Nehezen indul a betétdíjas rendszer

Jelentős gazdasági és környezetvédelmi lépés

December 6-án, szerdán a régi városháza nagy gyűléstermében Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter tájékoztatót tartott a megyei tanács által meghívott, érdekelt helyi közigazgatási egységek, szolgáltatók és cégek képviselőinek az 1074/2021-es kormányrendeletről, amelynek értelmében Romániában 2023. november 30-ától elindult a betétdíjas rendszer, aminek alapján a különleges jellel ellátott pille- és alumíniumpalackok, illetve üvegek 50 bani ellenében beválthatók az automata begyűjtőközpontokban vagy a rendszerbe lépő üzletekben. A tájékoztatás utáni beszélgetésből kiderült, hogy az ország jelentős gazdasági és környezetvédelmi lépéséről van szó, azonban a rendszert még tökéletesíteni kell. 

Tánczos Barna elmondta, 2021 januárjában kezdődtek meg a tárgyalások a rendszer bevezetéséről az italgyártó és -forgalmazó cégek képviselőivel, a visszaváltó rendszert működtetőkkel. Ezek társulásaként hozták létre a RetuRO Rt.-t, amely kezeli a rendszert. Elismerte, hogy egyes cégek nem elég szakszerűen járnak el, és emiatt még nem tökéletes a rendszer, de hosszú távon hatalmas környezetvédelmi és gazdasági hatása lesz az országban. Az említett kormányrendeletet 2021 őszén hozta meg a kormány, majd egy évre rá a rendszer beindításának dátumát 2023. november 30-ára tűzte ki. A cél az, hogy a használt palackok ne a termőföldekre, erdő- és útszélekre kerüljenek, hanem a szelektív rendszerben minél több hulladékot hasznosítsanak újra. 

Az előzetes felmérések szerint Romániában évente 7 milliárd italcsomagoló eszköz kerül forgalomba. Azon 13 európai ország tapasztalata szerint, ahol már működik a betétdíjas rendszer, elérhető, hogy három éven belül az így kikerülő mennyiség akár 90%-át újrahasznosítsák. Azt tudni kell, hogy a betétdíjas rendszer egyelőre azokra a 0,1 liter és 3 liter közötti űrtartalmú üveg, alumínium és a pillepalack (műanyag flakon) italcsomagolásokra vonatkozik, amelyek címkéjén rajta van a különleges védjegy és vonalkód, ami alapján az automaták felismerik a csomagolást. 

Ez alól a csomagolt folyadék állaga miatt kimaradnak az olajos-, az ecetes- és a tejespalackok. Egyelőre azonban kevés ilyen védjeggyel ellátott palackot gyártottak le. A jogszabály szerint a betétdíjas rendszerben megvásárolandó palackok értelemszerűen 50 banival drágábbak lesznek, ezt a kereskedők kötelesek külön az erre kijelölt polcokra helyezni az adott termékcsoporton belül, és feltüntetni a polcokon és a számlán is, hogy a palack visszaváltható. 

Fontos, hogy a palackot a kiürülése után a vásárló NE préselje össze, hiszen mind a védjegy, mind a vonalkód sértetlenül kell maradjon. A palackokat az automatáknál vagy a rendszerbe belépett üzleteknél, áruházaknál kézi begyűjtéssel lehet visszaváltani, 50 baniért darabját. A visszaváltott palackért a vásárló az automatáknál értékjegyet (vouchert) kap, amelyet levásárolhat a rendszerben levő üzletekben, áruházakban, vagy készpénzre válthatja a kasszánál. Egyelőre a rendszer a pénzügyminisztériumnál, illetve a pénzügyi hatóságnál akadt el, ugyanis ki kell dolgozni a visszaváltás könyvelési rendszerét, illetve lesz majd telefonos applikáció is, ami megkönnyíti a visszaváltást. Egyelőre ez még várat magára. 

Az összes, italt árusító kiskereskedésnek kötelezően regisztrálnia kell üzletét a www.returosgr.ro honlapon, majd ennek alapján aláírnak egy szerződést a RetuRO-val, így visszakapják majd az értékesített palackok árát. 

Továbbá regisztrálnak egy gyűjtőhelyet is, ami a rendszerben levő automatát jelenti, vagy az erre kijelölt kézi begyűjtőt. 

