Nemzetpolitika helyett jószomszédság?

A Jobbik úgy látja, hogy a szomszédos országokkal fenntartott, így a román–magyar viszonynak is elsődleges szempontja kell legyen az itteni magyar közösség helyzete.

Szávay István parlamenti képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke tegnap Marosvásárhelyen kijelentette: – Nem kell szeretni az RMDSZ-t, a Fidesz nem is szereti, de amikor olyan javaslatot fogalmaz meg, amely fontos a magyar közösség érdekei szempontjából, azt a magyar kormánynak kötelessége lenne támogatni. A Jobbik úgy látja, hogy a szomszédos országokkal fenntartott, így a román–magyar viszonynak is elsődleges szempontja kell legyen az itteni magyar közösség helyzete.

Azért érezték egyrészt fontosnak, hogy eljöjjenek és itteni magyar emberekkel találkozzanak, mondta a képviselő, mert Erdélyben, akárcsak a többi magyarok lakta régiókban, elég keveset tudnak róluk, illetve sok téves információ jelenik meg a Jobbikot illetően, és mert úgy véli, akkor tudják jól végezni a munkájukat, ha tájékozódnak az itt élő magyarok problémáiról. Nem Budapestről akarják megmondani, mi jó az itteni magyaroknak. Ezért a nyár folyamán bejárják a történelmi Magyarország területeit, és hasonló találkozókon vesznek részt információszerzés céljából.

A választásokat követően a Fidesz nemzetpolitikai fordulatot ígért. Egy év után azonban semmi sem változott a magyar nemzetpolitikában. A magyar külpolitika számára továbbra is az uniós igényeknek való megfelelés elsődleges, s a környező országokban élő magyarok érdekei helyett a jószomszédi viszonyt tartja elsődleges szempontnak – nyilatkozta.

Szávay szerint a Fidesz Romániával szemben is ezt a „megalkuvó és meghunyászkodó magatartást folytatja”, jelentette ki, három kérdés tükrében. Az egyik, hogy a Jobbik alapvető nemzeti érdeknek és jónak tartja az RMDSZ régiós átszervezésre vonatkozó javaslatát. „Elemi érdekük az itt élő magyaroknak, hogy a Székelyföld egy fejlesztési régiót alkosson, ennek ellenére a magyar kormány nem áll ki az RMDSZ által megfogalmazott javaslat mellett. Nem kell szeretni az RMDSZ-t, a Fidesz nem is szereti, de amikor olyan javaslatot fogalmaz meg, amely fontos a magyar közösség érdekei szempontjából, akkor azt a magyar kormánynak kötelessége lenne támogatni” – jelentette ki.

Másik példának a kolozsvári Mátyás-szobrot hozta fel, amelyre „az ottani magyarságot provokáló, megalázó táblát helyezett ki az önkormányzat”. Államközi szerződésben rögzítették, hogy a felújítás költségeinek egy részét a magyar állam finanszírozza, ezért a magyar kormánynak a leghatározottabban kellett volna tiltakoznia és követelnie a tábla eltávolítását, hangsúlyozta a képviselő. A legérthetetlenebbnek és legmegalázóbbnak azonban azt tartotta, hogy Füzes Oszkár, „képes volt azt a mondatot kiejteni a száján, hogy Magyarországon csak 20 ezer idióta gondolja azt, hogy vissza lehet csatolni Erdélyt. A világ egyetlenegy országának egyetlenegy nagykövete sem tehetné meg azt, hogy a saját államának polgárait bármilyen okból is idiótának nevezze. Felháborítónak tartjuk, hogy ez az ember ezek után a helyén maradhatott, és ez az eset tökéletesen jól mutatja azt az impotens, besimuló, megalkuvó magyar külpolitikát, amely folyamatosan csak mások érzékenységére van tekintettel, de a nemzeti érzékenységre sohasem.”

Szávay István munkatársaival tíznapos erdélyi körúton vesz részt, amelynek első állomása Marosvásárhely, ahol sajtótájékoztatót, majd fogadóórát tartott. Hasonló találkozókra a következő napokban Sepsiszentgyörgyön, illetve Szatmárnémetiben kerül sor, és Vona Gáborral együtt részt vesz a gyergyószentmiklósi EMI-táborban is. A látogatás során több ifjúsági, politikai és civil szervezet képviselőivel találkoznak. A körút fontos részét képezi egy csángóföldi látogatás, az oktatási programról, a magyar oktatás helyzetéről, anyanyelvhasználatról fognak tájékozódni a csángó szervezetek vezetőivel folytatandó megbeszéléseken. A Moldvai Csángó Szövetség úgynevezett keresztapa-programjában Szávay is részt vesz, ezért meglátogatja „keresztfia” családját is.