Nők elhelyezkedését célzó pályázatot ismertettek

Az ország három fejlesztési régiójának hét megyéjére kiterjedő, az Európai Unió Szociális Alapjának humánerőforrás-fejlesztési keretéből pénzelt, Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon cím alatt futó pályázatot ismertettek kedden a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.

Fotó: Nagy Tibor

Az ország három fejlesztési régiójának hét megyéjére kiterjedő, az Európai Unió Szociális Alapjának humánerőforrás-fejlesztési keretéből pénzelt, Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon cím alatt futó pályázatot ismertettek kedden a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. A projekt a nők munkaerőpiacon való elhelyezkedésének támogatását célozza, így a pályázatot lebonyolító civil szervezetek tanulmányokat készítenek, különböző keresett szakmákban alap- és továbbképző tanfolyamokat, valamint kisvállalkozás beindításához alapvető ismereteket nyújtó kurzusokat is szerveznek. Mindezt szociálisan hátrányos helyzetű nők számára, kevés megélhetési lehetőséggel rendelkező, elsősorban vidéki helységekben.

A projekt a gyakorlatban 738 személyre terjed ki, akikből 451 nő számára alap- vagy továbbképző tanfolyamokat tartanak keresettnek számító mesterségekben – köztük Maroshévízen húszan vehetnek részt bébiszitterképző tanfolyamon. 287 személy vehet részt kisvállalkozói alaptudnivalókat oktató tanfolyamokon, akiket a későbbiekben szaktanácsadással is segítenek kisipari mikrovállalkozások beindításában. A pályázat konkrét célja, hogy a három célrégióban legkevesebb 90 személyt konkrét munkalehetőséghez is juttassanak a novemberig tartó projekt végére.

A tavaly májusban elindult projekt keretében a szakhatóságok bevonásával történt adatgyűjtés több tapasztalatáról is beszámoltak a szervezők. Az országra általában jellemző, hogy hiányzik az életképes fejlesztéshez szükséges vízió az illetékesekből, de az e pályázatban megcélzott vidéki környezetben az is nehezíti a lehetséges munkavállalók álláshoz juttatását, hogy a nem sok utánajárással megszerezhető szociális segély összege alig marad el a minimálbértől, így a gyenge képzettségű, de aktív korosztályú réteget nehéz munkavállalásra motiválni. Emellett a nők alkalmazási lehetőségeit még tovább nehezíti, hogy a vidéki övezetekben igen kevés a gyermeknevelésben segédkezet nyújtó intézmény.