Női munkatáborok Kínában
Mindennapos az elektrosokk, az ágyhoz kötözés, az éhségsztrájkolók kényszeretetése a kínai munkatábo-rokban, amelyekbe egy kínai magazin adott bepillantást, miközben az ország vezetői e táborok megreformálását ígérik.
Mindennapos az elektrosokk, az ágyhoz kötözés, az éhségsztrájkolók kényszeretetése a kínai munkatábo-rokban, amelyekbe egy kínai magazin adott bepillantást, miközben az ország vezetői e táborok megreformálását ígérik.
A táborok kegyetlen világát a Lens magazin többoldalas írásában mutatja be, mégpedig az északkeleti Liaoning tartomány egyik ilyen – női rabok számára kialakított – létesítményének korábbi hivatalnokait, volt és jelenlegi lakóit, valamint tartományi ügyészeket idézve. Az újság finomítás nélkül számol be a munka általi „átnevelés” során tapasztalható körülményekről, részletezve az engedetlennek tartott bentlakók erőszakos megregulázásának módszereit is.
A cikk szerint a nők ágyhoz vagy rácsokhoz bilincselése mindennapos gyakorlat, ezzel gyakran hetekig büntetik őket. Súlyosabb esetben kezüket összekötözve a plafonról lógatják őket, vagy végtagjaiknál fogva láncolják őket az ágyhoz, asztalhoz, szekrényhez úgy, hogy végül a testük „a levegőben lóg”. Gyakran alkalmaznak bilincset az éhségsztrájkolók lefogására, a szájukat pedig a nőgyó-gyászati vizsgálatoknál alkalmazott eszközökkel nyitják ki, és gyakran órákon keresztül hagyják kitámasztva. Az őrök kontroll nélkül alkalmazzák az elektrosokkot is, számos esetben idegi sérülést, testi torzulást okozva.
Bár a hatályos jogszabályok mindössze 6 órát engedélyeznek, a bentlakóknak gyakran 12-14 órát is dolgozniuk kell egy nap, és ha ezt megtagadják, verésre vagy az említett büntetések egyikére számíthatnak. A munka leggyakrabban mezőgazdasági, ruhagyári vagy más termelőipari robotot jelent, de a korábbi lakók elmondása szerint az is előfordult, hogy útépítésre irányították őket. A nőknek akkor is dolgozniuk kellett, ha terhesen érkeztek a táborba vagy ha megbetegedtek. Utóbbi esetben az orvosi ellátásért a betegnek, illetve családjának kellett fizetnie. A táborokban csupán a legalapvetőbb orvosi felszerelés volt, nem engedték táboron kívüli kórházba a rászorulókat sem.
A magazin képeket is közölt, melyeken az egykori lakók kiütött fogaikat, sebesüléseiket, életre szóló bénultságukat dokumentálják.