A rendszerbe lépett áruházak, üzletek először kapnak a RetuRO Rt.-től ingyen tíz különleges zsákot és kötegelőt, amibe a visszaváltott palackokat csomagolják, és a megadott ütemterv szerint a RetuRO szállítja el a boltoktól a számlálóközpontokig, majd az újrahasznosító üzemekbe; az automatákat is a RetuRO üríti ki. A többi zsákot azonban a cégnek kell megvásárolnia a RetuRO rendszerben. 

A szálloda- és vendéglátóipari cégek (szállodák, vendéglők, bárok, kocsmák stb.) nem kötelesek gyűjtőhelyként regisztrálni, viszont a megjelölt palackokat kötelezően a RetuRO rendszerbe kell majd visszaszolgáltatni, tőlük is a rendszer működtetője szállítja el a kiürült palackokat. Ha a fogyasztó elvinné a palackot, akkor az 50 banis garanciapénzt fel kell számolni neki,  fogyasztás utáni fizetéskor ez is megjelenik a számlán. 

A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy főként a vidéki – 200 négyzetméteres felületűnél kisebb – közélelmezési egységek társuljanak, és egy begyűjtőközpontot alakítsanak ki. 

A helyhatóságok segítségével, támogatásával a községközpontokban is felállíthatók automata begyűjtők. 

A tájékoztatást követő beszélgetésen felmerült néhány kérdés, amelyek elsősorban a rendszer tökéletesítésére vonatkoztak. Az egyik felvetés szerint, amennyiben az előre jelzett ütemben, három éven belül a palackok 90%-át a RetuRO rendszerben értékesítik, csökken a hulladékgazdálkodási vállalatok által begyűjtött mennyiség, így – mivel a szállítási díjat ennek alapján számlázzák le az önkormányzatok – megtörténhet, hogy „nem éri meg” elszállítani a szemetet, és felmondanak a cégek. Tánczos Barna reálisnak tartotta ezt, ezért szerinte ki kell dolgoznia a környezetvédelmi és a pénzügyminisztériumnak egy rendszert, amivel némiképpen kompenzálják majd ezt a szolgáltatást. Ameddig ez nem létezik, megtörténhet, hogy emiatt a helyhatóságok arra kényszerülnek, hogy megnöveljék a hulladékgazdálkodási díjat. Azt is hallottuk, hogy fél év szükséges ahhoz, hogy a hulladékkezelő vállalat, illetve az önkormányzatok pontosan kimutassák, az új rendszer mennyiben érinti a rendszeren kívül összegyűlt mennyiséget. 

Egy másik gazdasági megoldás lehet a szállítási program átszervezése, de mindezeket az intézkedéseket csak az eredmények, számítások függvényében lehet majd meghozni. 

Amúgy a jogszabály is féléves átmeneti időszakot jelöl meg,  ez idő alatt kell és lehet tökéletesíteni a betétdíjas rendszert. 2024. június 30. után csak betétdíjas palackok kerülhetnek forgalomba, amelyeket a RetuRO rendszerben kell gyűjteni, fenntartva az ebből kimaradt hulladékok begyűjtését és szállítását megoldó szelektív gazdálkodást. 

Azt is tudni kell, hogy az eddigi „klasszikus” szelektív begyűjtőknél (a lakó- és tömbházak mellett is) nem számolják fel a rendszert, továbbra is kihelyezik a szelektív gyűjtőedényeket, ahova – a védjeggyel ellátott palackok kivételével – minden más műanyagot, fémet és üveget kell kihelyezni. 

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy van-e megfelelő feldolgozókapacitás az országban. A volt miniszter kifejtette, jelenleg annyi feldolgozóüzem működik, hogy külföldről pótolják a „nyersanyagszükségletet”, így várják, hogy végre a pillepalackok és más, a rendszerben levő csomagolóeszköz hozzájuk, és ne az erdőszélre kerüljön. 

Bár a kormányrendelet kötelezi a cégek, kereskedelmi egységek regisztrálását a rendszerbe, ennek elmulasztása miatt eddig még nem bírságoltak. Tánczos Barna hangsúlyozta, a jogszabályi kötelezettségtől eltekintve minden állampolgár erkölcsi kötelessége kell legyen a környezettudatosság, ezért – a rendszer kezdeményezőjeként – számít a lakosság józan gondolkodására, tenni akarására, és optimista a rendszer meghonosítását illetően. Hozzátette, az elmélet nagyon szép, azonban csak akkor teljes, ha ez a gyakorlatban is jól működik, és ez mindannyiunktól függ.