Németország sorsdöntő kihívások előtt
Sok nehéz megpróbáltatáson jutott túl a német kancellár a két egymást követő kormány élén eddig eltöltött hat esztendőben, az idei szeptember azonban minden korábbinál nehezebbnek ígérkezik.
Sok nehéz megpróbáltatáson jutott túl a német kancellár a két egymást követő kormány élén eddig eltöltött hat esztendőben, az idei szeptember azonban minden korábbinál nehezebbnek ígérkezik.
A nemzetközi és belpolitikai viharok miatt már a nyári szabadság sem volt alkalmas az erőgyűjtésre, az elmúlt hetek konfliktusai azonban még inkább megnehezítették az Angela Merkel előtt álló időszakot. Sokan úgy vélekednek, hogy ha a kancellár „túléli” az elkövetkező, csaknem harminc napot, a kormányzati ciklus hátralévő két évében már „biztosra mehet”. Ellenkező esetben olyan belpolitikai felfordulással kell számolni, amelynek következményei felmérhetetlenek lehetnek.
Angela Merkelnek egyszerre több harcot kell vívnia. A parlamenti ellenzéken kívül meg kell küzdenie saját pártján, a konzervatív CDU-n belüli ellenzékkel, valamint az egyre renitensebbé váló koalíciós partnerekkel, legyen szó akár a kisebbik keresztény pártról, a CSU-ról, akár a liberális FDP-ről. A két koalíciós szövetséges több vezetője nyíltan megkérdőjelezte a kancellárnak az euróválsággal kapcsolatos politikáját, sőt a CSU egyik képviselője, Peter Gauweiler – nem először és többedmagával – e politika ellen az alkotmánybíróság előtt is támadást indított. Az egyre népszerűtlenebbé váló Szabad Demokrata Párt pedig „arculatmentő” feltételeket szab, miközben Merkel számára a liberális külügyminiszter, a külpolitikában hibát hibára halmozó Guido Westerwelle is egyre nagyobb terhet jelent.
Közben a német sajtó még mindig a nagy előd, Helmut Kohl augusztus második felében elsősorban Merkel elleni, a határozott vezetést, valamint az egyértelmű külpolitikai irányt számon kérő, „tapintatlanul” éles kirohanásától hangos. A kakofóniát pedig csak erősítette, hogy a kancellárt Christian Wulff államfő mellett több tekintélyes párttársa sem kímélte. Ezen a téren a hétgyermekes munkaügyi miniszter, Ursula von der Leyen, a CDU elnökhelyettese járt az élen, aki ugyan az Európa-politikával kapcsolatban képtelen javaslatokkal állt elő, azt azonban elemzők szerint világossá tette, hogy Merkel székére pályázik.
Ilyen körülmények között kerül sor két sorsdöntő tartományi parlamenti választásra is, amelyek kimenetele nem sok jóval kecsegtet a kancellár és pártja számára. Az elsőt most vasárnap Mecklenburg-Elő-Pomerániában, a másikat két héttel később az önálló tartománynak számító Berlinben tartják, és mindkét tartományban a szociáldemokraták nagyarányú győzelme várható. Azaz minden valószínűség szerint folytatódik a tavaszi „trend”, a szövetségi parlamentben ellenzékben Német Szociáldemokrata Párt és a Zöldek térnyerése, ezzel párhuzamosan pedig a CDU, valamint a Bundestag-beli koalíciós partner, az FDP visszaesése. Az előrejelzések szerint várható konzervatív-liberális kudarc pedig minden bizonnyal felerősíti majd a koalíción belüli ellentéteket és kiélezi az Európa-politika, valamint a külügyminiszter személye körüli nézeteltéréseket.
