Nem csalódtak a könyves emberek

Szombat estére dobozokba kerültek az ünnep alkotóelemei, az elmúlt három nap varázsa azonban még ott lebegett a Színház téri szürkeségben.

Fotó: Rab Zoltán

Szombat estére dobozokba kerültek az ünnep alkotóelemei, az elmúlt három nap varázsa azonban még ott lebegett a Színház téri szürkeségben. Milyen volt, megfelelt-e az elvárásoknak a huszadik marosvásárhelyi könyvvásár? – kérdeztük a kiadókat, könyvkereskedőket. A szépirodalom és művészeti könyvek, albumok kategóriában is Szép Könyv díjat nyert Bookart Kiadó igazgatója, Hajdú Áron szerint idén valamivel nagyobb volt a kereslet az általa kínált kiadványok iránt, mint a korábbi években, főleg a díjazott könyvekből vásároltak sokan. A csíkszeredai Pro Print Kiadót vezető Burus Endre szintén elégedettségének adott hangot a vásári forgalmat illetően, és azt is hangsúlyozta, hogy ez nagyrészt a jó szervezésnek volt köszönhető.

Az udvarhelyi Árnika Könyvesbolt tulajdonosa, Miklós Levente kilenc éve jár a marosvásárhelyi könyvvásárra, és úgy érzi, hogy évről évre erősödik, minőségileg többet nyújt a rendezvény. A vásárlóerő viszont csökkent az elmúlt évekhez viszonyítva.

– Évekkel ezelőtt száz lej fölötti kiadásban gondolkodtak, a drágább, díszesebb könyveket keresték a látogatók, ma már 30 és 50 lej között költenek, és inkább a szerényebb kivitelezésű, de olvasmányosabb irodalmi és ismeretterjesztő műveket keresik. Nem távoznak nagy nejlonszatyrokkal megrakodva, de tartalmasabb, igényesebb olvasnivalót visznek haza az emberek – összegzett a könyvesbolt tulajdonosa.

Valamivel gyengébb forgalom

Káli Király István, a főszervező Romániai Magyar Könyves Céh igazgatója szerint a huszadik vásáron valamivel gyengébb volt a forgalom, mint a korábbi években, de a közönség ezúttal is kitett magáért.

– Úgy érzem, ismét megérte megszervezni a vásárt, amelyhez mi csak a teret biztosítjuk, tartalommal a vásárhelyi közönség tölti meg. Egy-két kivétellel a kiadók és könyvkereskedők is elégedetten távoztak, sőt, valaki azt is megkérdezte, hogy hogyan tudtunk a tavalyihoz viszonyítva újra emelni a szinten, és hova szándékszunk még innen eljutni. Önmagunkkal szembeni kötelességünk, hogy ne hagyjuk az elégedettséget eluralkodni magunkon, és igyekezzünk mindig többet nyújtani, de ehhez az a fajta igény kell, ami az itteni közönséget jellemzi.

– Lehet-e tudni, hogy hozzávetőlegesen mennyien látogattak el a vásárra a három nap alatt?

– Úgy gondolom, hogy több mint nyolcezren fordultak meg itt ezekben a napokban, időnként ugyanis egyszerre 400-500-an is jelen voltak a színház előcsarnokában. Egyes családok mindhárom napon gyerekestől eljöttek. A legfiatalabb látogatók és az iskolás csoportok jelentették számunkra a legnagyobb örömöt. Ami a kísérőrendezvényeket illeti, úgy vélem, hogy a Kulka-est bizonyult a legsikeresebbnek.

– Vannak-e már elképzeléseik a 21. könyvvásárról?

– Több standbérlő is jelezte, hogy jó lenne, ha legalább vasárnap délig tartana a vásár. Ezt mindenképpen megfontoljuk a jövőre nézve.