Nem ért véget a küzdelem

Tárlatmegnyitóvá zsugorodott szabadságnap

Alig két tucat érdeklődő – nagy részük a média képviselői – gyűlt össze szerdán délelőtt Marosvásárhely főterén a város nevét adó Bethlen Gábor fejedelem szobra előtt, hogy részt vegyen a székely szabadság napja alkalmából, az előző évek gyűléseiről, felvonulásairól készült felvételekből összeállított kiállítás megnyitóján. 

A járványhelyzet miatt döntöttek úgy a szervezők, hogy az idén nem lesz gyűlés március 10-én a marosvásárhelyi egykori Postaréten, ahol kivégezték a Makk-féle összeesküvés három vezetőjét. Mint ismeretes, az 1848-as szabadságharc leverése után tovább élt a remény a magyarokban, hogy francia, angol és török segítséggel újraszítható a forradalom. Makk József tüzér ezredes vállalkozott arra, hogy megszervezi az erdélyi fegyveres felkelést, ezért 1851-ben Makk kiment 

Törökországba Kossuth Lajoshoz, és együtt kidolgozták a felkelés tervét. 1851. június 25-én Kossuth írásos meghatalmazást adott Makknak a mozgalom előkészítésére. A szervezés azonban árulás miatt elbukott, vezetőit letartóztatták, majd kétévnyi kihallgatások után hozták meg a súlyos ítéleteket. 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten hajtották végre Gálffy Mihálynak, Udvarhelyszék főparancsnokának, Horváth Károlynak, Háromszék főparancsnokának, illetve Bágyi Török Jánosnak, Marosszék főparancsnokának halálos ítéletét. Azóta vált a helyszín, a későbbiekben állított obeliszk által jelzett tér a szabadságharc emlékhelyévé. 

A járványt megelőző években több ezer résztvevővel szerveztek megemlékezést és fáklyás felvonulást ezen a napon, az idén csupán képekkel idézték fel az egykori rendezvényeket. 

A kiállítás-megnyitó előtt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szólt az egybegyűltekhez. A többi között elmondta: a kiállítás felvételein olyan személyiségek is láthatók, akik a rendezvények vezérszónokai voltak, és nemcsak jelenlétükkel, hanem tettükkel, politikai állásfoglalásukkal felvállalták a Székelyföld autonómiájáért való küzdelmet, amely nem ért véget. Mi több, hangsúlyozta a felszólaló, az idén is olyan pillanatban emlékezünk március 10-én – a székely szabadság napján –, amikor még mindig vannak politikai foglyok Romániában. Megemlítette, hogy Szőcs Zoltán és Beke István börtönben senyvednek. Ugyanakkor elhangzott az is, hogy március 8-án „az Európai 

Parlament megbukott a demokrácia vizsgáján”, ugyanis Brüsszelben megvonták a katalán vezetőktől, Carles Puigdemonttól és Clara Ponsatítól a parlamenti mentelmi jogot, ami az EP történetében egyedülálló és példátlan politikai lépés volt. „Ez óriási szégyen, amelynek lesznek még következményei” – mondta a felszólaló, majd hozzátette: „Ilyen körülmények között kell megemlékezni a székely szabadság napjáról, de azzal biztatok mindenkit, hogy lesz itt még jobb világ. Biztos, hogy legyűrjük a járványt, és bízom abban, hogy jövőben március 10-ét hagyományosan ünnepeljük a Székely vértanúk emlékművénél, majd a városháza elé vonulva.” 

Izsák Balázs azt is elmondta, hogy az idén nem fogalmaznak meg a kormányhoz címzett kiáltványt, amely olyan gondolatokat tartalmazó szöveg, amelyet egy összegyűlt közösség fogad el. „Arra most nincs lehetőség, hogy a dokumentumot 10.000-es létszámú tömeg előtt felolvassuk és elfogadtassuk”, így ez a politikai gesztus is elmarad. 

A kiállított fényképeket Kerekes Péter Pál, a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub oszlopos tagja, veteránja készítette, aki azóta, hogy a székely szabadság napját március 10-én megtartják, a megemlékezéseken, felvonulásokon mindig jelen volt kamerájával, és a fotóművész éles szemével, érzékenységével dokumentálta az eseményt. A mintegy 30 kiállított felvétele híven tükrözi a Székely vértanúk emlékművénél szervezett gyűlés, majd a felvonulás hangulatát, az egyes mozzanatok, gesztusok megörökített üzenetét. A felvételeken nemcsak a vezérszónokok, a mozgalomban szerepet vállalók portréi jelennek meg, hanem a tömegben részt vevők arckifejezése, a részletekre való fókuszálás is érzelmileg visszaadja mindazt, amiről szól(t) a székely szabadság napja. A felvételek – Kerekes Péter Pálnak is köszönhetően – hiteles történelmi dokumentumként tükrözik, őrzik az évek során március 10-én Marosvásárhelyen szervezett eseményeket.