A Neptun-gate

„A sokat emlegetett Neptun-ügy arról szólt, miként lehetett egy történelmi helyzet által felkínált  lehetőséget módszeresen, tudatosan elpuskázni, sőt visszájára fordítani. 1993-ban Románia bizonyítási kényszer alatt volt az Európa tanácsi felvétel előtt emberi jogi, s azon belül kisebbségpolitikai szempontból. Józan paraszti ésszel is könnyen belátható, hogy ebben a helyzetben a magyar érdek az lett volna, hogy minden lehetséges nemzetközi fórumon, de leginkább az Európa Tanács irányában egymás mellett mutassuk be jogsérelmeinket, s azok hosszú távú orvoslási  lehetőségét az Európa több részén is kiválóan működő  többszintű autonómia modellje által”, vallja előszavában a Neptun-gate kötet szerkesztője, Borbély Zsolt-Attila, akinek a könyvét szerdán délután mutatták be a marosvásárhelyi Demokráciaközpontban. 

A szerző szerint „a Neptun-ügy politikatörténeti jelentősége abban áll, hogy első alkalommal artikulálódott világosan és egyértelműen az a logika, mely az erdélyi magyar önsorsrontásnak a mintapéldája, s mely 1996 óta meghatározza a legnagyobb szavazói támogatással bíró erdélyi magyar szervezetnek, az RMDSZ-nek a politikai arcélét”. (...) „A Neptun-logika volt az, melynek jegyében 1996-ban úgy vett részt az RMDSZ a kormányban, hogy még ígéretet sem kapott arra, hogy programjának lényege, az autonómia beépül a román jogrendszerbe...” – hangzott el a könyvbemutatón.

Az akkori szövegeket, interjúkat, hivatalos állásfoglalásokat, politikai esszéket egymás mellé illesztő kötet a szerző szerint 

„politikai korkép, s egyben kórkép múltról s jelenről”.

A kötet szerzője jogász, politológus, közíró, Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetőjének  rövid méltatása után maga mutatta be a 200 oldalas könyvet.