Felkavarta a politikai kedélyeket az RMDSZ elnökének múlt hét végi marosvásárhelyi beszéde. Magyar győzelem Erdélyben! A magyarok felbátorodtak! – ilyen és hasonló címmel jelentek meg sajtókommentárok a beszéd nyomán.
Az RMDSZ elnöke biztos a június 9-i győzelemben. A szövetségnek nagy tervei vannak. Az elnök szerint a szövetség színeiben legalább annyi polgármester nyerhet, mint 2020-ban. Kelemen Hunor hangsúlyozta Maros megye jelentőségét az RMDSZ számára, Marosvásárhely, de Szászrégen és a községek szempontjából is.
Az elnök szerint Marosvásárhelyen és Maros megyében elindult egy jól látható fejlesztési folyamat, ezt az irányt meg kell őrizni, a projektek megvalósításának sebességét növelni kell – idézik egyebek mellett.
Azt a kijelentését is kommentálták, hogy a kiterjedt infrastrukturális beruházások után a polgárok a magas színvonalú oktatási és egészségügyi szolgáltatások előnyeit várják. Illetve, hogy az RMDSZ azon fog dolgozni, hogy biztosítsa a szükséges infrastruktúrát, vonzza a befektetőket, és hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez, munkahelyeket teremtsen, valamint minőségi szolgáltatásokat biztosítson minden területen.
Mindez persze nem igazán nyerte el a többségiek tetszését, és mint fentebb említettük, azt állították egyesek, hogy az erdélyi magyarok „felbátorodtak”. Holott örülniük kellene, hogy az államfő által elbaltázott 10 évi „művelt” Románia építése után valaki komolyan veszi ezt a fontos célkitűzést.
Szemmel láthatóan még ma sem jutottunk túl a rendszerváltozást követő – és tegyük hozzá, azóta is tartó – magyarellenességen.
Holott az 1989-es fordulat után egy ideig mindenki azt hitte, hogy eljött a Kánaán, mindenki mindenkinek a barátja lesz, az ország polgárai mind boldogak lesznek, mert az állami intézmények a javunkra fognak dolgozni. Azt is ígérték, hogy megszabadulunk a társadalmat mardosó rákfenétől, a korrupciótól, azonban mindez illúziónak bizonyult.
Az évtizedek során kiderült, hogy valójában az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetői, a SRI és egyes bírák olyan klánokba, érdekcsoportokba tömörültek, amelyek az úgymond korrupcióellenes harc jelszava alatt „kinyírták” azokat a politikusokat és üzletembereket, akik nem az ő érdekeiket szolgálták.
Mára sem javult a helyzet. Annyira elmérgesedett a hatalomért folytatott harc, hogy már a szövetségesek is egymást marják.
Miért éppen a magyarok lennének kivételek? Főleg Marosvásárhelyen, ahol a magyar polgármester vagy a megyei tanács elnöke vörös posztó a liberálisok elnökének és mások szemében.
