Nem kelendő az ifjú munkaerő?

• 2011-07-14 14:06:03

• Menyhárt Borbála

Minden jel arra mutat, hogy csökken azon diákok száma, akik a nyári vakáció idején pénzszerzésre vállalkoznak.

Minden jel arra mutat, hogy csökken azon diákok száma, akik a nyári vakáció idején pénzszerzésre vállalkoznak. Egyre kevesebb kiskorút lehet látni, akik köténnyel a nyakukban pincérkednek, fagyit árulnak. Ugyanakkor, a törvény biztosította kedvezmények ellenére, a cégvezetők is kétszer meggondolják a fiatalkorúak alkalmazását.

Sem kereslet, sem kínálat

Idén egyetlen munkaadó sem jelezte szándékát a Maros Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökségnél, hogy idénymunkára diákokat alkalmazna. Mi több, egyetlen fiatal sem fordult az ügynökséghez azzal a szándékkal, hogy dolgozni szeretne – tudtuk meg Reghina Fărcaş igazgatónőtől. Úgy tűnik, akik mégis nyári munkát vállalnának, maguk keresik meg a lehetőséget, vagy külföldön próbálkoznak. Az időszakos munkaerőre vadászó cégtulajdonosok pedig szintén maguk toboroznak, holott a törvény kedvezményekkel ösztönzi a fiatalok ideiglenes foglalkoztatását. Reghina Fărcaş elmondta, a törvény értelmében azok a vállalatok, amelyek tanulókat, egyetemistákat alkalmaznak a vakáció idejére, havi pénzjuttatást kapnak. Ez az összeg a szociális referenciamutató fele, vagyis havonta 250 lej diákonként, és egy évben legtöbb 60 munkanapra folyósítják. Hogy e támogatást megkaphassák, az alkalmazást követő harminc napon belül a munkaadónak szerződést kell kötnie a Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökséggel. Az igazgatónő szerint a nyári diákmunka 2006-2007-ben élte virágkorát, az utóbbi években egyre kevesebb munkaadó él ezzel a kedvezménnyel.

– Tavaly nyáron például 40-45 diák vállalt rajtunk keresztül nyári munkát. Elsősorban közélelmezési egységekben vagy a textiliparban helyezkedtek el – jegyezte meg az igazgatónő.

Kiskorú este 8 után nem dolgozhat

Az érvényben lévő előírások szerint 15 év alatti fiatalokat nem szabad munkába állítani, 15–18 év közöttieket pedig csak szülői beleegyezéssel lehet foglalkoztatni – tájékoztatta lapunkat Eva Man, a Maros Megyei Munkafelügyelőség igazgatóhelyettese. Mindemellett a kiskorú alkalmazottaknak speciális munkafeltételeket kell biztosítani: naponta legtöbb hat és hetente legtöbb harminc órát dolgozhatnak, nem szabad a magasban, valamint vegyi szennyezésnek kitett környezetben dolgoztatni őket, nem végezhetnek fizikai megerőltetést igénylő munkát, valamint tilos a túlóra és az éjszakai műszak, tehát este 8 óra után kiskorú nem dolgozhat – sorolta a törvény előírásait a főfelügyelő-helyettes. Mint mondta, idén ezen a téren még nem vizsgálódtak, de következik.

Nem hiányzik a bírság

Az utóbbi időben, a válság közepette a cégtulajdonosok, hacsak lehetett, nem alkalmaztak, ha meg nagyon muszáj volt, akkor inkább tapasztalattal rendelkező munkaerőt toboroztak. K. J., egy marosvásárhelyi étterem tulajdonosa elmondta, az utóbbi két évben a vakáció idejére felvett 3-4 kiskorút, akikre főleg mosogatást bízott, valamint azt, hogy besegítsenek a szakácsnak.

– Nagyon sok a jogi akadály, kiskorúakat csakis három műszakban foglalkoztathatsz, mert megvan szabva, hogy naponta hány órát dolgozhatnak. Az étterem terasza nyáron éjjel 1-2-ig üzemel, kiskorú pedig éjjel nem dolgozhat. Idén úgy döntöttem, kizárólag felnőtt alkalmazottakkal húzom ki a nyarat, két műszakban és éjszaka is számíthatok rájuk. Ugyanakkor a Munkaügyi Felügyelőség az utóbbi időben eléggé ráállt a cégekre, nem hiányzik a bírság – indokolta döntését a tulajdonos.