Nincs egyetértés az EU jövőjéről
Hiányzik a konszenzus az Európai Unió jövőjét érintő alapvető kérdésekben az EU-országok lakossága és a befolyásos üzleti, politikai és médiaelit között az egyik legtekintélyesebb londoni külpolitikai kutatóműhely kedden ismertetett átfogó nemzetközi felmérése szerint.
A Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – tíz EU-tagállamban végezte el a felmérést az általános lakosságon belül összesen 10 196, az „elit” tagjai közül 1825 ember bevonásával.
Éles az ellentét a két csoport között annak megítélésében, hogy mennyi előnye van az EU-tagságnak. A lakossági mintán belül 34 százalék mondta azt, hogy személyes előnyére szolgált hazájának EU-tagsága, az elit tagjai közül 71 százalék nyilatkozott így.
A tíz országon belül a lakossági csoport átlagosan 53 százaléka vélekedett úgy, hogy hazájában húsz évvel ezelőtt jobb volt az életminőség, mint most, és 27 százalék érzi úgy, hogy most jobban él, mint két évtizede.
A tíz ország átlagában az üzleti, politikai és médiaszféra döntéshozó közösségének 32 százaléka tartotta jobbnak a húsz évvel ezelőtti életminőséget hazájában, 42 százalék szerint viszont most magasabb az életminőség, mint az 1990-es évek végén.
A Chatham House vizsgálata szerint a tíz ország elitcsoportjának átlagosan 59 százaléka „ért egyet erőteljesen” vagy „hajlik arra, hogy egyetértsen” azzal a kijelentéssel, hogy a bevándorlás előnyökkel jár az uniós országok számára.
A szélesebb lakossági mintán belül a tíz ország átlagában 6 százalék erőteljesen egyetért ezzel, 21 százalék hajlik arra, hogy egyetértsen, vagyis 27 százalék tartja valamilyen mértékben előnyösnek a bevándorlást. A tíz ország lakosságán belül 53 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy az európai életforma összeegyeztethetetlen a muszlim közösségek életformájával.
A felmérésbe bevont uniós országok teljes lakossági mintájában 55 százalék értene egyet erősen vagy hajlana arra, hogy egyetértsen a muszlim többségű országokból érkezők további bevándorlásának teljes leállításával a Chatham House kimutatása szerint. A teljes elitmintán belül viszont csak 31 százalék értene egyet ezzel valamilyen mértékben.
A tíz ország lakosságának átlagosan 51 százaléka vallja azt, hogy a nacionalizmus veszélyt jelent Európa békéjére és stabilitására. A teljes elitcsoportban 76 százalék ért ezzel egyet.
A Chatham House felmérését összeállító szakértők kommentárja szerint az eredményekből az következik, hogy az EU lakossági támogatottságának erősítéséhez nem elégséges csak az uniós állampolgárok gazdasági jólétének növelése, az EU vezetőinek és a tagállamok politikusainak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a saját hozzáállásuk és a lakosság véleménye közötti szakadék áthidalására a mélyebbre nyúló társadalmi problémák kezelésében is. Az intézet szerint az EU jövőbeni irányvonaláról folyó vitát át kell terelni olyan problémákra, mint a nemzetállami hagyományoknak és kulturális adottságoknak a lakosság által érzékelt fenyegetettsége, a nemzeti önazonosság elveszítésével kapcsolatos félelmek és a bevándorlás.
