Nemzeti vágta

A ló nemesíti az embert, ha az szeretni tudja őt – idézik Móricz Zsigmondot a Vágta honlapján. Kassai Lajos lovas-íjász világbajnok, a Nemzeti Vágta Kuratórium elnöke pedig imígyen szól: Ne őseinket kövessük, hanem azt, amit őseink követtek.

Vasárnap az angol rangadóra spóroltam, aztán bejött a feleségem, és kötelességszerűen csatornát váltottam. Láss csodát, vágtáznak a magyarok. No, ezt megtekintjük: attól kezdve csak az RTL Klub reklámszüneteiben kapcsoltam vissza a meccsre, de még így is kitűnően szórakoztam, a gólokat valahogy elkaptam mind; láttam, amint szőr Alex Ferguson fiai felszántják a gyepet Roman Abramovics drágán vett zsoldosaival.

A ló nemesíti az embert, ha az szeretni tudja őt – idézik Móricz Zsigmondot a Vágta honlapján. Kassai Lajos lovas-íjász világbajnok, a Nemzeti Vágta Kuratórium elnöke pedig imígyen szól: Ne őseinket kövessük, hanem azt, amit őseink követtek. A Vágta nem csupán lovas verseny, hanem hagyományőrző, történelmi bemutató, a magyarság önmagába vetett hitének, erejének, összetartozásának, eleven múltjának képviselője. A rendezvény a budapesti Hősök terén és közvetlen környezetében játszódik, ötletadója és kezdeti időszakában (2008–2010) szervezője a pörgős agyú Geszti Péter. 2009-ben az eseményt 1848–49-es forradalom és szabadságharc gyermekhősei (kishuszárok) emlékének ajánlották. A háromnapos rendezvényen a lovak és a lovassportok kapják a főszerepet, valamint a különböző korok korabeli lovasságának bemutatása (például Hadik-huszárok). Az esemény központi eleme a névadó Nemzeti Vágta, melyre évente mintegy 100 (idén 72) település nevezi be a lovát és lovasát. Az eddigi vágták: 2008. május 31 – június 1., 2009. május 30 – június 1., 2010. június 3 – június 6., 2011. szeptember 14 – szeptember 18. Fogatvágta, kocsitoló verseny, vágta: középdöntő, döntő, díjátadó. Mi kell még? Ja: megszólal évente a Lehel kürtje. Férfiasabbnak gondoltam a hangját, ércesebb zengésűnek stb., de hát nem ércből van, épp ez benne a pláne. Viszont milyen félelmetes.

A média persze ennyi év után sem igazán tudja hová sorolni a Vágtát: hol sportként kezeli, mégsem szentel elég teret neki, hol országos, sőt világra szóló látványosságként, amely inkább a szenzáció és a bulvár szintjén kerül az első oldalra. Mit mondjak? Szerepeltek celebek elegen. Végigizgultuk a Rékasi Károlyok, Pataki Attilák, Keresztes Ildikók harciszekeres (bigás) bravúrját (az Ildi „segédhajtója” véletlenül épp a szám ötletelője, Lázár Zoltán vala). Aztán megtudtuk, hogy az első vágtát anno a nyíregyházi Suták Vanda nyerte. A középfutamok után (Trokán Nóra színművész és Szöllősi Györgyi tévébemondó kiestek, sajnos) jött az igazi szenzáció: a döntőben négy nő, és csak egyetlen férfi – Arató Barna –, aki udvariasan negyedik lett. Budinszki Barbara második, Fodor Melinda harmadik, Szendrey-Balog Ágnes az ötödik. A Bajai Kistérség színeiben induló Molnár Gyöngyi kétgyermekes anyuka tavaly két hónapos áldott állapotban lett ezüstérmes. Idén azonban mindenkit maga mögé utasított. Jutalmul nem csak a legjobbnak járó babérkoszorút, hanem tízmillió forintot és a Vágta vándorkardját is átvehette.

Riporteri kérdésre (hogy ti. mivel magyarázza a női fölényt) boldogságos izgalmában ez a mondat csúszott ki a száján: A lovak nagyon szeretik a finom női lelket, főleg a mének.

(Sokadszorra elpufogó) poénként: a Gyöngyi lovát Malőrnek hívják.