Nevek a színlapról
Kincses Elemér a rendezője a Tompa Miklós Társulat közelgő bemutatójának, Az ajtó című színműnek, amelyet Szabó Magda regénye alapján Bereményi Géza alkalmazott színpadra. Az előadás kapcsán „beszélgető játékot” ajánlottam a rendezőnek, arra kértem, hogy egy-egy név kapcsán ossza meg velünk az ezekre vonatkozó gondolatát.
– Szabó Magda.
– Családunk nőtagjainak kedvenc írója volt a hetvenes-nyolcvanas években. Ezalatt édesanyámat és a nővéremet értem. Aztán az én kezembe is kerültek könyvei. Ha jól emlékszem, az első Az őz volt, aztán a Freskó, és sorban legalább nyolc-tíz regényét, színdarabját olvastam. Az az igazság, hogy ő a múlt század vége, és századunk megkerülhetetlen alakja. Nem véletlen, hogy eddig 42 nyelvre fordították le prózáját. Gyönyörűen ír! Az esszéi is remekművek. Rendkívül hosszú és eredményes élettel ajándékozta meg a sors. Az ajtó egyik kiemelkedő regénye.
– Bereményi Géza.
Kapcsolatunk olyan, hogy úgy minden tíz évben átöleljük egymást. Emlékszem egy olyan „balatoni nyárra”, amikor én András Ferenc filmrendező vendége voltam, és Bereményi Géza szintén ott volt Cseh Tamással. Akkor ők már híresek voltak, dalaikat mindenki ismerte. Épp négyesben üldögéltünk, amikor megjelent a strandon egy gyönyörűszép, hosszú hajú nő, és Gézának eszébe jutott, hogy Tamást elküldtük a strand túlsó végébe, aztán kiabáltunk utána, hogy „Tamás, Cseh Tamás!”, és vártuk a reakciót. A nő pedig meg sem rezdült. Mint utóbb kiderült: lengyel volt! (Azonosítottuk az újságot, amit olvasott.) Nos, azóta is követem, értékelem Bereményi filmjeit, darabjait. Ő figyelt fel elsőként Az ajtó című regényben rejlő színpadi/dramaturgiai lehetőségekre, és az ősbemutatónak társszerzője lett. Mi is az ő színpadi változatából indultunk ki.
– Lőkös Ildikó.
– Még egri rendezéseim idején – a ’90-es években – csillogó eszű, vonzó fiatal lányként ismertem meg, azóta is barátok maradtunk. Az ajtó első, zalaegerszegi színrevitelének ő volt a dramaturgja, és nagyon örült, hogy mi is felkértük erre a munkára. Részt vett próbáinkon, és színházilag, „előadásilag” hasznos meglátásokkal segített.
– Labancz Klára.
– Színházi „féltestvéremnek” is nevezhetném, akire Kemény Árpád elvesztése után leltem rá. Az az igazság, hogy a rendező együtt gondolkodik, szinte együtt létezik a díszlettervezővel. Klári pedig nagyszerű ember, olyan művész, akiről már többször leírták, hogy rég a kitüntetettek sorában lenne a helye, de ő szerény, soha nem követel, soha nem tolakszik, csak nagyszerű dolgokat alkot hatalmas tehetséggel, halálos pontossággal, és tegyük hozzá: semmi pénzből.
– Farkas Ibolya.
– Emlékszem arra, amikor bolyais suhancokként néztük, hogy „micsoda szép lány van megint a színin”. Aztán eljött az az idő is, amikor nagyon sokat dolgoztunk együtt, díjat is nyert olyan előadásban, amelyet én rendeztem, és kiemelkedő alkotásnak tartom a kettőnk együttműködésében Az öreg hölgy látogatását, amellyel viszont én kaptam díjat. Ez egy ilyen pálya... És nagyszerű dolognak tartom, hogy egy művésznő, ennyi év tapasztalattal maga mögött, továbbra is kitartóan a színház szerelmese. Farkas Ibolya teljes szakmai vértezetében van jelen ebben az előadásban. Reméljük, a nézőknek is annyi örömöt jelent majd az előadás, mint nekünk jelent az alkotói munka.
Szabó Magda: Az ajtó (színmű)
Színpadra írta: Bereményi Géza
Emerenc: Farkas Ibolya, Molnár Anna: Tompa Klára, Professzor: Bányai Kelemen Barna, Alezredes: Tollas Gábor, Polett: László Zsuzsa, Sutu: Benő Kinga, Unokaöcs: Bartha László Zsolt, Orvos: Korpos András, Brodarics úr: Henn János
Díszlet- és jelmeztervező: Labancz Klára, dramaturg: Lőkös Ildikó, rendezte: Kincses Elemér.
Bemutató előadás: március 5-én.
Kincses Elemér – rendező, író, drámaíró
Születési idő, hely: 1946 – Marosvásárhely
Tanulmányok: 1964–1968. Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, színész, 1973–1974, Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, rendező tagozat
Pályafutás: 1968–1975 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, 1975-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház rendezője, 2000-től a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tanára
Több mint 50 darabot rendezett Marosvásárhelyen, dolgozott többek között Budapesten, Egerben, Bécsben, Szabadkán, Bukarestben és Erdély több városában. Munkásságát számos díjjal ismerték el.
Drámái, regényei több kötetben jelentek meg, színműveit több színházban sikerrel játszták.
Lejegyezte: Kiss Éva Evelyn
