Novemberben már arra gondol a város, hogy bővíteni kell az oktatási intézmény kiszolgálórészlegeit. Néhány fontosabb esemény a rövid három tanévből: 1941. december 19.: a városi tanács az 1942. évi költségvetésből 1900 pengőt szán a hadapródiskolában létesítendő alapítványokra (tehetséges vásárhelyi növendékek támogatása). Ennek az intézménynek volt növendéke Székely János költő, műfordító, esszéíró, a Látó szerkesztője. Erről az intézményről szól emlékezetes regénye, A nyugati hadtest.

1943. január 26-án egy álmos vasárnap délután a főépület bal szárnyán tűz üt ki a padlástérben. Az említett részen éppen átépítés folyik. A vizsgálat kideríti, szándékos gyújtogatás történt, de a tetteseknek soha nem akadtak nyomára. Június 3-án nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter Marosvásárhely vendége. Többek között megtekinti a hadapródiskolát, az iskolanapi hadijáték-bemutatót és a növendékek hadgyakorlatát. (Az iskolanap május 30., Csaba napja, de a kitűzött napon a hadügyminiszter nem lehet jelen a gyakorlatokon, ezért napolják el június 3-ra.)

1943. október 1-jétől az utolsó marosvásárhelyi tanévben (1943/44) az intézetbe felvettek 406 főt.

1944. február 9-én Altorjay Jenő ezredes az iskolaparancsnok küldöttséggel keresi fel a város és a vármegye elöljáróit, csapatzászlót kér az iskola számára. A küldöttséget Mikó László főispán, Májai Ferenc polgármester és Márton Zsigmond alispán fogadja. Minden támogatást megígérnek, s fogadalmukat be is váltják a június 4-i iskolanapi ünnepséggel. Székely kaput állítanak fel a főtéren a zászlóavatóra. A kormányzót Dálnoki Veress Lajos altábornagy, hadtestparancsnok képviseli. Az ünnepségen altorjai Kozma István vezérőrnagy, a székely hartárvédelmi alakulatok parancsnoka fogadja az iskolát. A csapatzászlót Májai Ferenc polgármester adja át, sorra felkötik rá a meghívott szervezetek a zászlószalagokat. A Siguranţa börtöneit is megjárt Imecs P. Károly katolikus és Koncz Sándor református lelkész áldja meg az iskola zászlaját.

Közben azonban történik egy s más a világban, hogy egyebet ne említsünk, 1944. március 19-én a németek megszállják az országot. 19-20-án az iskolában is általános mozgósítást rendelnek el. Május első napjaiban összeszedik a vidék zsidóságát, júniusban kiszállítják őket a haláltáborokba. Az orosz csapatok elérik a Kárpátok vonalát, s ezért az iskolaparancsnokot, Altorjay ezredest a keleti frontra vezénylik. Helyette június 24-től új parancsnoka van az iskolának, Saád József alezredes.

1944. május 6-án véget ér az utolsó tanév a hadapródiskolában. Ezután már csak katonai gyakorlatok vannak hátra. Románia augusztus 23-án kiugrik a háborúból és az addigi szövetségesei ellen fordul. Szeptember 1-jén Nyárádtőnél a határon át behatolnak az első román előőrsök. Augusztus 28-án a IV. és V. éves növendékek bevonulási parancsot kapnak, felszólítják őket, hogy sietve térjenek vissza Marosvásárhelyre, ui. ki kell üríteniük az iskola épületét. (Közben megtartják a felvételit az 1944/45-ös tanévre!) Szeptember 1.: az iskola növendékei sebtiben leteszik a katonai esküt.

1944. szeptember 2. A front közeledtével a hadapródiskolát Sopron környékére költöztetik át. Az iskola felszerelését és a tanulókat a Kisállomásról indítják el. Majd a háborús események közeledtével, folytonosan hátrálva, már maguk is harcba keveredve, a növendékek és a tanárok egy részét Németországban (Bergen), más részüket Dániában éri a háború vége.1

*

1945. június 20. körül Luka László, az RKP titkára felveti Csőgör Lajosnak, a magyar egyetemi tárgyalódelegáció tagjának, hogy a kolozsvári egyetem magyar orvosi kara költözzön át Marosvásárhelyre a volt kadétiskola épületébe. (Közismert az összeférhetetlenség a Szebenből visszatérők és a Kolozsváron talált egyetem polgárai között.)

1945. augusztus 8. A hadügyminisztérium az 1.160 sz. határozattal (megjelent a Hivatalos Közlönyben) a kadétiskola épületét hosszú lejáratú használatba adja a nemzetnevelési minisztériumnak.

1946 elején Luka László (Vasile Luca) többször is sürgeti a városi tanácsot, hogy üríttesse ki a Köteles utcai Szanatóriumot, ahol a volt zsidó deportáltakat és munkaszolgálatosokat ápolják, az épület ui. kell az egyetemi klinikák – szülészet, nőgyó-gyászat – számára.

1946. február 1-jén Csőgör Lajos rektor jelenti, hogy a kadétiskola épületei közül csupán egy készült el, a tanárok és diákok fogadására; a kilenc klinika két kórházépületben működik.

1946. február 11. Marosvásárhely első felsőoktatási intézménye, a Bolyai Egyetem orvosi kara megkezdi működését.

 

1 Az adatok forrása: Vécsei László: A marosvásárhelyi Magyar Királyi „Csaba királyfi” Honvéd Gyorshadnemi Hadapródiskola története 1941-1945. Tatabánya, 1998. http://mek.niif.hu/03400/03483/03483.pdf

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató